Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Cselőtei László: Vízgazdálkodási igények és lehetőségek Magyarországon (Földművelés, vízgazdálkodás, öntözés)

1 Vízgazdálkodási igények és lehetőségek Magyarországon (Földmüvelés, vízgazdálkodás, öntözés) Cselőtei László 1114. Budapest, Fadrusz u. 12. Kivonat: Társadalmi-gazdasági és természeti változások fő tendenciái szempontjából vízgazdálkodásunkat - benne a mezőgazdasági vízgazdálkodást és az öntözést - folyamatosan újra kell értékelnünk. Közülük kiemelkedik a klímaváltozás várható hatása és az arra adott válaszok eredője. Ehhez stratégiailag minden területen előre kell tekintenünk, az alkalmazkodás azonban a termelésnek, a felhasználás lehetőségeinek megfelelően folyamatos kell, hogy legyen. Kulcsszavak: vízgazdálkodás, öntözés, földművelés. Magyarország vízigényét és kielégítési lehetőségeit természeti-, gazdaságföldrajzi és geopolitikai helyzete határozza meg. Ezt döntően befolyásolja a Duna és vízgyűjtő területének körülményei. A folyó középső szakaszán a Kárpátok hegyvonulata által övezett medence terül el. Ennek vízfolyásai a Dunába ömlenek. Ez a vízhálózat töltötte fel a Kárpát medencében lévő korábbi beltengert és a vízmozgás ma is a medence közepe felé tart (1. ábra), (Vágás, 2000). /. ábra. A Kárpát-medence folyóhálózata az utolsó interglaciálisban. (Siimeghy J. szerint) . (Vágás, 2000) ff iftaniban vizitI borirtt terűi* tt* !fl) 2. ábra. A Kárpát-medence tartósan vagy időszakosan vízzel elöntött területei a folyamszabályozás előtt (Vízrajzi Intézet, 1936), (Alföldi, 2000) A történelem során ezt a természeti folyamatot különböző célból végzett beavatkozások kísérték. Közéjük tartozott a legnagyobb hatású, nagyrészt a 19. század második felében a Kárpát medence egészére kiterjedő vízrendezés. Ez a folyók áradásaival elöntött, rövidebb-hoszszabb ideig vízzel borított területek lecsapolását szolgálta (2. ábra), (Alföldi, 2000). Vele a kanyargó vízfolyásokat nagyrészt kiegyenesítették, ezzel az áradások lefolyását gyorsabbá tették. A gátakon kívül rekedt, összegyülemlett vizek azonban így nagyrészt csak átemeléssel kerülhettek vissza a folyókba. Ez a rendszer ma is él: a víz a peremvidékekről a felszínen és részben a felszín alatt tovább áramlik a medencébe. Eközben újabb és újabb lehetőségeket nyújt és további problémákat vet fel a települések és a mezőgazdaság fejlesztéséhez (3. ábra), (Alföldi, 2000). 3. ábra. Az árvízvédelmi művek kiépítettsége. (VITUKI, 1996). (Alföldi, 2000) Ökológiai és termesztés-ökológiai folyamatok A tájban az ember hasznosan és szépen kíván élni és jól megélni. A mai helyzet megítéléséhez induljunk ki annak ökológiai és termesztési (termesztés-ökológiai) adottságaiból. 1.Terület: 8 Millió ha 2. Termelési érték: 800 Milliárd Ft 3. Foglalkoztatás: 300 e

zer fő 4. Egyéb természeti, környezeti, tájképi, jóléti stb. hatások 1-4. Az összes hatás szintézise, eredője 4. ábra. A növénytermesztés helyzetképe és mutatói (Cselőtei, 2007) Magyarország területe 9,3 millió hektár. Ebből 9 millió többé-kevésbé növénnyel fedett és belőle 8 millió a