Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. már másnál és más változatban találkoztunk: „Vitéz az esztergomi várban új erődítményeket építtetett. A palota egyik szárnyán két emeleten végig vörösmárvány loggiát emeltetett. A nagy ebédlő falait magyar vezérek és királyok képeivel festette ki, egy nagy toronyban étkezőhelyiségek szobái voltak ,, tükrös falakkal". A várhegy oldalain és alatt kerteket épített fedett folyosókkal, nyitott oszlopcsarnokkal, egy kisebb kerti házban - ahonnan szép kilátás nyílt - maga lakott."

4

2 Azt gondolhatnánk, hogy a vízmüvet Beatrix királyné szorgalmazására építették. Úgy tűnik, hogy a munkálatokat a Verpec-toronyban már 1490 előtt elkezdték. A modenai Számadáskönyvben az figyelhető meg, hogy meglepően sokat foglalkoztak a várhegy lábánál fakadó forrás védelmével és a körülötte lévő körül létesítményekkel: „... Igyekeztek az esztergomi Várhegy lábánál álló Verpécs - vagy verpeci vizvár - karbantartását figyelemmel kísérni. A verpeci várnak ugyanis - hadászati hivatásán túlmenően - e békés időkben is igen fontos szerepe volt. Ez volt a középkori Esztergom kikötője: ide futottak be az érseki birtokok természetbeni adóit, közöttük a gabonaneműeket szállító dunai hajók. Itt építették tehát föl a nagy gabonaőrlő malmot és ugyanitt a hatalmas kenyérsütő kemencét

4

3, amelyek az érseki udvartartás számára dolgoztak. Később a vízibástyában helyezték el a vár vízművét, amely egy XVI. századi török utazó szerint csodás találmány volt. A bástyába vezetett víztömeg egy forgó dobba zuhogott, amely önműködően sajtolta föl a vizet a várba, s közben olyan zajt vert és olyan látványt nyújtott, hogy ,,őrültté tette az embert". A verpeci vizivár kapuin és falain Rázsonyi Mihály nagy segédlettel dolgozott, s a hatalmas köveket tartalmazó ötven szekérnyi kőszállítmány kifizetésénél Tamás mester nevével is találkozunk. "

4

4 Ebben az idézett szövegben egy új nagy malomról történik említés. Már kifejezzük kétkedésünket az állítás 4

2 Közölte Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1935. p. 49. 4

3 Ezen állítást kétkedve fogadjuk. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy a verpeci toronyban a vízmű, a malom és a nagy sütőkemence egy fedél alatt megfértek volna. Kételkedésünkben megerősít Wernher, aki szerint csak a vízmű előtti időkben volt malom a toronyban, de aztán a vízműnek adta át a helyét: „hajdan gabonaőrlő malmot hajtott, most pedig tympanumhoz hasonló vízemelő gépet". 4

4 Libro Generale. 79-83. o. 1487. „per milj lateribus per coprire una Careta del forno in verpezo, due. 1". - „per uno legno per la rótta del molino di verpezo, din. 16.". - „per el maistro che laboratto a ditta molino". Libro B. 19., 20. o. 1489: „23 feraro ditto per contadi a maistro Dionisio: ha levoratto zorni 43 in verpezo conputato per lui e per li famij per resto fina ditto zorno: due: Zinque due. 5. Febr. 28-án: „ditto per opere 197 di manovali quali in piu zorni portono terra al molino di verpezo a razone ... due. 9. din 85." Márc. 3-án: „per contadi a Maistro Dionisio marangone per opere 32 con li famij: che hano lavorato al molino di verpezo due. 3, din. 60. „ditto per laboratorii picoli al fonté di verpezo (sic!) due. 1. din. 21 1/2" - „ditto per spesa feze petro palere per condurle ditto per 500 quadrelli: per el forno de Verpezo." „Márc. 15-én: „per contadi a maistro Jacomo per lavoratore a molino di verpezo due. 2" „Memorialle 120, 122, 1491 „per tegole 300 per el fomo de Verpezo per el Castello..." „... a reparari el muro et la tőrre di Verpezo ducati undezi...", ... Ducati quatro a moistro Thomaso Isai: per Cara 50 di petre grosse per riformar Verpezo..." helytállóságát illetően. Joggal merül fel ugyanis a kérdés: Miért áldoztak sok pénzt és napszámot a kövesdi malom felújítására 1498-ban, ha itt, a vár tövében egy új, nagy malmot építettek? Fügedi Eriknél az alábbiakat olvashatjuk: „1498-ban az érsekség megjavíttatta a kövesdi malmot, és a munkánál igen sok napszámost alkalmazott. Saját vigilátorainak 5 dénár napszámbért fizetett, az »idegeneknek« pedig 6 dénárt. Július 20-án és 25-én azonban ezek mellett kakati és kövesdi jobbágyok is szerepelnek a munkások között; napszámbérük 6 dénár volt, azaz ugyanannyi, amennyit az idegeneknek fizettek, akik alatt nyilván a nem érseki jobbágyok értendők. ...A kövesdi malom felújítási munkálatai kiemelkedő helyet foglalnak e/."

