Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
3. szám - Péter László: Árvízi emlékek Szegeden
4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. használták hasonló célra, majd helyét 1833-ban egyengették el: így tünt el a Palánknak meg a Sáncpart utcának - a mai Zrínyi utcának - nevet adó földbástya.) 4 6 A Tisza völgyében az 1816. évi árvízvédelem tartott legtovább. 47 A nép a decembertől június végéig tartó védekezésben teljesen kimerült. Az áradat tetőfokát június 10-én érte el: a vízmagasság ekkor 19' 8" 6"'-ra emelkedett. A teljes katasztrófát Szeged ekkor azért kerülte el, mert a Torontál Vármegyei Ármentesítő Társulat marosi töltése Egresnél átszakadt, és vize megint Torontál északi faluit öntötte el, majd az Aranka medrén folyt vissza a Tiszába. Az áradat Vedres István kísérleti gazdaságát, Vedresházát is tönkretette. 4 8 Még alig vonult vissza az áradat, amikor 1817-ben és 1821-ben újabb árvíz pusztított a Tisza és a Maros szögében. Az 1821-i főként Makó népét sújtotta. Nem véletlenül örökítette meg a Szegeden, Grünn Orbán betűivel még abban az évben kinyomtatott hírversében Gilitze István (P. Makó városának víz által való pusztulásáról), és ugyancsak az eseménynek a népéletben játszott rendkívüli szerepét tanúsítja, hogy verse folklorizálódott, még 130 évvel később is elevenen élt: 1951-ben Tápén özv. Nagy Mihályné „a makói árvíz nótáját" Péczely Attila fonográfjára dalolta. Ő az apjától tanulta. A dallam, amelyre „ráhúzták" a népi ízlés szerint átformált szöveget, a Virágok vetélkedésévé és változataival rokon. 4' Az 1830-i árvíz kialakulásának körülményei hasonlók voltak az 1816. évihez. 1829 decemberében ismét óriási havazás volt, 1830 januárjában pedig nagy hideg gátolta a folyóvizek lefolyását. Februárban, márciusban megint bőséges csapadék hullott le hóként, utána meg a hirtelen olvadás újabb veszedelmet hozott. Április közepén a Maroson is árhullám indult el. Május 13-án a Tisza vízállása már megint 19' 5" 6"'-ra emelkedett. Baktó felé 600 öllel meghosszabbították a töltést. Május 8-án este a sörházi csatorna zsilipje beszakadt. Ez valahol a mai klinikák táján volt: a sörház a mai szemészeti klinika helyén állott. 5 0 A víz elborította a Boldogasszony utcát. Harangkongatással a már nyugalomra tért lakosságot segítségül hívták, és Vedres István irányításával sikerült a zsilipet újból elzárni. így a Város most is megszabadult a katasztrófától. 5' A következő veszedelem sem késett sokáig. A reformkorjavuló közhangulatát az 1845/46. évi ínség és az 1845. évi árvíz zavarta meg. Egymás után három évben a Tisza rekordmagasságot ért el. 1844-ben árszintje megint 19' 10" hüvelyk magasra nőtt, s ez az áradat vissza sem tért a medrébe. 1845. február 2-án ismét ritka természeti tünemény ijesztette meg a szegedieket: villámlás és dörgés után jégzápor következett, ezután meg szivárvány tünt föl az égen. Az időjárás rendkívül enyhe volt, az olvadás rohamos. Május 29-én a Tisza 20' 3" 10"' magasságot ért el. Újszegedet megint elöntötte az ár: a házak sorra dőltek össze. A töltéseket folyton erősíteni kellett, a csúszásokat, szakadásokat gyorsan betömni. Sűrűn kongatták ezúttal is a vészharango4 6 Reizner: i. m. 1: 237., 366. 2: 25. 4 7 Kardos: i. m. 75. 4 8 Uo. 2: 26. 4 9 Hasonmását Tóth Ferenc előszavávaljegyzeteivel 1973-ban adta ki a Csongrád megyei és a makói városi tanács. 