Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
2. szám - Muszkalay László: Kutatási tapasztalatok összefoglalása
40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 2. SZ. Volt olyan, amelyiknél igen nagy volt a fogyasztás ingadozása (a nap 23 órájában az indulási érték alatt, 1 órájában viszont a megengedett maximum felett). Emiatt 23 órán keresztül nem mért s 1 órán keresztül a ténylegesnél kevesebbet mért, bár a névleges teljesítménynek megfelelt a napi átlagos fogyasztás. Vízórák méretezésénél nem elég a napi átlagos fogyasztást figyelembe venni, hanem a napi ingadozást is számításba kell venni. A többi vízóra vagy a megengedett időt, vagy a megengedett fordulatszámot lépte túl, mivel általában a fogyasztás a megengedett maximális terhelés közelében volt. A vízdíjat perelő felek előzetes, írásos véleményükkel ellentétben azt közölték, hogy a vizsgált órák nem azonosak a perelt időszakban használtakkal, és megfelezték a vitatott költségeket, holott a fővízóra (az elszámolás alapja), a kedvező mérési körülmények miatt, a kérdéses időszakban is minden valószínűség szerint a megengedett hibahatáron belül működött. (30) 64. Kis sebességeket (0,5-300 mm/s) mérő termisztoros sebességmérő kialakítása. A kialakított műszer az adott mérési pontban ugyanazon termisztorral méri álló vízben a hőmérsékletet (kalibrálás), majd az áramlás sebességét (mérés). A műszer hibája, hogy a sebesség abszolút értékét méri (nulla közepű ide-oda mozgást nem nullának mér, pl. méri a kéz remegését a tartórúdon keresztül). Emiatt csak egyértelmű áramlás mérésére alkalmazható és a tartó-rudat rögzíteni kell. Ez persze kis sebességek méréséhez más műszerek esetében is nélkülözhetetlen. A műszer az ismertektől abban tér el, hogy nem állandó futóteljesítménnyel (állandó hőfokú műszer, változó hőmérséklet-különbség), hanem állandó hőmérséklet-különbségre való fűtéssel működik. így minden vízhőmérsékleten azonos a hitelesítése, és elmarad a hőmérséklet-mérés és a több hitelesítési grafikon használata. [56] [66] [76] 67. A Dunai Vasmű szennyvíz-bevezetésénél (befogadó: Duna) alkalmazott pneumatikus távjelző vízmérce üzemi tapasztalatai igen kedvezőtlenek. A holttérbe elhelyezett érzékelő (buborékoltató) igen gyorsan változó nyomást jelez (a regisztráló 1-2 cm-es sávot rajzol), mivel a fenékküszöb fölé épített szűkítő elem függőleges falán ütközik a nagy sebességgel érkező víz. A buborékoltató nyílása a szennyezett víz tömítő hatására változik. Ez hamisítja a mérési eredményt az időben lassan változva és periodikusan az időnkénti öntisztulás miatt. Szerkezetileg sok a beállítási lehetőség a nyomás-távadóban és a regisztrálóban. Ezek időnként elmozdulhatnak, és lehetőséget adnak a mérések meghamisítására (időnként éltek is ezzel a lehetőséggel). (45) (53) 69. Örvényleválás alapján működő, nyílt folyami csatornában alkalmazható vízhozam-mérőt ellenőrizve megállapíthattuk, hogy az alapjául szolgáló Kármán-féle öszszefüggés igen szoros kapcsolatot jelent. A berendezés a lassú ingadozás lengésszámának összegezésével alkalmas a vízhozam összegezésére. Uszadéktól és emberi beavatkozástól védeni kell. A vizsgálatok rámutattak arra, hogy a kisvízfolyás parti egyenetlenségének mértéke, az áramlás sebessége és a vízmozgásban mért periodikus sebességváltozás jellemzői között a Kármán-féle összefüggésnek megfelelő kapcsolat fennáll és szoros. (46) 70. Az eddigi műszer-összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján kidolgoztam a vízállás-regisztrálókra és sebességmérő műszerekre vonatkozó vizsgálati metodikát a WMO nemzetközi kutatása számára (10 ország, 45 rajzoló vízmérce és 26 