4

5 Fügedi Erik azon kitétele, hogy ,Jtt [a Verpec-toronyban] építették tehát föl a nagy gabonaőrlő malmot" szerintünk félreértésen alapul. Nem gabonaőrlő malmot, hanem csak egyszerűen „malmot" építhettek ide, a „gabona"-val már ő alkotott jelzős szerkezetet. Úgy gondoljuk, hogy a vízmű „malomszerkezetét" kell az olasz „molino" szó alatt érteni. Mindezzel természetesen csak kételyünket kívántuk megalapozni, de a kérdést csak a Számadáskönyv és a levéltárak dokumentumaival való szembesítés során lehet megnyugtatóan eldönteni. Mindenesetre mi a „molino di Verpez" alatt a verpeci vízmüvet értjük, amely értelmezésre az jogosít fel bennünket, hogy Wernher György szerint a vízmüvet megelőző időkben volt a toronyban malom, de azt követően már nem. Fontosságánál fogva megismételjük az idézetet: a forrás ,jiajdan_gabonaőrlő malmot hajtott, most pedig tympanum-szerű vízemelőgépet működtet". Arra vonatkozóan pedig, hogy Hyppolit idejében már megvolt a vízgép, perdöntőnek tekintjük a Számadáskönyv azon adatát, amely szerint „Tamás úrnak 25 dénárt fizettek, hogy csináltasson egy labdát a szökőkút számára." (A Thomaso signore Anbulario denari venti cinque per fare fare una palla al larco di l'aqua.)

4

6 A munkálatok során Rázsonyi Mihály neve mellett a kódexekben egy másik magyar építőmester neve is felbukkan, Gyarmati Dénesé, aki az esztergomi műhely céhmestere volt. Vállalkozó mesterember ő, aki önálló számadáskönyvet vezetett. Pál mester - Paulo marangone - ugyancsak legényeivel dolgozott Verpec körül. Egyik helyen 70 dukátot meghaladó munkabért számolt el.

4

7 4

5 Századok, 1960. Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. pp. 82-122. és pp. 505-555. (p. 98.). 4

6 Spesa di Fabriche 1495-1497. pp. 130-141.; 1496. júl. 20. (In: Archivo di Stato, Modena, Amministrazione dci Pricipi, Arcivescovado di Strigonia; Ippolito di Ercole I-o.) 4

7 Libro generale. 85. o. 1487. nov. 16. és 88. o. dec. 24.-én, valamint 87. o. Dec. 19-én „ditto per maistro Chlemente mensatori per de finestre fatte in salvarobe". - Libbro B. Fabrica di marotti 16. o. 1489. „) ottobrio per contadi a maistro Zohane mensatore due. Sei per man del provisore per parte di lavorare di solari ditte casa" és uo. Okt. 28. és nov. 11-én, valamint uo. 17. o. Nov 30-án „per contadi a maistro Jacomo e suo conpagno mensatori ... qualle hanno lavorato nela stufa nova per fina questo di antescritto due. 3" Ugyanő a verpeci vizivár malmán és másutt is dolgozik: Libro B. 20 o. 1489. márc. 15. és 23. o. Május 15. - Végül Pál mester elszámolása uo. 31. o. dec. 31-én „ditto per contadi a maistro paulo marangone due. Setanta e denari trenta e zinque per mano: i queli danari gi funo dati in piu fiatte si como salariotto ma non e perche e spesa di fabrica: el qualle famii lavoro in marót et in