Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Nagy László: A Kárpát-medencei gátszakadások évenkénti megoszlása

10 A Kárpát-medence-i gátszakadások évenkénti megoszlása Nagy László Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Ceotechnikai Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rakpart 3. Kivonat: Nehezen indult a vízszabályozás, csak a XIX. század közepére fogalmazódott meg az igény az összefüggő vízi-munkálatok végzésére. A vizek szabályozásával kapcsolatos tevékenység sok buktatóján keresztül az a hit vezette a mérnököket, hogy egy biztonságosabb, jobb megélhetést nyújtó Kárpát-medence-i vízi környezetet sikerül kialakítani. A keserű tapasztalatok, a kudarcok összefogásra, újabb tettekre és megalapozottabb, több ismereten nyugvó további tevékenységre serkentettek. A vízszabályozás munkájának kudarcai a gátszakadások, melyeknél felhalmozódott ismereteket a magunk javára fordítva tanulhatunk a korábbi évtizedek tapasztalataiból. A történelmi gátszakadások összeírásának a célja: meghatározni azt, hogy milyen következtetéseket tudunk ma leszűrni a gátszakadásokból? Bár a jelen közleményben közreadott feldolgozás nem teljes körű, tekintse úgy az olvasó, mint egy sorozat első elemét, amelyik a gátszakadások statisztikai feldolgozásával és értékelésével foglalkozik. Kulcsszavak: árvízvédekezés, hidrológiai statisztika, vízügyi történelem. 1. Bevezetés A gátszakadás mindig nagy kárral, emberi életek veszélyeztetésével jár. Az árvízzel kapcsolatos feladatok és döntések jelentős része a szociális viszonyokhoz és a létbiztonsághoz kötődik, ezért a műszaki-gazdasági megközelítésnek is követnie kell a társadalmi igényeket szigorú etikai szempontok figyelembe vételével. A gátszakadások vizsgálatánál nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az árvízvédelmi gátak (töltés + a töltéssel együtt működő altalaj) a nagygátaktól és a közlekedési földmüvektől is jelentősen eltérő földmunkák, speciális szakértelmet igényelnek. Ez az eltérés az alábbi alapvető területekre vezethető vissza: - Az árvízvédelmi gátak több ütemben épültek ki, az első ütemek anyaga és a földmunka tömörsége nem elégíti ki a mai elvárásokat. Sőt mi több, ez a rész van a töltésben legbelül (ún. hagyma-szerkezet), ami azt eredményezi, hogy az egész töltést el kellene bontani ahhoz, hogy ezt a részt megjavítsuk. - Az árvízvédelmi gátak hosszú

1, nem magas földművek, a hossz/magasság arány akár 10000-szeres is lehet. - Az árvízvédelmi gátak csak időszakosan kapnak vízterhelést. Esetenként évek is eltelnek, hogy nincs árvíz, minek következtében a töltés kiszárad (Nagy 2000). A víztartalomváltozások valamint a kémiai és biológiai hatások jelentős szereppel hatnak a földmű anyagának az öregedésére. - A földmű vonalazásánál a birtokviszonyoknak nagyobb szerepe volt, mint a műszaki szempontoknak, a talajadottságoknak. A földmüvek vonalazása az előző száz évben gyakorlatilag nem változott. - Az évtizedek alatta a biztonsági stratégia is többször változott (Nagy 2003c), azonban ezek közös jellemzője a múltba tekintés volt. Ezek a tényezők jelentősen hozzájárultak a gátszakadások kialakulásához. Az árvízvédelmi gátaknál a gátszakadásnak korábban nem létezett definíciója. Javaslom, hogy definícióként a következőt fogadjuk el: Gátszakadás az a folyamat, illetve annak a folyamatnak az eredménye, amikor a gátban olyan megnyílás (folytonossági hiány) alakul ki, melyen keresztül jelentős vízmennyiség jut a folyóból a mentett oldalra

3. 1 Akár több száz kilométer hosszú folytonos épített mű is lehet. 2 Magassága a 7 métert rendszerint meg nem haladja meg Magyarországon. 3 Ez alapján a koronán átbukó víz nem jelent gátszakadást, mert nincs folytonossági hiány a gátban. A buzgárnál vagy fakadó víznél pedig nincs jelentős vízmennyiség. Évtizedek alatt a szakmai nyelv sokat változott: konkrétabb lett, ami a külső szemlélőnek beszűkülést jelenthet. A XIX. században egységes szóhasználat híján használatosak voltak a következő kifejezések, melyek mind a gátszakadás szót helyettesítették: töltés elszegése, gátszakítás, a víz a töltést elrontotta, töltéseket a víz elöntötte, a víz a töltést áttörte, a töltésen betört a víz, a víz elmosta a töltést, a töltést a víz elszakasztotta, a töltést a víz kiszakította, a töltések összeromboltattak, a víz a gátat elsodorta, a víz a töltést átfúrta, stb. Mind azt jelentették, hogy az árvízvédelmi gátnak megszűnt a védőképessége. Ezek helyett a kifejezések helyett ma egyszerűen csak gátszakadást mondunk. 2. A gyűjtött adatok Ahhoz, hogy a gátszakadásokról többet tudjunk, először is információval, adatokkal kell rendelkeznünk. A gátszakadásokkal kapcsolatos adatok köre széles határok között változik, az adatbázishoz gyűjtött adatok a következők voltak: - évszám, - a gátszakadás pontos időpontja, - folyó, part, - a gátszakadás helye (szelvénysz. fenntartó megnevezése), - a gátszakadást kiváltó árvizek eredete, - a gátszakadás mechanizmusa, - a gátszakadás hossza, - meghágások (átömlések), amik nem jártáé gátszakadással, - az elöntött terület nagysága, - az áldozatok száma, - a károk nagysága, - az átszakadt gát magassága, - az átszakadt gát keresztmetszeti méretei gátszakadás előtt (rézsűhajlások, korona szélesség, padka megléte), - a kopolya megléte, helye és mérete, - árvízvédekezés a gátszakadás előtt és után, - a töltés és altalaj anyaga, - a gátszakadás és a tetőző vízállás időpontja különbsége, - egyéb kapcsolódó történelmi információk, - kapcsolódó nem történelmi adatok (melyik jelenlegi ország területére esik a Kárpát-medencében, az öblözet száma, ha a mai Magyarország területére esik). A gyűjtött adatokból a kopolya meglétére, helyére és méretére, a gát magassága, az átszakadt gát keresztmetszeti méreteire gátszakadás előtt, az árvízvédekezésre a gátszakadás előtt és után, a töltés és altalaj anyagára, valamint a gátszakadás és a tetőző vízállás időpontjának különbségére vonatkozó adatok, információk változó mértékben, de csak kevesebb, mint a gátszakadások számának tizedét érintik, így ezekkel külön kell foglalkozni. A gátszakadásokról a gyűjtött adatoknak megfelelően összefoglaló táblázat készült, mint a munka összefoglalója, melyhez a következő átfogó megjegyzéseket és magyarázatokat fűzöm: - A fő rendező elv az évszám, majd a folyó,