Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. 3. kép. Szepesi Zoltán gé^e A harmadik alternatíva megálmodója , Károlyi András gépészmérnök, azt javasolta „hogy a további kísérleteket, kutatásokat egy térfogat-kiszorításos, pontosabban membrán szivattyú felé irányítsuk .Indoklása: ebben a korban „a dugattyús gépnek nyomát sehol nem lelhetjük ". A negyedik koncepciót egy székesfehérvári feltaláló'', Tóth Péter dolgozta ki. Őt is a lehulló ágyúgolyók látványa irányította meg. Szerinte „leeső golyókkal működtethető merülőhengeres vízpumpát" alkalmaztak. Ö azóta megváltoztatta véleményét, és egy dugattyús vízpumpát tart valószínűnek. (4. kép), 2. kép. Koluntbán György gépe Kolumban működési sémája 4. kép. Tóth Péter gépe II. A vízgépről hírt adó egyéb történeti forrásanyag 1. Wernher György: „De admirandis Hungáriáé Aquis hypomnemation"

1

0 (1542—43-ból) „De most visszatérek a melegvizű forrásokhoz, és a Duna partján fekvő [...] Strigonium-hoz... Itt, a hegy lábánál, amelyre nagyszerű várat építettek [...] toronnyal körülvett melegforrás fakad. Ebből a forrásból olyan bőséggel tör fel a víz, hogy hajdan gabonaőrlő malmot hajtott, most pedig tympanum" szerű vízemelő

1

2 gépet hajt, amellyel a vizet a Dunából föld alatti vezetéken az említett toronyba

1

3 merítik

1

4, majd a várba átömlesztik. "'

5 2. Egy XVII. századi török kézirat a magyarországi török hódoltságról."

1 „Esztergom [...] belső vára a Duna partján, igen magas helyen épült, de vize nincsen; ezért a legalsó várban, egy bizonyos helyre a Dunából vizet húzván, víztartó van készítve, ezen víztartó fölött van egy tympanum, s a víztartóból a várba menő, vastag és vékonyabb rézcsövek vannak alkalmazva. Midőn a tympanumot forgatják, a víz a reá gyakorolt nyomás következtében a várba foly. " III. A vízgép építtetője a történelmi forrásokban Ki építtette a vízgépet? Ha megtaláljuk a feltett kérdésre a helyes választ, akkor az kijelöli további kutatásunk irányát és színterét. Fontosnak tartottuk tehát, hogy kiderítsük, ki volt az esztergomi vár birtokosa akkor, amikor a gépet megalKárolyi András, okleveles gépészmérnök 9 Tóth Péter, feltaláló 1

0 „Calidae ad Strigonium" fejezet. 1551 táján. A latin szöveg: „Hic ad radices montis, cui imposita arx est magnificentissime extructa, qua labitur Danubius, fons est tepidarum inclusus turri, in quam ex arce, ductis eo per praeceps muris, descensus patet. Ex eo tanta manat aquae copia, ut quondam molam frumentariam versarit, nunc machinam haustoriam similem tympano impellat, qua aqua e Danubio, per subterraneum cuniculum, in eam, quam dixi, turrim admissa, hauritur, et in arcem transfunditur. Hoc largior est fons alter haud magno inde intervallo, qui in pisciculam quandam influens, in qua etiam media hieme coaxantes ranas audias, aquae tantum, quantum versandis tribus quatuorve rotis molaribus satis est, fundit." " Tympanum szó jelenthet fél dobot, de lehet a jelentése: tányérkerék, malomkerék (nehéz terhek emelésére), tömör kerék, csigakerék, henger, „dob", az újkorban: mély, kerek tál. 1

2 Machinam haustoriam - „vizet merítő gép" lenne a szó szerinti fordítása. 1

3 A szöveg különbséget tesz a Verpec-torny és a vár között: A szerkezet a vizet előbb a toronyba meri („in turrim hauritur), majd a várba továbbítja (in arcem transfunditur). 1

4 „hauritur" = meríttetik. A leírás nyilván laikus, de mivel itt a fordításnál a szinonimák is jelentőséget nyerhetnek, a szó szerinti értelem megadása mellett döntöttünk. 1

5 „...nunc machinam haustoriam similem tympano impellat, qua aqua e Danubio per subterraneum cuniculum in eam, quam dixi, turrim admissa hauritur, et in arcem transfunditur." In: Bél Mátyás: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. 1746. I. p. 851. 1

6 Századok, 1870. pp. 297-308. török eredetiből fordította. Címe: „Legbiztosabb út a városok és országok megismerésére". Lelőhelye: Nationalbibliothek, Bécs. Lsz. 1278. (Bálint Sándor által megadott szám. Sem szerzőjét, sem keletkezésének idejét nem ismerjük.)