Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Szigyártó Zoltán: Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók töltő-ürítő műtárgyainak a kialakításával kapcsolatban

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 4. SZ. lalkozzunk a Cigándi-Tiszakarádi árvizi tározó töltő-ürítő műtárgyának és a hozzá kapcsolódó létesítmények kialakításával. Általános javaslatok Az árvízi tározók megfelelő üzemeltetéséhez szükséges feltételek biztosításával kapcsolatos javaslatok 1. A tározóban vízhasznosítás céljára előirányzott tározandó maximális vízmennyiséget az árapasztás céljára rendelkezésre álló térfogatnál ne vegyék figyelembe. 2. A tározókat az árapasztás érdekében vízszinttartó üzemmóddal üzemeltessék. Vagyis (ha az árapasztásra szükség van) a töltőmütárgyukat fokozatosan úgy nyissák, illetve zárják, hogy a folyón, közvetlenül a töltő-ürítő műtárgy alatt, a vízszint (±10 cm-es hibahatáron belül) a még megengedett legmagasabb szinten állandósuljon. 3. Oldják meg a megtelt tározó minél gyorsabb, gravitációs leürítését, valamint a tározóban keletkező belvizek gravitációs és szivattyús, továbbá a csurgalékvizek szivattyús elvezetését. 4. Minden esetben oldják meg a tározó területének gravitációs úton és (ha erre szükség van) szivattyúval történő vízellátását. 5. A tározók műtárgyait, azok berendezéseit, a kezeléséhez szükséges eszközöket olyan különleges védelemmel lássák el, amely illetéktelen beavatkozás esetén lehetővé teszi a gyors és hatékony emberi beavatkozást. Ezért a műtárgyak mellé állandóan lakott gátőrházat telepítsenek. 6. Az egyes tározók részére már a tervezéssel egy időben dolgozzák ki a minden eshetőséget figyelembe vevő üzemviteli szabályzatot. 7. Már az egyes árvizi tározók kiviteli tervének az elkészítésével egy időben, mindegyikre dolgozzanak ki egy-egy intézkedési tervet arra az esetre, ha az (a tározó térfogata vagy vízkivételének a vízszállító képessége miatt) egy nagy árhullám levonulása során vízszinttartó üzemmel már nem tudja biztosítani a védendő töltésszakasz biztonságát. 8. Már a tervezéssel egy időben dolgozzanak ki egy olyan, számítógéppel segített eljárást, amellyel a tározórendszer üzemeltetése során előálló legkülönbözőbb, szokványos- és vészhelyzetek szimulálhatók, s amellyel a vízszinttartó üzem a személyzetnek megtanítható. A műtárgyak és létesítmények kialakításával kapcsolatos javaslatok 1. A töltő-ürítő műtárgyat - megfelelő mérlegeléssel, lehetőleg - az árvédelmi töltés azon szelvényeinek a környékén építsék meg, ahol a tározó környezetében a legmagasabb a végleges mérettel kiépített árvédelmi töltés, illetve a legalacsonyabb a gát mentett oldali lábánál a terepszint. 2. A hullámtéren végzett munkálatok a jó vízrávezetés biztosítása érdekében a következőkhöz igazodjanak: 2.1. A folyó árvizi sodorvonala és a műtárgyra rávezetett víz iránya közötti szögeltérés a lehető legkisebb legyen. 2.2. Az árvizi mederben a töltő-ürítő műtárgy szelvénye menetén, a folyó sodorvonalára merőleges irányban előálló vízszintkülönbség, a műtárgy üzemelése során, ne haladja meg az 5 cm-t. Ennek biztosítása érdekében középvízi meder és a töltő-ürítő műtárgy között a hullámtér vízszállítását vizsgálják felül, s onnan (kellő szélességben) a fákat, bokrokat távolítsák el. Szükség esetén a vízszállításban részt vevő területen a terepet egyengessék el. Ha pedig mindez nem elégséges, a rávezetés vízszállító-képességének fokozására a középvízi meder és a töltő-műtárgy között megfelelő méretű tápcsatornát alakítsanak ki. 2.3. Az ide vágó vizsgálatokat kisminta-vizsgálatokra támaszkodva, torzításmentes modellel végezzék el. 3. A töltő-ürítő műtárgyat a mentett oldalon, a tározó vagy a tározóhoz vezető vízszállítási útvonal tervezett területén, az árvédelmi töltéssel párhuzamosan építsék meg, s az árvédelmi töltéshez (egy-egy vele egy magasságú és a műtárgy tengelyével párhuzamosan vezetett ,,terelőtöltés"-sel) a műtárgy két széléhez csatlakoztatva kössék be. 3.1. A két terelőtöltés közötti, elbontott árvédelmi töltés helyén, a műtárgy tengelyével párhuzamosan, megfelelő hosszúságú „terelőpillér"-eket építsenek be; oly módon, hogy a közöttük levő távolság kisebb legyen a töltő-ürítő műtárgy pillérei közötti távolságnál. 3.2. A terelőpillérek fölé olyan „kezelőhid"-at létesítsenek, amely megkönnyíti a terelőpillérek előtt összegyülekező uszadékok és jégtáblák eltávolítását. 3.3. A kezelőhíd, a két terelőtöltés és a műtárgy közötti „terelőtér" méretét, a terelőpillérek hosszát kisminta-vizsgálattal határozzák meg. 4. A töltő-ürítő műtárgyat két-két pillérrel közrefogott, azonos kiképzésű és vízszállítású modulokból álló szerkezetként alakítsák ki. 4.1. A modul kialakításakor oldják meg az energiatörést is. 4.2. A modul alvizi visszahatás nélküli és alvizi visszahatás melletti vízállás-vízhozam kapcsolatát, a helyszíni beépítést alapul vevő kismintavizsgálatokkal határozzák meg. 4.3. A modul szélességét gazdaságossági számítások eredményére támaszkodva határozzák meg. 5. Töltő-ürítő műtárgyak szerkezeti kialakítása a következőkhöz igazodjék: 5.1. A műtárgy szegmenstáblás zsilipként legyen kialakítva. 5.2. A műtárgy küszöbszintje egyezzék meg az árvédelmi töltés mentett oldali terepmagasságával. 5.3. A kellő pontosságú vízszinttartás biztosítása érdekében gondoskodjanak arról, hogy a táblát, annak minden helyzetében, megfelelő gyorsasággal emelni és süllyeszteni lehessen. 6. A töltő-ürítő műtárgyat három zárási lehetőséggel lássák el. 6.1. Ha az árvizi tározó töltéseinek a magassága megegyezik az árvédelmi töltés magasságával egy fő- és két segédelzárást alkalmazzanak; s az utóbbiakat a főelzárás elé és mögé építsék be. 6.2. Ha az árvizi tározó töltéseinek a magassága kisebb az árvédelmi töltés magasságánál két fő- és egy segéd-elzárást alkalmazzanak; az utóbbit a folyó felöli főelzárás elé építsék be. 7. A főelzárás kialakításánál: 7.1. A szegmens táblák mozgatására alkalmazott megoldást esetről esetre, a berendezések sajátosságainak