5 0 Péter László: Szeged utcanevei. Szeged, 1974. 204. 5 1 Reizner: i. m. 2: 29-30. — Kardos: i. m. 75-77. kat..." A szivárgó vizek a belvárosban is ellepték a mélyebb kerteket és pincéket. 5 2 „Ez a minden korábbit felülmúló árvíz adta a döntő lökést a Tisza-szabályozás régóta sürgetett megkezdéséhez. Szeged[nek] és környékének különlegesen veszélyeztetett helyzete indította arra Széchenyit, hogy a felső-tiszai érdekeltségek tervezett munkálatai helyett az egész Tisza-völgy rendezésének programját tűzze napirendre." 5 3 Korábban is akadt egy-egy intézkedés, amely a folyószabályozást elkezdte, így 1775-ben Balla Antal vagy Bedekovich Lőrinc kezdeményezésére a Várostól jóval északra, a Közép-Tiszán a Mirhó-fok elzárása, a Mirhó-gát megépítése. 5 4 1846. augusztus 27-én Széchenyi István jelenlétében Tiszadobnál megkezdték a Vásárhelyi-terv megvalósítását. 55 A szabadságharc idején a munkálatok szüneteltek. Egyébként 1849-ben is az átlagnál magasabb volt a Tisza szintje. A Maros Deszknél áttörte a gátat, és a víz megint elborította Torontál felső részének községeit. A híres hajósgazda, Ábrahám József nemzetőr százados vezetésével a szegedi csajkás század tömte be a deszki szakadást. 5 6 1850-ben a tavaszi árvíz a várost arra késztette, hogy az új töltéseket tovább erősítse. 5 7 A Tisza szabályozásának folytatását az 1853. évi áradás és az 1855. évi árvíz sürgette. 5 8 1853. május 23-án a Tisza már a 20' 11" 4"' (662 cm) magasságot is elérte. „Egy alkalommal - számolt be Reizner - a hattyas-ballagitói vonalon éjjel a víz már rést is tört, de a veszedelem az által hárult el, hogy a felügyeletet teljesítő munkás a szakadásba feküdt, s így saját testével gátolta meg a kiömlést, míg a kiáltozására a segély megérkezett. A kötelességérző derék embernek még a nevét sem ismerjük." 5 9 [Hidraulikai ismereteink szerint ez így nem is történhetett meg. - A főszerkesztő]. Az 1854-i árvízről nem Reiznertől, hanem „a Szeged köveit" megmentő derék építőmesternek, Kováts Istvánnak (1822-1902) önéletírásából van híradásunk. Ne csodálkozzunk, ha ő ezt minősítette „első" jelentős árvíznek: nyilván az ő életében volt ez első, hiszen nem tudhatott az előző évszázadok még nagyobb veszedelmeiről. Ezt írta: „Ezen évben volt az első veszedelmes árviz, mert akkoráig 1830-ban 20 láb [632 cm] volt a legmagasabb vízállás, s ekkor 21 lábra [663, 6 cm] emelkedett a Tisza. A szegedi bal oldal, elkezdve Hódmezővásárhelytől lefelé, Nagybecskereken alól egész a Tisza-torokig, mind egy tenger volt. A fél Torontál megye vízben úszott. Ez Szegedet és népét nagyon nagy rettegésbe ejtette. Nagyon rémült lett a nép. De még akkor nem volt az új szegedi osztrák államvasúti töltés. Ekkorig éppen még nem is volt nagyon veszélyeztetve városunk az árvíz által." 6 0 Az 1855-i árvíz ismét súlyosabb volt az 1712-i óta minden addiginál. Az áradat április 17-én 21' 8" 10"' magasságra emelkedett. A védőtöltés öt helyen is átsza5 2 Uo. 57. 5 3 Kardos: i. m. 78. 5 4 Szeged árvízvédelmi rendszere. Szerk. Kardos Imre. Szeged, 1975. 43-45. 5 5 Kardos: i. .m. 5 6 Péter László: A Vaskapu szegedi hőse. = P. L. : Szegedi örökség. Bp., 1983. 137— 5 7 Kardos: i. m. 78. 5 8 Reizner: i. m. 2:210—225. 5 9 Uo. 211. 6 0 Kováts István: Egy szegény pórfiú önéletrajza. [1884.] A szöveget gondozta, és a jegyzeteket írta Bálint Sándor. Az előszó Zombori István munkája. Bp., 1981. 337.(Tények és Tanúk)
