Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
3. szám - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája
DEÁíO^A^A^szte^om^eneszáns^ízgé 17 A műszaki tudás és kultúra oldaláról közelítve meg a kérdést, itáliai mesterre kell gondolnunk, mégpedig elsősorban a Mátyás király építkezésein magát híressé tevő olasz Clementi (Chimenti) Camiciá-ra, mivel hozzá hasonló tehetséges építészt ez idő tájról nem ismerünk. Az ő esetében azonban kronológiai problémák merülhetnek fel. Camicia Magyarországra a történelmi források szerint 1479 táján jött. Vitéz János (érsek: 1465-1472) pedig 1472-ben már meghalt! Vitéz János, mint építtető tehát két feltétellel jöhet számításba: 1. Nem Mátyás, hanem az érsek hozta hazánkba Camicia-t. 2. Nem Camicia-val, hanem mással - legyen az a zseniális ember magyar vagy olasz — építtette a gépezetet. Hyppolit d'Este-t (1486-1497) elvileg szolgálhatta Camicia, de az ő nevénél azért ingatják kétkedőn a történészek a fejüket, mivel kiskorú volt, és kapzsi édesapja erről a modenai „Számadáskönyvek" 1 1 közvetve ugyan, de ékesen tanúskodnak -, annyi pénzt igyekezett az egyházmegye jövedelméből Olaszországba kimenteni, amennyit csak lehetett. Bakócz Tamás, aki 1497-1521 volt esztergomi érsek, csak abban az esetben alkalmazhatta Camicia-t, ha igaz lenne az olasz életrajzi lexikonban szereplő, Camicia halálára vonatkozó bizonytalan adat, amely szerint a mester 1505-ig élt. Erre azonban teljességgel rácáfol egy autentikusnak tűnő forrás 1 2, amely szerint Camicia már 1494-ben meghalt: „... itt is hal meg Esztergomban 1494 március 16-án akkor, midőn egyszer betegen a Dunán fölfelé utazott, hogy a malomhoz rajzot készítsen "33 Camicia tehát 1494-ben meghalt, Bakócz Tamás pedig 1497-től lett esztergomi érsek. így Camicia neki már nem dolgozhatott. Mivel az alábbiakban több közvetett bizonyíték szól az mellett, hogy a vízgépet ő konstruálta, röviden ismertetjük élettörténetét. Sajnos, hiába igyekeztünk Firenzéből olyan információkhoz jutni, amelyek nyomra vezethettek volna bennünket „reneszánsz vízgépünk" működését illetően, csak egy életrajzi lexikonból kimásolt szöveget kaptunk 3 4, közelebbi információt azonban nem. Hasonlóképpen jártunk Duccio Balestraccival, a Sienai Egyetem tanárával is 3 5, aki a reneszánsz vízgépekről és műszaki kultúráról írt publikációival a szakmában nemzetközileg elismert. Az olaszokat közelebbről ugyanis nem érinti az ügy, mivel Camicia nem otthon alkotott. Nálunk pedig elsősorban a 150 éves török megszállás és a szakadatlan harc a „két pogány" - a török és az osztrák hatalom - között, nem kedveztek a kulturális örökségek megmentésének. Camiciaról az alábbiakat tudjuk: 3 1 A Modenai Állami Levéltár Amministrazione dei Pricipi Arcivescovado di Strigonia Ippolito (card. I-o) di Ercole 1° állagban őrzik ezt az olaszul és latinul írt kódex-együttest. A későbbiekben még többször hivatkozunk rá, és közelebbről is ismertetjük. 1 2 Voit Pál: Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat. In: Művészettörténeti Tanulmányok 1956. pp. 46-87. 3 3 Voit Pál: Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat. In: Művészettörténeti Tanulmányok 1956. pp. 46-87. 3 4 Dizionario Biografico degli Italiani. Camicia, Clemente di Leonardo. 3 5 Duccio Balestracci, professor of History at the University of Siena Firenzében született 1431 táján. Mátyás király szolgálatában 1479-től palotákat, kerteket, szökőkutakat, templomokat épített. 3 6 Formai jegyek alapján a művészettörténészek a visegrádi palota kútjának és vízellátó rendszerének építőjéül is őt nevezik meg. 1491-ben még Magyarországon van: „...che detto Chimenti é in Ungeria" áll a firenzei nyilvántartásban. Majd valamikor rövid időre visszatért Itáliába, de aztán ismét Magyarországon dolgozott. Ez idő tájt építette az egész középkorban működő budai malmot. 3 7 Halálának időpontját illetően, miként már említettük, ellentmondásosak az adatok. Az olasz életrajzi lexikon szerint még az 1505 is szóba jöhet, de ennek a következő mondata nyomban súlyát veszi, mondván: „halálának sem helyét, sem idejét nem ismerjük".38 Az idézett magyar forrás egészen precíz adataival szemben - „itt is hal meg Esztergomban 1494 március 16-án" - az 1505. év nem állja meg a helyét.39 A vízgép építtetője: Hyppolit érsek, építője: Chimenti [Clemente] Camicia Előre bocsátjuk, hogy az itt megfogalmazott mindkét állítás hipotézis, amit számos finom szállal meg tudunk ugyan erősíteni, de ezt egyértelműen alátámasztó dokumentumnak híjával vagyunk. A gyermek Hyppolit érsek 1487. augusztus közepén érkezett Esztergomba. Ezt követően három évig „az esztergomi építkezések [...] csupán a friss szükségletek kielégítését célozták. A maradandó becsű alkotások emelését gátolta az idegenek kapzsisága, de ugyanakkor a meglevő, fényűző palota fölöslegessé is tette azt." 4 n így pl. a drégelyi váron, amely szintén érseki birtok volt, csupán kisjavítási munkálatokat végeztettek az olaszok. Ugyanezt olvashatjuk Fügedi Erik „Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén" című tanulmányában: „Magában az esztergomi várban ekkor nagyobb építkezés nem folyt, csupán egy istálló építéséről és kisebb javításokról van tudomásunk. Nagyobb építkezés költségeit számolták el a verpéci (Esztergom mellett) várkastéllyal kapcsolatban." 4 I A körülményeket ismerve azt gondolhatnánk, hogy a Verpec-torony körüli munkálatokra csak 1490 után, Beatrix királynénak az esztergomi várba költözése után került sor. Mátyás király halála után (1490) ugyanis a királyné elhagyta Buda várát, és várunkban telepedett le. Az esztergomi várnak kettős vonzereje volt számára: Hyppolit nemcsak, hogy olasz volt, de rokon is, másrészt pedig a fejedelmi pompát igénylő királynőnek szinte minden igényét kielégítették az épületek. Callimachust idézzük, jóllehet az általa megfogalmazott gondolattal 3 6 Dizionario biografico degli Italiani. Roma, 1974. pp. 204 - 205. 1 7 Giorgio Vasari (1511-1574) Vite de' piü eccellenti architetti, pittori, et scultori italiani, da Cimabue insino a' tempi nostri di Giorgio Vasari nell'edizione del 1550. 3 8 A Dizionario Biografico degli Italiani szerint lehet, hogy ekkor még élt: Un' annotazone del catasto del 1505 relativa alia cas del C. sembra confermare che a quella data egli era ancora vivo. S'ignorano luogo e data della sua mort. 3 9 Lásd: 29. lábj. 4 0 Voit Pál: Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat. In: Művészettörténeti Tanulmányok 1956. pp. 46-87. 4 1 Századok, 1960. Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. pp. 82-122. és pp. 505-555. (p. 509).
