Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Szigyártó Zoltán: Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók töltő-ürítő műtárgyainak a kialakításával kapcsolatban

SZIG^M^^^Z^^Vásárhel^^ 37 és az alkalmazás gazdaságosságának a mérlegelésével határozzák meg. 7.2. Megfelelő fíítés beépítésével gondoskodjanak arról, hogy jeges árhullámok levonulása esetén vagy nagy hidegben a táblák mozgatását a ráfagyott jég, vagy a szerkezeti elemek összefagyása ne akadályozza meg. 8. A mellékelzárás kialakításánál a következőket vegyék figyelembe: 8.1. A mellékelzárás görgős táblaként kialakított ideiglenes elzárás legyen. 8.2. A helyszínre szállításukat, elhelyezésüket és eltávolításukat darus gépkocsi igénybevételével oldják meg. 9. A műtárgy energiaigényének kielégítését az országos elektromos hálózathoz csatlakozással vagy helyi aggregátok alkalmazásával oldják meg; a biztonsági és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve. 10. Az energiatörés megoldása a következőkhöz igazodjék: 10.1. Az energiatörést energiatörő vízláda alkalmazásával oldják meg. 10.2. A vízláda legyenek olyan mély, amilyen mély csak lehet; azzal a feltétellel, hogy azok víztelenítéséről (gravitációs úton, búvárszivattyúk alkalmazásával, vagy ezek kombinációjával) feltétlenül gondoskodni kell. 10.3. Ha valamilyen ok miatt a vízládát nem lehet a szükséges mélységgel kialakítani, a vízláda után, a fenék érdesítésével gondoskodjanak a vízládában szükséges vízmélység kialakulásáról. 10.4. Az energiatörők utáni (szükség szerint érdesített) fenék magassága színeijen az ottani terepszinttel. 10.5. Kőszórást csak megfelelő geotextilia előzetes beépítése mellett létesítsenek. Oda, ahol kőszórással védett fenék és a termett talaj csatlakozik, a fenék védelmére betonba rakott terméskő burkolatot építsenek be. 10.6. Gondoskodjanak az energiatörő vízládában a mozgatható táblák tökéletesen soha sem záródó tömítései miatt összegyűlő csurgalékvizek elvezetéséről és a folyóba átemeléséről. 10.7. Az energiatörés végleges kialakítási módját a töltő-ürítő műtárgy vízállás-vízhozam kapcsolatának a meghatározásával egy időben, kismintavizsgálatokkal határozzák meg. 11. A vízszállítási útvonal mentén ellenőrizzék a víz lehetséges legnagyobb sebességét, és tegyék meg a talajerózió kivédésére a szükséges intézkedéseket: 11.1. a töltő-ürítő műtárgy széles környezetében, azaz a töltőmütárgy előtt, a hullámtéri vízrávezetés helyén, a terelőtérben, továbbá a tározónak a töltő-műtárgyhoz csatlakozó részében; 11.2. ezen kívül, ha töltő-ürítő műtárgyat a tározóval egy erre a célra kialakított vízszállító útvonal köti össze, úgy ennek mentén és a vízszállító útvonal tározóbeli torkolatának a széles környezetében is. 12. A vízállást, vízmércével és távmérő berendezéssel, legalább három helyen, centiméter pontossággal mérjék: 12.1. a hullámtér szélén, az árvédelmi töltésnél, a műtárgy helyének megfelelő oldalon, a töltő-ürítő műtárgy alatt mintegy 50 - 100 m-re; 12.2. a terelőtérben ott, ahol a vízállás-vízhozam kapcsolatok meghatározása érdekében végzett kismintavizsgálatok során a műtárgy felvizének a magasságát mérték; 12.3. a tározótérben, ott, ahol a vízállás-vízhozam kapcsolatok meghatározása érdekében végzett kismintavizsgálatok során a műtárgy alvizének a magasságát mérték (ha pedig a tározóban az előbbiek szerint elhelyezett egyetlen vízmérce nem elégséges a tározótérben levő vízmennyiség megfelelő becslésére, oda még további távmérő vízmércét, illetve vízmércéket is telepítsenek). 13. Minden tábla állását beépített és a helyszínen leolvasható táblaállás-mérővel, továbbá távmérő berendezéssel, centiméter pontossággal mérjék. 14. A távméréssel meghatározott vízállások és táblaállások legyenek leolvashatók a töltő-ürítő műtárgy egy célszerűen megválasztott helyén, továbbá a műtárgyat kezelő gátőr helyiségében, s az utóbbi helyen ezeket az értékeket regisztrálják is. 15. A tározó területén - az esetleg már meglevő belvízlevezető hálózat felhasználásával - a feltöltött tározó leürítésére, lecsapoló csatornahálózatot hozzanak létre, összhangban a területhasználat igényével. 15.1. Amennyiben a tározó töltő-ürítő műtárgya a küszöbszintjéig a tározott vizeket le tudja üríteni, a hálózat csatornáit és műtárgyait csak az ezen a vízmennyiségen felüli vizek levezetésére alakítsák ki. 15.2. Ha viszont erre nincs lehetőség, a tározó töltését egyéb helyen, egy műtárggyal keresztezve gondoskodjanak arról, hogy a tározott összes víz más úton jusson az ezeket a vizeket elvezetni képes befogadóba. 16. Akkor, ha a tározó területén a belvízrendezést a tározó környezetétől függetlenül kell megoldani, a belvizet a folyóba bevezető műtárgyat vagy műtárgyakat a töltés és ürítés céljára szolgáló műtárgyaktól elkülönítve alakítsák ki. 17. A táj gazdálkodás vízigényének, s ehhez kapcsolódva az öntözővíz-igénynek a kielégítése érdekében a gravitációs úton és (abban az esetben, ha a vízkivétel nem duzzasztott térből történik) a szivattyúk alkalmazásával végzett vízellátást - önálló műtárggyal - legalább olyan szinten oldják meg, hogy ilyen igények felmerülése esetén a műtárgy beton szerkezetéhez már ne kelljen hozzányúlni, mivel azt már eleve alkalmassá tették e feladatok ellátására is. Az e célból a tározóba vizet bevezető gravitációs műtárgyat pedig úgy alakítsák ki, hogy a zsilippel lezárható, nyílt csatorna legyen, amelyen keresztül a halak is szívesen kiúsznak a folyóból. 18. Mind a tározóban levő fölös vízmennyiségek, mind a tározó területének a folyamatos vízellátása érdekében szükséges csatornák kialakításánál vegyék figyelembe a tározó környezetében felmerülő belvíz-elvezetési és vízpótlási igényeket, s az e célra ott már meglevő csatorna-hálózatot. Ezért - megfelelő adottságok esetén mind a tározóban keletkezett belvizeknek a befogadóba történő bevezetését szolgáló, mind a vízpótlás érdekében létesítendő vízkivételi műtárgy a tározó területén kívül is elhelyezhető. 19. A belvízlevezető és a különböző célú vízellátás vízigényének a kielégítésére szolgáló hálózat műtárgyainak hidraulikai méretezéséhez, a fajlagos vízhozamok