Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
3. szám - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. giomontanus, az asztronómia tudományának emelése körül nagyérdemű s német származású Müller János sem tudtak végkép menekülni, míg végre a nagy Copernicus, a világrendszer megalapítója, az egész asztrológiának haláldöfést adott" 22 , A fent idézetteken kívül még számos történelmi munkát áttanulmányoztunk, de az érsekek életrajzát és munkásságát ismertető müvek közül egyik sem említi a vízgépet. 2 4 2. Hyppolit d'Este (1486-1497) Bár Hyppolit érsek fiatalkorú volt, mégis meglepően sok és nagy építkezésekről számol be egyik, a korral foglalkozó írás"^ a modenai Számadáskönyvekre alapozva: „Hyppolit a [Vitéz János által] megkezdett munkákat befejezte, s bár ostrom veszélye aligha fenyegetett, két itáliai kőfaragóval ágyúgolyókat készíttetett. A várfalakon is akadhatott munka, mert 1490-ben 47, majd 56 napszámos dolgozott Mihály és Jakab kőfaragó vezetésével rajtuk, Orbán és Miklós ács pedig a fa védőfolyosókat készítette. A Kakas-tornyon Rázsonyi Mihály kőfaragó 1489 októberétől 1490 nyaráig dolgozott segédjeivel és 20-40 palotaőrrel. A feljegyzések szerint két alkalommal is szállítottak téglát a torony építéséhez. Kisebb javításokat az úgynevezett Csonkatornyon is végeztek: a fatornác mennyezetét és a zsindelytetőt készítő Miklós ács nem kevesebb, mint 63 dukátot kapott munkájáért. A várkapuhoz fölvezető utat is rendezték nagy földmunkával. A kapu hídjához deszkát vásároltak; a híd négy vonókötéllel működött. Az érseki város biztonságát sem hanyagolták el: Jakab kőfaragó, Miklós ács és Orbán ács dolgozott a védőfalakon. Az érsekség drégelyi várán is akadt javítanivaló, azt is elvégezték. A Vízivárosban, az északi részen álló külön vízi erődítményen is dolgoztak, a Verpech-tornyon és a hozzá tartozó védműveken. Innen indult a várba a vízvezeték, itt volt az érseki város kikötője is. A vízi erődítményben épült fel a nagy gabonaőrlő malom és a hatalmas kenyérsütő kemence. Sok emberrel dolgozott itt Vázsonyi Mihály, 5 szekér követ építtetett 2 3 Magyarország prímásai. Pest, 1859. p. 113. 2 4 Katona István neves történész latinul írt terjedelmes munkájában is hiába kerestük a vízmű nyomát remélvén, hogy egy olyan történész, aki Esztergomban a Vízivárosban lakott és alkotott, csak ír valamit róla, de egy szóval sem említi. Timon Sámuel a Purpura Pannonica, sive vita, et res gestae S.R.E. Cardinalium... c. könyvében ugyancsak arra vállalkozott, hogy az esztergomi érsekeket bemutatja. A vízgépről nem történik benne említés. Episcopi Magno-Varadinenses Vitéz Jánosról szólva ugyancsak a régi nyomokon halad, és Bonfinit idézi (p. 397) Timon Sámuel: Imago antiquae et novae Hungáriáé Cassoviae, 1734. - Számunkra nem sokat érő. Vitézzel egyáltalán nem foglalkozik. A Magyar Királyság országait tárgyalja röviden: Erdély, Oláhország, Horvátország, Szlavónia, stb. Sigismundus Henter: Purpura Pannonica sive vitae, et res gestae S. R. E. CARDINALIUM... Antonius Bonfmire és Galeotto Martius-ra hivatkozva ír. Bakócznál sem említi a vízgépet, bár elég hosszasan ismerteti életrajzukat. Altmann Julianna-Biczó Piroska-Etc.: Medium regni. Középkori magyar királyi székhelyek. Nem említi a vízgépet. Nicolaus Isthvanfy celeberrimus toga sagoque