Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
3. szám - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. fontossá vált. Ezért 1542-43-ban két olasz hadmérnök, Alessandro VitellióO és Filippo Tornielli a jórészt ma is fennálló ó-olasz típusú „Malom bástyát" építtette.61 Zárójelben jegyezzük meg, hogy egy olasz forrás szerint 6 2 gróf Filippo Tornielli di Novara 1542-ben jött Magyarországra a törökök ellen harcolni, Alessandro Vitellit követvén Buda ostromához. 6 3 1543-ban részt vett Esztergom védelmében, majd Székesfehérvárra ment, ahol 1543 szeptemberében elesett. Ez az 1543-as év Esztergom várának a sorsát is megpecsételte. Esztergom vára a török fenyegetéssel fontos végvárrá vált. A másfél-kétezer fős várvédők vízellátásáról a szóban forgó vízmű gondoskodott. Ez a létesítmény jelentőségénél fogva egyben sebezhető pontja is volt a várnak. A vízművet őrző torony elfoglalása ugyanis a friss víz-utánpótlástól is megfosztotta a védőket. 6 4 Egy korabeli török forrás hasonlóképpen vélekedik: ,A hadsereg oda érkezvén, körülfogta Uszturgunt... 6 S Végre elfoglalták a víztornyot, s mivel így a gyaurok nem kaphattak vizet, tehetetlenekké váltak, és kényszerűségből kegyelmet kértek az iszlám padisahjától. " 6 6 A vár további sorsáról dr. Horváth Istvánt idézzük: Szulejmán győzelmétől, 1543-tól Esztergom a török birodalom fontos végvára, — török részről a felvidéki bányavárosok, Ny-, és ENy-Magyarország (ill. Bécs) elleni támadások egyik kiinduló pontja, - a keresztények részéről a Buda elleni támadások egyik fő kulcspontja lett. Mint fontos stratégiai pont és erődítmény, - mindig jelentős számú és erejű katonaság állomásozott benne. Birtoklásáért pusztító ostromokat vívtak, amelyek közül kiemelkedőek: az 1594. évi sikertelen és az 1595. évi ostromok. Utóbbi után tíz évre felszabadult az esztergomi vár, amelyet az 1604. évi (sikertelen) kísérlet után 1605-ben sikerült a töröknek ismét ostrommal elfoglalni. Ettől kezdve 1683-ig török kézen van, amikor Sobieski János és Lotharingiai Károly seregei foglalják vissza. Utolsó török ostromára 1685-ben került sor, - ez az ostrom azonban a törökök vereségével végződött. Esztergomnak tehát két török korszaka volt egy XVI. századi 1543-1595-ig, és egy XVII. századi: 1605-1683ig, összességében kereken 130 évig. - A török megszállás két időszakában - és a köztük eltelt 10 évben egyrészt óriási pusztulás következett be Esztergom város és a vár épületállományában, másrészt az erődítmények jelentős korszerűsítésére került sor... Esztergom eleste után az erősen sérült vár újjáépítését még Szulejmán elrendelte. Ezen építkezések - a szultán fő építőmesterének, Sinán mesternek (1488-1589) irányításával indultak meg és nemcsak hadi építkezésre terjedtek ki. " 6 y - Feltehetően vonatkozott ez a vízműre is, hiszen a 17. század Evlia Cselebije is még működésében figyelhette meg a szerkezetet. A vízműre nagyobb szükség volt, mint valaha. A várban ugyanis 4700 főnyi török katonaság állomásozott.68 Visszafoglalni tíz évre sikerült 1595-ben, hogy aztán 1605-ben ismét török kézre kerüljön. Az 1606-ban megkötött Zsitva toroki béke közel hat évtizedre török fennhatóság alatti „békét" hozott Esztergomra. IV. A vízgép szerkezetének nyomában 6 0 Életét lásd: Francesco Quicciardini: Storia d'Italia. 6 1 MRT V. Bp. 1979. 119. 6 2 Note biografiche di Capitani di Guerra e di Condottieri di Ventura operanti in Italia nel 1330-1550. 6 5 1543-ban részt vett Esztergom védelmében, majd Székesfehérvárra ment, ahol őt is lemészárolták a törökök. Az a tény, hogy 1543-ban volt a várostrom, és hogy ő már 1542-ben Magyarországon volt, a rondellának egy évvel korábbi építését valószínűsíti. 6 4 Vízellátásra lásd Kapossy János: Művészettörténeti regeszták a királyi határozatokból és rendeletekből. Művészettörténeti Értesítő 1956. 47. o. 6 5 1543. évi ostrom. 6 6 Thury József (fordításában) Török térténetírók. MTA II. köt. Bp. 1896. 33. o. 5. kép. Schickhardt vízgépe Itthon, Bécsben, Bolognában, Firenzében, Modenában kérdeztünk meg szakembereket, kutattunk levéltárakban, de nem jutottunk előbbre. Prágában egy konferencián élőben tárgyalhattuk meg a reneszánsz vízemelés témáját Albrecht Hoffmannal, a Die Wasserversorgung der Renaissance-Zeit („A reneszánszkor vízellátása") egyik szerzőjével. Sem ő, sem szerzőtársa, a Sienai Egyetem professzora, Duccio Balestracci' 1' nem tudott olyan esetről, hogy az esztergomihoz hasonló magasságba egy lépcsővel vizet tudtak volna emelni. Állításukat nem vettük készpénznek. Kutatásunk során az ókorig nyúltunk vissza. Meghökkentő eredménnyel! 1. Vitruvius (Marcus Vitruvius Pollio (meghalt Kr. u. 10 táján) Tíz könyv az építészetről 7 0 c. könyvének 5. fejezetében Kteszibiosz (Kr. e. 3. sz.!) két dugattyús víz6 7 Horváth István: Török emlékek Esztergomban. Krónika n. Tata, 1974. 6 8 Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Budapest, 1978. 6 9 Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein. 2000. 7 0 Fordította: Deák Antal András
