Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Nekrológ (Prof. dr. h. c. Heinz Bergmann)

52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. Nekroló

g Prof. dr. h. c. Heinz Bergmann (1933. márc. 19. — 2007. dec. 21.) Heinz Bergmann építőmérnöki diplomáját a Gráci Műszaki Főiskola (ma: Műszaki Egyetem) építőmérnöki karán 1957-ban szerezte meg. Ezt később gazdasági mérnöki diplomával is kiegészítette. „A szűrőcső körüli talajvíz-áramlásról" című doktori disszertációját 1969-ben védte meg. 1958-tól 1967-ig a gráci főiskola Hidraulikai, Mezőgazdasági és Települési Vízépítési Intézetének munkatársaként, főként Ernst Peter Nemecek professzor irányításával dolgozott. 1967 és 1975 között a müncheni Radiológiai- és Környezetkutatási Társaság Hidrológiai Intézetének tudományos munkatársaként elsősorban az alpesi gleccserekben végzett nyomjelzős kísérletek hidromechanikai interpretálásával, valamint a magashegységi vízhozam-mérő állomások hidraulikai méretezésével foglalkozott. 1975-ben kinevezték a Gráci Műszaki Egyetem újonnan létrehozott Hidromechanikai, Hidraulikai és Hidrológiai Intézetének intézetvezető professzorává. 2001-ben történt nyugdíjba vonulásáig nemcsak az Intézet hatáskörébe tartozó mindhárom tantárgy fő előadója volt, hanem széleskörű tudományos tevékenységet is folytatott (pl. a mélységi vizek geotermikus hasznosításának és a többparaméteres hidrológiai statisztika témakörében). Vezetésével intézetében számos sikeres disszertáció született. 1978-ban kezdeményezésére és irányításával, a Stájerországi Vízrajzi Szolgálattal együttműködve, létrejött a kelet-stájerországi Pöllau-i hidrológiai kísérleti vízgyűjtő, amely — Ausztriában egyedülálló módon — a mai napig megszakítás nélkül szolgáltatja a térben és időben sűrű hidrometeorológiai adatokat. Bergmann professzor 1991 és 1993 között dékánként irányította a Gráci Műszaki Egyetem Építőmérnöki karát. Egyike volt az Osztrák Hidrológiai Társaság megalapítóinak, majd a Társaság Tudományos Tanácsában tevékenykedett. 2001 után emerituszként folytatta egyetemi oktatói tevékenységét. 1975. évi professzori kinevezése után Bergmann professzor tervszerűen és áldozatosan építette ki intézetének tudományos kapcsolatait a kelet-középeurópai országok — elsősorban Bulgária, Csehország, Magyarország, Oroszország és Románia — rokon intézményeivel. Gráci professzor-társaival együtt éveken át rendszeresen előadott a Temesvári Műszaki Egyetem német nyelvű tagozatán. A Szentpétervári Műszaki Egyetem 1993-ben tiszteletbeli doktorává fogadta. Éveken át különösen intenzív és eredményes együttműködést folytatott a magyar hidrológusokkal. Ez nem csupán magyarországi és ausztriai vendégelőadások tartásában, vendég-dolgozatok megjelentetésében és a hidrológiai kísérleti vízgyűjtőkkel kapcsolatos tapasztalatcserékben (Pöllau-Pélivölgy) merült ki, hanem az osztrák-magyar kormányközi Tudományos és Technikai (TéT) együttműködés keretében a két ország kutatói által közösen munkált, két egymást követő projekt eredményeként létrejött kétnyelvű kiadványokban is megtestesült (1. az alábbi kivonatos irodalomjegyzékben). Mindezekért a Magyar Hidrológiai Társaság Bergmann professzort 1988-ban külföldi tiszteleti tagjává választotta. Bergmann professzor fő szervezője volt a Duna-vízgyűjtőbeli országok 18. Hidrológiai Konferenciájának (Grác, 1996). Az IAHR Tanácsának aktív tagjaként ugyancsak ő szervezte 1999-ben Grácban a XVIII. IAHRkongresszust. Bergmann professzor életmüve több mit 70 tételes irodalomjegyzékéből az alábbiakban csak a magyar vonatkozású írásait idézzük: Kétnyelvű monográfiák: Bergmann, H. - W. Kollmann - V. Vasvári - P. Ambrózy - M. Domokos L. Goda -1. Laczay - F. Neppel - E. Szilágyi (1996): Hydrologische Monographie des Einzugsgebietes der Oberen Raab. - A Felső-Rába vízgyűjtőjének hidrológiai monográfiája. - Schriftenreihe zur Wasserwirtschaft der TU Graz

, Band 23, Graz. Bergmann, H. Krainer R., Krall E„ Domokos M., Goda L., Hamza I, Neppel F., Nováky B., (2001): Untersuchungen im einzugsgebiet der Oberen Raab über hydrologische Folgen einer möglichen Klimaänderung. - Az esetleges éghajlatváltozás hirdrológiai hatásainak vizsgálata a Felső-Rába vízgyűjtőjében. - Schriftenreihe zur Wasserwirtschaft der TU Graz

, Band 36, Graz. Magyar nyelvű ill. magyar kiadványban megjelent közlemények: Bergmann, H. (1985): A változó időközü észlelésen alapuló csapadékelemzés új módszerei. Vízügyi Közlemények, LXVÜ. évf., 3. füzet, 456-468. old., Budapest. Bergmann, H. (1988): Ausztria karsztvizeinek hasznosítása és védelme. Vízügyi Közlemények, LXX. évf., 3. füzet, 451-458. old., Budapest. Bergmann, H. Überwimmer F. (1992): Untersuchungen von gespannten Grundwasservorkommen für die regionale Trinkwasserversorgung. (Nyomás alatti talajvízkészletek vizsgálata a regionális vízellátáshoz.) Magyar Hidrológiai Társaság X. Vándorgyűlés, IV. kötet, 271-277. old. Szeged. Bergmann, H. Überwimmer F. (1994): Mélységi vizek Stájerország vízellátásában. Hidrológiai Közlöny, 74. évf., 2. szám, 77-80. old., Budapest. Bergmann, H. - Domokos M. (1997): A Felső-Rába vízgyűjtőjének hidrológiai monográfiája. Vízügyi Közlemények, LXXIX. évf., 4. fiizet, 490-497. old., Budapest. Nováky B., Goda L„ Domokos M., Bergmann, H. (2001): Éghajlatváltozási hatások keresése a Felső-Rába vízgyűjtőjében. Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évf., 3. füzet, 393-428. old., Budapest. Dr. Domokos Miklós