Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
4. szám - Nekrológ (Dr. Kolin László)
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. Mindezek alapján megállapítható, hogy a területen lévő két, időben egymást követő homokos mederkitöltés egy aránylag csendes, ÉK-DNy-i irányú, kb. 120-150 m széles folyóág részét képezi, amely a II. ciklusban kettéágazott és amelyik a Illa ciklusban már mint két külön ág jelenik meg, egy szigettel vagy egy zátonnyal a két ág között. A folyóágak sodorvonalától 50-80 m-re elkülöníthető a hajdani medernek azon szakasza, ahol az üledékszállítás fluktuációs, időszakos jellegű volt: ez lehetett egy sekély vízzel fedett partközeli sáv, vagy kisvíz idején szárazra ke6. ábra. A Schields-diagram alapján számított vízsebesség a sodorvonalban a két homokréteg esetében A Schields—képlet alapján kiszámított diagram, amelyet Balogh (1991) közöl, a sodorvonal sebességére ad információt (6. ábra). Ez a II homokréteg esetében 0,30-0,45 m/s, a IIa rétegnél 0,30-0,40 m/s között volt a vizsgált mederszakaszban. A folyóágak általános, ÉK-DNy-i iránya és a homok ásványtani összetétele, ezen belül a jelentős mennyiségű metamorf kőzettörmelék arra enged következtetni, hogy itt a Keleti- és Északi-Kárpátokból eredő jelenlegi Tisza közvetlen elődje folyt, ennek az ága(i) medrében ülepedett le a homok. A medrek az előző ciklusok ártéri üledékeibe vágódtak be és lefűződésük után szintén ártéri üledékek alá temetődtek. Valószínű, hogy mindkét homokréteg a pleisztocén legfiatalabb szakaszában, vagy a pleisztocén-holocén határon képződött, még a boreális, mogyoró-kort megelőző, fokozottan csapadékos időszakban. Köszönetnyilvánítás A szerzők ez úton nyilvánítják köszönetüket a cikk szakszerű lektorálásáért dr. Szentpétery Ildikónak és Török Zsuzsának. A tanulmány az NKF8 4/037/2001 kutatási pályázat támogatásával jött létre. Irodalom Berendsen, H.J.A., Faessen, E.L.J.H., Hesselink, A.W., Kempen, H. 2001: Zanddiepte kaarten van het Gelders Rivierengebied met inbegrip van de uiterwaarden. Tweede herziene druck, Universiteit Utrecht. pp. 2-335. Balogh K. 1991: A vízfolyások szállító és lerakó tevékenysége. In: Balogh K. (ed.): Szedimentológia. I. pp. 131-177. Füleky Gy., Kuti L., Kalmár J. 2004: A Hevesi Sík fejlődéstörténete a Kömlői Mintaterületen végzett vizsgálatok alapján. Archív jelentés, Szent István Egyetem, Gödöllő, Talajtan Tanszék, pp. 1-5. Kalmár J. 1999: Kömlői talajok ásványtani vizsgálata. Archív jelentés, Szent István Egyetem, Gödöllő, Talajtan Tanszék, pp 1-9. Rónai A. 1975: Heves. Az Alföld földtani atlasza 1:200 000,. Magyar Állami Földtani Intézet, pp. II—XII. Somogyi S., Borsy Z., Pinczés Z., Székely A., Péczely Gy., Rónai A., Jassó F., Szabolcsi 1. 1969: Közép-Tiszavidék. In: Pécsi M. (szerk.): Magyarország tájföldrajza. 2. A Tiszai Alföld. Akadémiai. Kiadó, pp. 67-139. Walker, R. G., Douglas J. 1984: Sandy Fluvial Systems. In: Walker, R. G. (szerk.): Facies modeis. II d ed., Geosciences, Toronto, pp. 71-92. A kézirat beérkezett: 2007. április 10. KUTI LÁSZLÓ dr., tud. osztályvezető. Környezetföldtani és Agrogeológiai Osztály, M. Állami Földtani Intézet, Stefánia út 14, Budapest KALMÁR JÁNOS dr., ny. tud. főmunkatárs. Környezetföldtani és Agrogeológiai Oszt, M. Állami Földtani Intézet, Stefánia út 14, Budapest FÜLEKY GYÖRGY dr., tanszékvezető egyetemi tanár. Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Szent István Egyetem, Páter K. u. 1., Gödöllő Burried riverbeds on the Heves Plain, identified by the sedimentological study in the Kömlő model aria Kuti, L. - Kalmár, J. - Fiileky, Gy. Abstract:: In the shallow boreholes, deepened on the floodplain of Tisza river, near to Kömlő village, three sand level were traversed. From its, the results of granulomere analyses of the sand samples of the level II and Ilia were interpreted, appraising the mean grain site M :. the dispersion a. the skewness St and the courtosy K g Representing the iso-lines of this parameters, the mean curent lines of the sand-moving river branch(es) were drawn. After mineralogical and sedimentological data, it is probable, that the river branches came from the ancient Tisza, which fleew in the fine of Pleistocene, or during the humid period of Pleistocene-Holocene boundary. Key words: Heves Floodplain District, Sand, Granulometric parameters, Curent line, burried riverbed. Nekroló g Dr. Kolin László 1928-2007 2007. március 9-én Budapesten elhunyt dr. Kolin László, oki. mérnök, szakmérnök, a Mélyépten' egykori irodavezetője, Társaságunk Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályának vezetőségi tagja, a Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj Bíráló Bizottságának tagja. Szegeden született 1928. április 21-én, itt érettségizett 1946-ban. 1950-ben szerzett mérnöki, 1965-ben szakmérnöki oklevelet, 1971-ben doktorátust a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. 1949 és 1958. között Egerváry Jenő professzor meghívása alapján a Műszaki Egyetem Matematikai Tanszékén külső tanársegédként oktatott. 1950 és 1994. között a Mélyépítési Tervező V. munkatársa: tervező, szakosztályvezető, osztályvezető, 1970-től irodavezető beosztásban. Fő munkaterületei: a térszín alatti vasbeton szerkezetek statikája, a csatomázás és víztisztítás technológiája, vas-, mangán- és arzén-mentesítés, ozonizálás. Irányításával export-tervek készültek Libanon, Kuba, Nigéria, Svédország és Csehszlovákia részére. Tagja volt az IWSA Magyar Nemzeti Bizottsága vezetőségének. Számos kitüntetése közül kiemelkedő az 1977-ben kapott Eötvös Loránd Díj, és a 2003-ban Társaságunktól kapott Kvassay Jenő Díj. Társaságunktól kapta meg 1974-ben a Wein János Emléklapot, 1988-ban a Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíjat, 1994-ben a Pro Aqua Emlékérmet, 1998-ben a Bogdánfy Ödön Emlékérmet. 40-nél több cikket közölt, részben német és angol nyelven külföldön. Munkáját a szakmai újdonság keresése, a következetesség, és lelkiismeretesség mindig jellemezte. Emlékét megőrizzük! V.l.
