Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Nagy László: A suvadás elleni védekezés értékelése állékonysági szempontból

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 2. SZ. 7. táblázat. A hatékony védelmi anyag és az elmozdult Az árvíz utáni értékelésnek magába kell foglalnia az állékonyság-számítást különböző védekezési időpillanatokban, úgymint: - a suvadás kezdeti időpontjában, amikor a megmozduló földtömeg elmozdulása még elhanyagolható, tehát még az eredeti gát keresztmetszettel számolhatunk, - a védekezés közben egy jellemző állapotra (például amikor a mozgás megállt), ha van megbízható szelvényünk a bekövetkezett mozgásokról és a felhordott terhekről (opcionális), - a védekezés befejező állapotáról a maximális vízszint figyelembe vételével a végső keresztmetszetre, - a helyreállításra a szabványban megfogalmazott terhelések figyelembe vételével. A szelevényi suvadásoknál - a Vízügyi Igazgatóság adatai szerint - a huszonkét leterhelő bordába beépített védelmi anyag (390 konténerzsák - megfelel kb. 19 500 homokzsáknak - és a mintegy 300 000 homokzsák) tömege 6780 tonnában adható meg, amiből az erőjátékban közvetlenül mintegy 1150 tonna vett részt. A teljes elmozdult föld tömege 7450 tonnára becsülhető. A beépített védelmi anyag hatékony tömege mintegy 17 %-a teljes tömegnek, a beépített összes védelmi anyag az elmozdult földtömeg mintegy 91 %-a. Ha figyelembe vesszük a nyílt feltáráskor tapasztaltakat, azt, hogy kisebb csúszólap csak sekélyebb mélységbe hatolt le, a beépített védelmi anyag hasznos tömege mintegy 21-22 %-ra, a beépített összes védelmi anyag az elmozdult földtömeg mintegy 95 %-ára nő. A teljes beépített védelmi anyagból a Szelevény I. suvadásra eső rész tömege 3200 tonnában adható meg, amiből az erőjátékban közvetlenül mintegy 550 tonna vett részt. Az elmozdult föld tömege 2200 tonnára becsülhető. A leterhelő megtámasztó bordák hatékony súlyát figyelembe véve a védekezési munkával a biztonsági tényező az n = 1 határegyensúlyi állapotról n = 1,14 értékűre változott. Tehát a védekezési munka a biztonsági tényezőnél An = 0,14 értékű változást eredményezett. Az első napon behordott és leghatékonyabban elhelyezett mintegy 700-800 tonna védelmi anyag a Szelevény I. suvadásnál arra volt elég, hogy a nyírószilárdság reziduális értékénél kialakuló nyírási sebességet jelentősen csökkentse. A fentiekből a Szelevény II. suvadásra esik mintegy 3580 tonna védelmi anyag, amiből az erőjátékban közvetlenül mintegy 600-650 tonna vett részt. Az elmozdult föld tömege 5250 tonnára becsülhető. Számítást végezve az erőjátékban résztvevő védelmi anyaggal a biztonsági tényezőt a határegyensúlyi állapotról n = 1,16 értékűre javította. Az első napon behordott és leghatékonyabban elhelyezett mintegy 700-800 tonna védelmi anyag a Szelevény II. suvadásnál arra volt elég, hogy a nyírószilárdság reziduális értékénél kialakuló nyírási sebességet jelentősen csökkentse. Az első napon beépített védelmi anyag hatékonysága 35-50 % közöttire becsülhető

6. 4. A suvadás dokumentálása A suvadások körüli eljárásokra nincs előírás, nincs olyan manuálé, amit ha pontról pontra végre hajt a védekezés vezetője, akkor eredményesen védekezett. Csak általános szabályok fogalmazhatók meg, olyan alapelvek, melyek betartása mellett az egyéni helyzetértékelésre továbbra is szükség lesz. Csak néhány alapvető eljárás adható meg, amit mindenképpen érdemes betartani, végrehajtani. Még manapság is szükség van a mérnöki tudásra, műszaki intuícióra az árvízvédelem magas fokú szervezettsége mellett. Mindezek között elengedhetetlen a suvadás folyamatos ellenőrzése. Fontos lenne, hogy egy suvadást egy személy irányítson, aki a feladatra ki van képezve, és a védekezés végéig a helyszínen tartózkodik. Célszerű külön erre a feladatra kiképzett vezetőt

7 megbízni. Ezek az emberek folyamatosan ugyanannál a suvadásnál teljesítenének szolgálatot, így időben folyamatosan figyelemmel tudják kísérni a suvadás alakulását azért, hogy a megfelelő ellenintézkedéseket meg lehessen tenni. Hasznosan lehetne használni egy olyan nyomtatványt, amelyik a suvadások jellemzőit, az elrendelt és végrehajtott intézkedéseket tartalmazná. Ezzel sokat lehetne javítani a védekezés dokumentáltságán is. A töltés keresztmetszete, a mozgás geometriai jellemzői, a talajrétegződés és a csúszólap alakja, tehát a geometriai jellemzők könnyen megadhatók. Ezek meghatározásához azonban különösen a suvadás első időszakában nem nagyon van idő és lehetőség. Később pedig csak az emlékekre lehet hagyatkozni, hogy a területen hány órakor mi is történt. A suvadás kezdetén hasznos lenne, ha volna olyan kinevezett személy, akinek az a feladata, hogy a hozott intézkedéseket kronológiai sorrendben feljegyezze. Ehhez a suvadás kezdeti adatait is tartalmazó adatlap készítése volna célszerű, aminek melléklete lehetne az intézkedések listája úgy, mint egy rövid építési napló. 5. Merre tovább suvadás elleni védekezés? Mit kell tenni azért, hogy a jövőben még biztonságosabban, műszakilag még megalapozottabban védekezhessünk? Mindenek előtt emelni kell az árvízvédekezéssel kapcsolatos általános tudásszintet, ami tartalmazza egyrészt az árvízvédekezők oktatását, másrészt a tudományos megközelítést. Scenáriókat kell kidolgozni várhatóan előforduló egyes ve6 Ami nagyon jó érték. A katasztrófa-védelemnek is vannak különlegesen kiképzett emberei (pl. kitelepítés irányítására), akiket csak ilyen feladat esetén vonnak ki a folyamatos munkájukból, földtömeg aránya ely Szelvény Elmozdult földtömeg Hatékony tömeg Hatékony/ elm. földt. ely Szelvény (t) (t) (t/t) Nagyrét 0+500 14000 3700 0,265 Nagyrét 0+700 4000 585 0,146 Szelevény 10+440 7450 1150 0,154 Szelevény 10+465 7450 1150 0,154 Istvánháza 13+100 2800 543 0,194 Istvánháza 13+400 535 125 0,234 Kútrét 42+100 480 170 0,355 Kútrét 42+400 150 75 0,500 Lakitelek 6+650 815 240 0,294 Csépa 10+680 140 na. Tiszakürt 24+600 230 na. Kilences 72+270 na. 281 Dóc 46+340 na. na.