Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Nagy László: A 2006. évi suvadások geotechnikai tapasztalatai

7 A 2006 évi suvadások geotechnikai tapasztalatai Nagy László BME Geotechnikai Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rp. 3. Kivonat: A közelmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy fel kell készülni olyan események kezelésére is, mint pl, a töltés-suvadásokra, amelyek védelmére a Szerző véleménye szerint jelenleg nincs hatékony módszere az árvízvédelemnek. Különösen akkor van erre szükség, ha a természeti és humán folyamatok tendenciái azok maradnak, amik az előző évtizedben tapasztalhatók voltak. Az események azt mutatják, hogy nincs előnyünk a Tisza vízgyűjtőjében lejátszódó változásokkal szemben, így gyakorlatilag minden nagyobb árvíz „tűzoltás", vagy kármentés, árvízvédekezés, töltés-állékonyság, geotechnika. Nagy 2004) A geoelektromos vizsgálattal ugyancsak gyors azonosítására volt mód az árvízvédelmi gátba épített vagy az altalajban lévő diszperzív talajoknak (Nagy 2006). 1. táblázat Kulcsszavak: Bevezetés A nagy Kárpát-medencei vízszabályozás kezdete óta többször is előfordult, hogy a két nagy folyón (a Dunán és a Tiszán) ugyanazon év tavaszán egyidejűleg nagy árvíz vonult le, és a Duna visszaduzzasztotta a Tiszát, a feltorlódott Tisza nem engedte kiürülni mellékfolyóit. Ellenben olyan árvíz, hogy mind a két meghatározó folyó vízgyűjtőjében ugyanazon a tavaszon új magassági rekordok szülessenek csak háromszor volt 1876-ban, 1941-ben és 2006-ban. Az 1941 évi árvíz a szigorú tél miatt emlékezetes, a Dunán jeges árvíz volt, és ugyancsak a jég miatt voltak károk a Tisza völgyében is. Kevesen tudják, hogy 1876. tavaszán a Dunán Budapestnél 13 nap eltéréssel két árhullám vonult le (Nagy 2007a). Az első az 1838 évi árvíz óta a legmagasabb jeges vízszinttel tetőzött Budapestnél (867 cm-rel

1) február 25-én, majd március 9-én 827 cm vízállással új jégmentes csúcsot állított be a Duna. (Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi magassági rekord 89 év után csak 1965-ben dőlt meg.) Az 1876 évi második árhullám és a 2006 évi dunai árvíz között sok a hasonlóság. Az osztrák Duna szakaszon ugyan nagy víz volt, de még egyik sem okozott veszélyt, azonban a Kárpát-medencei folyók a Morva, Vág, Nyitra és a Garam árhulláma hatalmassá duzzasztotta a Dunát. A Duna magas vize gátolta a Tisza kiürülését, amit pedig a mellékfolyók egyre újabb árhullámai tápláltak. 1876-ban csak a nyár közepére apadt le a Tisza, a Duna szeptemberre tért vissza medrébe. Amíg 1876-ban több mint háromszáz gátszakadást regisztráltak a Kárpát-medencében, ebből mintegy 130-at a mai Magyarország területén, addig 2006-ban Magyarországon gátszakadás nem volt. Köszönhető ez annak a jól felkészült, szervezett védekezésnek, amelyik méltán lehet világhírű. Ezzel kapcsolatban elég csak a 2006 évi árvíznél néhány környező ország teljesítményére utalni. Suvadások 2006-ban 2006-ban mind a Dunán, mind a Tiszán csúcsdöntő árvíz vonult le. A Szolnok alatti Tiszán és a Hármas-Körös betorkoló szakaszán 12 suvadás alakult ki

2. A suvadások geotechnikai vizsgálata nem csak a helyreállítási tervezést szolgálta, hanem tapasztalatszerzést is, a suvadások jobb megismerése és az ellene történő hatékonyabb árvízvédekezés érdekében. Az árvíz utáni geofizikai mérésekkel kiegészített geotechnikai vizsgálatok főbb mennyiségi jellemzőit az 1. táblázat mutatja. A töltés koronán és mentett oldali lábnál készített nagy felbontó-képességű geoelektromos hosszszelvények

1 jól mutatták a töltés és az altalaj rétegződés változását, segítségével az azonos viselkedésű szakaszok és az azonos viselkedésű szakaszokon a mértékadó keresztszelvények meghatározhatók, kijelölhetők voltak. (MI 10422, GeoFúrás Mém. AzoNyíszáma kis 0 nagy 0 fm db fm fm fm db db Nagyrét 3000 39 114 201 52 188 42 Szelevény 1300 34 51 198 24 221 20 Istvánháza 2200 49 267 78 0 241 14 K Kútrét 2150 29 38 206 0 102 15 K Lakitelek 3650 34 69 151 17 203 12 Csépa 2200 11 65 0 0 36 0 Tiszakürt 2500 21 101 0 21 78 0 További szakasz 13400 134 660 0 0 481 0 16 anyagnyerő 0 114 393,2 0 0 369 0 Kilences 900 14 32 100 0 62 n.a. Kunmátyás 1000 21 81 100 0 105 n.a A Kunszentmárton 0 30 185 40 0 143 25 További szakasz 0 303 900 0 0 794 0 Műtárgyak 0 15 120 0 0 102 0 Összesen: 32300 848 3076,2 1074 114 3215 128 Máig a második legmagasabb jeges árvízszint Budapestnél. 2Nem beszélve az Alcsi holtág lezáró töltésről, amelyik a 2000 évi árvíz óta minden magasabb vízállásnál mozdult többet-kevesebbet. 3Készítette a KBFI-Triász Kft. K = KÖTIKÖVIZIG, A = ATIKÖVIZIG A 12 suvadást vizsgálva több közös jellemző is megállapítható, ugyanakkor a suvadások hasonlósága mellett egyedi vonások is azonosíthatók voltak. A megsuvadt töltés alakjára (töltés magasság, rézsűhajlások, korona szélesség, padka méretei) vonatkozó adatok a 2. táblázatban találhatók. Már a töltések méretei sem kedvezőek, egy híján mind a 12 suvadásnál a mentett oldali rézsűhajlás 1:2 volt, és meredekebb mint a vízoldali. A talajmechanikai adottságok összefüggtek egyrészt az árvízvédelmi gátak építésével kapcsolatos sajátosságokkal, másrészt a magas plaszticitású tiszai öntéstalajok viselkedésével. A csúszólapok alakjára vonatkozó összehasonlító adatokat a 3. táblázat mutatja, felsorolva a mozgás sebességére, a csúszólap az alakjára, felső és alsó kimetsződésére vonatkozó adatokat. A gát lábánál a talaj felgyűrődéséből, a megmozdult földtömegből a mentett oldali lábnál kialakult anyagtorlódásából hasznos információkhoz juthattunk már a védekezés során is. A csúszólap mentett oldali kimetsződése rendszerint a töltéslábtól kevesebb, mint 5 méterre volt. A 2006 évi árvíznél tapasztalt suvadások azért voltak veszélyesek, mert korábban nem látott sebességű függőleges elmozdulások voltak mérhetők. Kétségtelen, hogy a legveszélyesebb ebből a szempontból is a Hármas-Körös jobb parton a Csongrád-Nagyréten a 0+500 szelvény környékén kialakult első suvadás volt. A függőleges elmozdulás értéke elérte a 2 cm/5 perc értéket

4 (megfelel 24 cm/órának). Az alakváltozás sebessége, az elmozdulások nagysága és a kia4Azért ezt az értéket írom. mert a helyszínen 5 percenként volt leolvasás.