Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

^EÁI^^^^^A^sztergormren^^ kották. Ez segítene megállapítani az építés korát, és az építtető - nem kevésbé az építő - kiléte támpontot adhat a technikai megoldások milyenségét illetően is. Azon tény alapján, hogy leghosszabb ideig a törökök használták, még az a gyanú is fölmerülhet, ők is építtették. Ennek azonban mind a török, mind a magyar források ellene szólnak. A török történetíró ugyanis Esztergom bevételénél mint nagyon fontos momentumot emeli ki a vízmű elfoglalását, mondván, hogy ezzel lehetetlenné tették a várvédők helyzetét, hiszen „a várban nincs víz".

1

7 Wernher György híradása is kizárja a törökök általi építés lehetőségét, hiszen ő már 1543, tehát a várnak török kézre kerülése előtt leírja a vízgépre vonatkozó, fent idézett mondatait. A régészek, művészettörténészek és történészek publikációi a török időket megelőző, az esztergomi várat birtokló három érsek - Vitéz János, Hyppolit d'Este (magyarosan Estei Hyppolit) és Bakócz Tamás - közül hol ezt, hol azt valószínűsítik. A tisztánlátás érdekében átnéztük a három érsek valamennyi, a rendelkezésünkre álló latin és magyar nyelvű élettörténetét. Teljes volt a kudarc. A latin nyelvű forrásmunkák csak a nagy politikai összefüggésekben dolgozták fel az érsekek működését, a vár és a vár körüli építkezéseiket szinte teljesen elhanyagolták. A vízműről pedig hallgatnak, mintha nem is létezett volna. 1. Vitéz János (1465-1472) Rezidenciáját, városát humanista központtá igyekezett fejleszteni - gazdag könyvtárat hozott létre építkezései pedig, mint amilyen a legendás hírű függőkertje és pompásnak emlegetett fürdője, a reneszánsz ember életigenléséről tanúskodnak. Bonfini így ír erről: „ Volt a várban hideg és meleg vizű fiirdőkamra, valamint egy kettős kert, amelyet fedett folyosó díszített, és egy rajta vezető sétány zárt /e..."

1

8 Vitéz építkezései között egyik történészünk Esztergom várának hadi krónikájában a híres vízmüvet is megemlíti, bár információjának forrását nem jelöli meg: „Vitéz Jánosnak ...a békés fél évtized elegendő volt ahhoz, hogy Esztergomot humanista központtá tegye. Ide hozta át, s tovább gyarapította Váradon összegyűjtött jelentős könyvtárát. A várban nagy építkezésekre került sor. De nem a védőfalakat erősítették, hanem palotát emeltek, a látogatót bámulatba ejtő függőkerteket létesítettek. A palotába évszázadok múlva is csodálatot kiváltó vízvezetéken jutott fel a víz" - írja Csorba Csaba." Vitéz János építkezéseiről más források is elismerően emlékeznek meg: Pethő Gergely: „Esztergomi várban egy nagy szép palotát tsináltatott vala, amelyben nagy költséggel a Magyarországi Királyoknak képeit, drága szép festékekkel kiíratta vala, mind Mátyás Királyig... " 0 Bacsák Zsigmond: ,finnek a várnak [Esztergom] a birtokosa János érsek volt [...], nagy tudású férfiú, aki 1

7 Csorba Csaba: Esztergom hadikrónikája. Bp. 1978. p. 1

8 In Antonius Ganoczy: Episcopi MagnoVaradinenses. 1775. Vitézről pp. 337-401. " Csorba Csaba: Esztergom hadikrónikája. Bp. 1978. p. 39. 2

0 Pethő Gergely: Rövid magyar krónika sok rendbéli fő históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetet és irattatot Petthő Gergelytül. Cassán, MDCC XXIX. (OSZK 821.881. 882.) 15 az asztrológiának annyira elkötelezte magát, hogy semmihez sem fogott anélkül, hogy a csillagokat meg ne kérdezte volna. Kiváló, szinte minden tudományágban művelt tudósok vették körül. "