Heros, Historicus Hungáriáé incomparabilis. Magyarország régészeti topográfiájá-ban, amelyet a város és a vár történelmét jól ismerő szerzők írnak, Vitézről szólva csak ennyit találunk. ..Jíibővíti az egykori királyi palotát, a hegyoldalban fiiggőkerteket, fürdőket épít." 2 5 Csorba Csaba i.m. pp. 43-44. be. Az épülő kemencék Kaza György kályhásmester keze munkáját dícsérték."26 3. Bakócz Tamás (1497-1521) Az előbbi érsekeknél idézett latin nyelvű források ugyancsak foglalkoznak Bakócz Tamás életével, de a vízgépről, miként Vitéznél, úgy nála sem történik említés. Az újabb kori publikációkban azonban két helyen is találtunk erre vonatkozó információt: Horváth Richárd egy gyűjteményes kötetben" Zolnay Lászlóra hivatkozva az alábbiakat állítja Bakócz Tamásról: ,ytz országos politikai szerep mellett érseki rezidenciájára is volt gondja: Chimenti Camicia firenzei mesterrel megépíttette az esztergomi várat teljes egészében ellátó vízműrendszert, illetőleg 1499 után a vár és a Szent Adalbert székesegyház védelmére emelteti az erősség legnagyobb bástyáját. " 2 8 Zolnay László: „Az esztergomi vár új nagy vízművét adataink szerint a XV. század végén - Estei Hippolit vagy Bakócz Tamás érseksége idején (1486-1521 között) - a Budán is dolgozó Chimenti Camicia, nagy firenzei építész alkotta meg. 29 A források értékelése: Fentebb három érsekkel foglalkoztunk, és az idézett forrásokban valamilyen összefüggésben mindhármuk neve mellett felbukkant a vízgép, valamennyi esetben azonban tudományos szempontból komolytalan formában: egyik sem jelöli meg, mire alapozza állítását. Csorba Csaba minden hivatkozás nélkül jelenti ki, hogy Vitéz János a vízmű építője: ,,A palotába évszázadok múlva is csodálatot kiváltó vízvezetéken jutott fel a víz." Hasonlóan tudománytalan Zolnay László megfogalmazása Hyppolit és Bakócz vonatkozásában: „Az esztergomi vár új nagy vízművét adataink szerint a XV. század végén - Estei Hippolit vagy Bakócz Tamás érseksége idején építették." Hol vannak ezek az adatok? És érnek-e bármit is az olyan adatok, amelyek teljesen nyitva hagyják az eldöntendő kérdést? Még kevésbé tudományos Horváth Richárd állítása, aki Zolnay bizonytalan közlését tovább komolytalanítja azáltal, hogy Hyppolitot, mint lehetséges építtetőt teljesen kizárja, és egyértelműen Bakóczot teszi meg a vízgép építőjének - ide vonatkozó mondatát megismételjük: ,ylz országos politikai szerep mellett érseki rezidenciájára is volt gondja: Chimenti Camicia firenzei mesterrel megépíttette az esztergomi várat teljes egészében ellátó vízműrendszert..." Az állításnak egyébként az is gyengéje, hogy Bakócz Tamás 1497-ben lett esztergomi érsek, míg Camicia a megbízhatónak látszó forrásunk szerint, 1494-ben már meghalt. 3 0 A három érsek, mint a vízgép potenciális építtetője 2 6Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. Századok. 1960. pp. 82-122. és pp. 505-555. 2 7 In Művészettörténeti Tanulmányok. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ évkönyve 1959-1960.) Szerk. Dávid Katalin-Németh Lajos. Budapest 1961. pp. 201-228. 2 8 Esztergomi érsekek 1001-2003. Bp. 2003. 2 9 Zolnay László: A középkori Esztergom (Gondolat, Budapest, 1983.) p. 222. 3 0 Voit Pál: Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat. In: Művészettörténeti Tanulmányok 1956. pp. 46-87.
