Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Cselőtei László: Vízgazdálkodási igények és lehetőségek Magyarországon (Földművelés, vízgazdálkodás, öntözés)

4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 4. SZ. mezőgazdasági rész. Biológiai szempontból mindez CO i -t köt meg és vele biomasszát termel, amelynek így mintegy 80-85 %-a a mezőgazdaságból származik (4. ábra), (Cselőtei, 2005/a, 2007). ezer hektár 500 • berendezett terület szántóföldi növény zöldség 19341940 1950 1960 1970 1980 1990 sokévi átlag 5. ábra. Az öntözött terület alakulása (1934-1990). (Cselőtei, 2005/b) Közelítsük most a tágabb értelemben vett növénytermesztést a művelési módok (termelési ágazatok) területe alapján. Eszerint a gyep több mint 1, a szántó kb. 4,5, a kert 0,35, az erdő pedig közel 2 millió hektár. A termelt biomasszának azonban értéke van. Ez 2000 és 2005 között évjáratonként - benne növénytermelési célonként és módonként - lényegesen változva 800 milliárd Ft körül alakult. Ebből a gyep 5, a szántó 400-450, a kert 300-350, az erdő mintegy 50 milliárd Ft-ot tett ki. Ezt az értéket kb. fele részben fő-, másik felében részfoglalkozásúak állítják elő. Az utóbbiakat főfoglalkozásúakra átszámítva ez összesen 300 ezer főt jelent, melynek 2/3-át a kertészet, az egyharmadnak 80 %-át a szántóföldi növények, 20 %-át pedig az erdő- és gyepgazdálkodás foglalkoztatja (Balázs-Cselőtei-Papp-Z.Kiss, 2005). A növényállománynak azonban az időjárástól is függően termőhelyenként és évjáratonként más - környezeti, tájképi, jóléti stb. - hatásai is vannak, amelyek mind értéket jelentenek. A mezőgazdaság ezt a létével nyújtja a társadalomnak. Ha tehát a termelés valahol gazdaságossági vagy más okokból megszűnik, akkor ezeknek az agrárszolgáltatásoknak a helyettesítése mind pénzbe kerül. Ez az, amit ma a mezőgazdaság, vele a vidékfejlesztés támogatása címén tartanak számon. így a 4. ábra 14. pontja alatt feltüntetett hatások eredője adja termőhelyenként és összesen a növénytermesztés teljes értékét. A termés ingadozásáról Magyarországon a termés tömege és minősége az időjárástól, főként a növények évjáratonkénti természetes vízellátottságától függően térben és időben igen változatos. Ebben a szélsőséges vízhiányt nevezzük aszálynak (Cselőtei, 1992). Az aszály kedvezőtlen gazdasági-társadalmi hatását a növények jobb vízellátottságára törekedve igyekszünk csökkenteni. Ennek leghatékonyabb módja az öntözés, amelynek lehetőségét elsősorban a vízkészlet oldaláról közelítve az idők során 1 millió hektárra, sőt többre becsülték. Mégis a 20. század második felében a nagy öntözésfejlesztési program során a berendezett terület fél millió, a ténylegesen megöntözött a szárazabb években 300 ezer, csapadékosabb években 100 ezer hektár körül mozgott. Az 1980-as évek derekától kezdve minden szándékunk ellenére 60 és 120 ezer hektár között ingadozott (5. ábra), (Cselőtei, 2005/b). Az összes mezőgazdasági területnek ez az 1-1,5 %-a adja a termelési érték 2025 %-át (6. ábra), (Cselőtei, 2007). <

E Szántóföld) növények 11. Extenzív 5 2. Intenzív Kertészeti növények • | 3. Gyümölcs ]|S|j 6. Hajtatott zöldség 4. Ipari zöldség IÜ3S 7. Dísznövény 5. Friss zöldség 6. ábra. Az öntözött terület és termelési értéke. (Cselőtei, 2007. alapján) o 5 10 ^ T6 20 7. ábra. A kukorica terméscsökkenése különböző fenő fázisokban bekövetkező azonos vízigény kielégítettség esetén. (Búvár, 2007)) Az öntözés agrotechnikai eljárás, amely az adott termőhelyen mint résztechnológia illeszkedik be a termelés céljától és módjától függően kialakított technológiába és főként a termelési érték által megkívánt mértékben és lehetőség szerint simul a növény igényéhez. A legintenzívebb termelés és egyben öntözés a fedett területen (üvegházban és fóliasátorban) folyó zöldséghajtatás, illetve a nagyobb részben szintén fedett területen végzett dísznövény-termesztés. Ez a 8 ezer hektár, a mezőgazdaságilag müveit terület egy ezreléke mintegy 105 milliárd Ft értéket ad. A szabadföldi kertészet, a friss és az ipari zöldség, valamint a gyümölcstermesztés 52 ezer hektáron 70 milliárd Ft-ot jelent. így ma az összes öntözött terület kertészeti fele adja az érték 85-90 %-át, 175 milliárdot. A másik 60 ezer hektáron az öntözött szántóföldi növények értéke 25 milliárdot, 15 %-ot jelent. VI-VIII. havi csapadék