2

I Ezek között a nagy tudású férfiak között elvileg a műszaki ismeretekben járatosak is előfordulhattak. Potenciálisan tehát elképzelhető, hogy már Vitéz regnálása idején megépült a vízmű. A „Purpura Pannonica" címet viselő névtelen munkát is áttanulmányoztuk annak reményében, hogy egy ilyen könyv, amely kifejezetten az esztergomi érsekek élettörténetére és életmüvére koncentrál, valamilyen formában érinti a vízmű kérdését. Reményünkben azonban ismét csalatkoznunk kellett. Itt idézem a vízgép-témához legközelebb eső mondatokat annak illusztrálására, hogy hasonló stílusban és léptékben tárgyalja a többi érsek munkásságát is. Gyakorlatilag a korábbi szerzők nyomán, vagyis a nagypolitika összefüggéseiben foglalkozik velük, és egyéb vonatkozásoknak nem nagy teret szentel: ,,A püspökségre nagyon alkalmas ember volt, aki a várban egy rendkívül tágas ebédlő termet építtetett: ezen terem elé kinyúló rendkívül pompás, kettős erkélyt emelt vörös márványból. Az ebédlő elejére Szibillák szentélyét rendezte be [...] ahol valamennyi Szibilla ábrázolva volt. Az ebédlőben pedig nemcsak az Árpád-házi uralkodók, hanem a szkíta ősök képeit is megfestette. Ugyanakkor meleg- és hideg fürdőkamrákat és egy kettős kertet létesített, amelyre egy felső sétány tette rá a koronát."

2

2 Török János: ,Jnnét [Pozsonyi egyetemről] - Academia istropolitana - Vitéz János gondjait magára esztergomi székhelyére fordítá, s azt, a királlyal versenyezve, nemcsak nagyszerű épületekkel, meleg és hideg növényházakkal, kertekkel és fürdőkkel díszesíté, hanem egyszersmind igen nagy becsű gazdag könyv- és képtárt is állított fel. [...] Az asztronómia iránt mint szakértő nagy előszeretettel viseltetett ... némely szigorú bírái az asztrológia, csillagjóslás iránti hajlamát rótták fel neki bűnül, amely gyarlóságtól egyébiránt, közbevetőleg mondva, nemcsak előtte, hanem utána is még a leghíresebb és legfelvilágosultabb asztronómusok, mint Tycho Brache, Keppler, és maga Mátyás király világhírű budai asztronómusa és Vitéz személyes nagy tisztelője s kegyeltje Re2

1 Scriptores Rerum Hungaricarum Sigismundus Bacsák: Strigonium... Hujus arcis possessor, fűit Joannes Archiepiscopus, de quo superius mentionem fecimus, vir in multis disciplinis, non in postremis habendus, Astrologiaequae adeo deditus, út Ephemerides secum gestitans, nihil nisi consultis astris ageret. Habebat secum viros excellentes, et in omni fere doctrina excultos. p. 273. 2

2 Vir fűit Archi-Episcopatui vehementer accommodus; quippe qui tricliniium in arce amplissimum erexit: prominens vero ante triclinium e rubro marmore ambulacrum cum duplici podio, et superbissimum extruxit. Ad triclinii caput Sybillarum Sacellum, e fornicato opere acuminatum statuit, ubi Sybillas omnes connumerare licet. In triclinio non modo omnes ex ordine Ungariae Reges, sed et progenitores Scythicos cernere erat. Item caldarias, frigidariasque cellás, et hortum duplicem, quem Xistis excoluit, et superiore ambulacro coronavit. Inter utrumque turrim rotundam penes rupem erexsit, in varia triclinia, cubiculaque divisam, variis supra specularibus exornatam; neque aedicula carere volluit, hanc ipse fer semper inhabitavit: quia Danubio prominens, jucundum prospectum, et hortorum amoenitatem afferebat. Locus quidem ad philosophandum, et contemplandum nimis idoneus. Divi Albrti Basilicam vitriaria tegula, ne igni foret obnoxia, tesxit: tectumque fastigiatum ad imbres, nivesque rejiciendas fecit. Bibliothecam quoque útriusque linguae foecundissimam dicavit. Purpura Pannonica. Tymav. 1715. fol. Cassov. 1745.8. Claudiop. 1746. 8. p. 397.