sebességmérő). Kiemelkedő eredmények: a tartórúd berezgésének hatása (anglia), a forgótömeg hatása (magyar), indulási nyomaték és kifutási idő (szovjet és magyar) és a pneumatikus mércék hiszterézise (angol és francia). Vita a vízhozammérés pontosságának meghatározásánál, az volt, hogy azt a függélyek, vagy a mérési pontok számától kell függővé tenni. Külföldi vélemények szerint legalább 20-25 függélyben (függélyenként 3 pontban) kell mérni ahhoz, hogy az alaptűrés jobb legyen, mint 3 %. Szerintünk legalább 40 pontban kell mérni és a függélyek száma a keresztszelvény alakjától függ. Az öntözőcsatornákban (és a hasonlóan „zömök" szelvényekben) végzett több ezer mérésünk egyértelmű, szoros összefüggést adott a mérési pontok száma és az elért mérési bizonytalanság között. (5 függélyes méréssorozattal is elértünk 3 %-os mérési bizonytalanságot, holott a függélyek száma szerint az ISO szabványban megadott táblázat alapján 25 %-nak kellene lennie). Az ISO szerint a mi méréseink alaptürése 15 % felett lenne. A valóságban azonban 2-25 % között változnak, mint a másutt (sekély, széles medrekben) végzett mérések eredményei. Eredményeinket elfogadták, de változtatás nem történt. Úgy látszik, ahány ország, annyi szokás és annyi mederalak. Egyébként én is találtam olyan szelvényt (Keleti főcsatorna, Balmazújvárosi-bukó alatt), ahol a megbízható méréshez 25-30 függély kellett. Az ok az volt, hogy a szelvény fölött 6, víz alatt levágott cölöpsor volt, és a mérési szelvény ezeknek az örvénysorában helyezkedett el. Ilyen helyen azonban nem szabad mérni, mihelyt kiderül, hogy a sebességeloszlás ilyen egyenetlen. 100 m-rel lentebb már 7 függélyben is igen megbízható méréseket lehetett végezni. [78] [81] [90] (47) (48) (56) 77. Mérőgyakorlat tematikája: szabatos vízhozam-mérés (rögzített irányú, komponensmérő műszerrel, nagy vízfolyáson (Tisza), iránymérés (komponensek számításával összehasonlítás az előzővel), szivattyú jelleggörbe meghatározás mérőperemmel, vízhozam-adagoló és Parshall-csatorna hitelesítése kis vízfolyásban való rövidített vízhozam-méréssel (szelvényen belüli egyenletes pontkiosztás), árhullám-levonulás csatornában, meteorológiai és hidrometriai műszerek gyakorlati bemutatása, műszerkarbantartás. A Bajai Főiskola gyakorlata 1964-ben Tiszalökön. [42] 78. Műtárgy ellenőrzési és helyszíni mérésekkel foglalkozó kutató részleg (Algéria) működési tematikája. 81. Vízügyi Műszaki Segédletben (VMS) a figyelem felhívása a vízhozam-idősorral kapcsolatban az észlelések sűrűségének fontosságára, mivel főleg műtárgyak esetében a napi egy-kétszeri észlelés jelentős hibát okozhat. Pl. a műtárgy átfolyásának változtatása idején észlelt adatok lehetnek félrevezetők. Ezért ebben az időszakban sűríteni kell az észleléseket. [79] [83] 88. Inotán a pernyét szállító vizet az iszaptó feletti vályúban kellett mérni kb. 3 m/s-os sebességben. A víz a rúdon kb. 0,5 m-t emelkedett (mélység 0,4 m), a vitorla a centrifugális erőtől szétnyílt, minket a bejáratul szolgáló cső tetejéről majdnem lesodort az iszaptóba. Az alumínium-kohó elfolyó vizén folyamatos vízhozam-mérés nem volt megoldható, mivel minden rövid idő alatt elkövesedik. (Szilágyi Józsefig közös mérés) 90. Típus-hitelesítésű műanyag vitorla a KGST számára. A szóba jöhető műanyagok közül a polipropilén volt egyedül megfelelő, mivel ennek az egynek volt a vízfelvétele a megengedett szint alatt (gyakorlatilag nulla). Méretváltozása nem jelentős az öntőformához képest. Az egyes darabok méreteinek szórása igen kicsi (sajnos a műszerek fém-alkatrészeinek a gyártási tűrése sokkal nagyobb). Emiatt egyes daraboknál (gyári műszereknél) az illesztés utómegmunká-