Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Nekrológ (Dr. Joó Ottó)

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. Összegzés A lakossági csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztésének e­gyik kérdése, megfelel-e a csapadékvíz a háztartásban való felhasználás követelményeinek? Az általunk Nagykovácsi­ban mért adatok alapján egyértelműen arra a következtetés­re jutottunk, hogy - a vizsgálatunk tárgyát képező paramé­terek vonatkozásában - a tetőről gyűjtött és ciszternában hosszabb ideig tárolt esővíz minősége igen kedvező; szem­ben a burkolt felültekről, földutakról lefolyó vizek határo­zott minőségromlásával. A kezeletlen esővíz esetében még a két hónapon keresztül tartó tárolás után sem tapasztaltunk olyan jellegű elváltozásokat, melyek akadályozták volna a víz sokrétű háztartási felhasználását, például WC öblítésre, locsolásra, mosásra stb. - tulajdonképpen bármire, a közvet­len emberi fogyasztást leszámítva. A ciszternában több mint fél éven keresztül tárolt víz minőségéről hasonlóképpen kedvező véleményt alkothattunk. Összességében azt mondhatjuk, hogy eseti vizsgálatunk arra enged következtetni, a szuburbán kertváros jellegű Nagykovácsiban alig van vízminőségi korlátja a lakossági csapadékvíz-gazdálkodásnak. Ugyanakkor szeretnénk fel­hívni a kutatók figyelmet a további vizsgálatok fontosságá­ra, az esővíz felhasználás vízminőségi jellemzőinek egyéb települési környezetben való értékelésének szükségességé­re. Irodalom Dulovics D-né [2003]: Csapadékvíz-gazdálkodás a környezetterhelés csökkentésének egyik eszköze. Hírcsatorna, nov-dec., pp. 15-22. Dulovics D-né [2005]: Csatornahálózatok megfelelősége. Hírcsatorna, márc-ápr., pp. 3-15. Germ A. [2004]: Gondolatok. Hírcsatorna, nov-dec., pp. 22-31. Horváth L.-né, Wisnovszky I. [2003]: A háztetőre hulló csapadékvíz hasznosítása településeken, Vízügyi Közi., 1. sz., pp. 134-143. Internet: http://bbmet.freeweb.hu/ha0708.htm Országh J. [2007]: Az esővíz minősége, www.ivoviz.hu Pálfi A. [1996]: Az esővízhasznosítás bakterológiai és kémiai értékelé­se, Műszaki információ, Környezetvédelem, 19-20. sz., pp. 55-64. Sommer H., Nikisch N., Sieker H. [2007]: Reduction of pollution lo­ad from street-runoff by an inlet-filtration-system filled with ad­sorptive material, Sustainable Techniques and Strategies in Urban Water Management, GRRAII-Novatech, Lyon, pp. 735-742. A kézirat beérkezett: 2008. február 11-én, CSAPAK ALEX: FF.HER KATALIN: Abstract: Keywords: Terület- és településfejlesztő geográfus, hidrológus, földrajztanár, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszéké­nek szigorlatozott Ph. D. hallgatója. Kutatási területe: települési vízgazdálkodás, lakossági csapadékvíz-gazdálkodás. Az ELTE-TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Geomorfológiai, Talajtani és Vízföldrajzi Laboratóriumainak laborvezetője. Vegyész- és geológus-technikus. Szakterülete: barlangi klimatológia és -hidrológia. The changing of the chemical parameters in stored rainwater Csapák, A. and Fehér, K. The chemical quality of water is one of the most important factors of the household's rainwater harvesting. In our research conducted in Nagykovácsi (a village near the Hungarian capital) we observed the changes of the chemical quality of rainfall and of cistern-stored rainwater. We found that the quality of the rainwater (collected from roofs) was adequate for the household's use - except the human consumption - even after two months or half a year, rainwater harvesting, water quality, cisterns, Nagykovácsi. Nekrológ Dr. Joó Ottó (1931-2008) 2008. január l-jén Szombathelyen elhunyt dr. Joó Ottó mérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. 1931. május 9-én Szentgotthárdon született. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1953-ban szerzett vízépítő szakos mér­nöki oklevelet, miután egy féléven át demonstrátorként se­gítette az I. sz. Vízépítéstani Tanszék oktatási és kísérleti munkáját. Egyetemi doktor lett 1960-ban, oki. gazdasági mérnök 1963-ban. 1953-tól a szarvasi Öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet (ÖRKI) kutatója, 1960-tól a VIZI­TERV mérnöke, 1961-től 1987-ig a szombathelyi vízügyi igazgatóságon csoportvezető, osztály-, ill. főosztályvezető. 1987-1991 között a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Fő munkaterületei: öntözőrendszerek, öntöző fürtök ter­vezési, építési, üzemeltetési kérdései, s ezzel összefüggés­ben a nagyüzemi tereprendezési módszerek kidolgozása. Nevéhez fűződik a rizstelepek földmunkáinál alkalmazott "Joó Ottó-féle tereprendezési módszer". Nagy szerepet ját­szott őrségi meliorációs munkák során az itteni kb. 2600 km 2-nyi savanyú, rossz vízgazdálkodású, gyenge termőké­pességü terület egyharmadának megjavításában. Az 1960-as évek első felében a rábai árvízvédelem fejlesztése, a Rába szélsőséges vízjárásának kutatása állt vízrajzi tevékenységé­nek középpontjában, amelynek eredményeképpen munka­társaival előrejelzési segédleteket készítettek. A 60-as évtized második felében, a vízügyi igazgatóság működési területén kifejtett évtizedes munkával egyik irá­nyítója volt az új vízügyi törvény által előírt vízhasználati felülvizsgálatoknak, amivel sikerült megteremteni a korsze­rű vízgazdálkodást szolgáló hatósági munka alapjait. A Ba­laton fokozódó vízminőség-romlásának megakadályozása érdekében az 1970-es évtizedben az ő javaslatára indultak meg a Zala Balatonba jutó szennyezésének, a szennyezések eredetének és a fokozódó tavi eutrofizációnak vizsgálatai, valamint a vizsgálati eredmények értékelési módszerei. Sze­repe volt a Kis-Balaton védőrendszer kiépítésében. Több hazai szakmai szervezet szakbizottságának tagjaként is elis­mert munkát végzett. Dolgozott az osztrák-magyar regioná­lis tudományos-társadalmi szervezet, a Forum Pannonicum Környezetvédelmi Szakbizottságában, a Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (CIGP) hazai szerveze­tében, az MTA-VEAB Ökológiai Bizottságában, stb. Több mint félszáz cikket publikált részben külföldön, számos elő­adást tartott itthon, néhányat külföldön is, az UNESCO fel­kérésére véleményezte a világ tavainak eutrofizálódásával foglalkozó kézikönyv tervezetét. A Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-Dunántúli Területi Szervezetének 15 éven át volt titkára, majd vezetőségi tagja. Megszervezte a MHT első (keszthelyi) vándorgyűlését 1974-ben. Pályafutása so­rán számos szakmai és hivatali elismerésben részesült. A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjává 1995-ben vá­lasztotta. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt ki­tüntetését 2003-ban kapta meg. 2008. január 11-én Győrött, a Nádorvárosi Köztemető­ben helyezték örök nyugalomra. Emléke közöttünk él! F.L

Next

/
Thumbnails
Contents