Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Papp Ferenc: A Berettyó 1966. évi jeges árvizének története és tanulságai

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. A Berettyószentmárton-Csökmő közötti lokalizációs vonalnál; hossza 14,6 km, koronaszélesség 1,0 m, rézsűhajlás mindkét oldalon 1:1. Beépítve 45 ezer m

3 föld. Nem tétlenkedve, hanem megelőző felkészüléssel vártuk a következő jeges árvizet. Különös az emberi természet, ettől az időtől a Berettyón mindig jeges árvízben gondolkoztam, felkészültebben, de féltem, mert nem tudtam, mi történik a határon túli vízgyűjtőn. Az egykori védelmi szervezetről A vízügyi igazgatóság működési területén az ár- és belvízvédekezést személyes felelősséggel - az igazgatóság vezetője - mint védelemvezető irányította és (ma is irányítja), az Országos Árvíz— és Belvíz-védekezési szabályzat szerint. A védelemvezető irányító tevékenységét helyettesein és a védelemvezetői törzsön keresztül végzi. A védekezést az árvízvédelmi szakaszon a vízügyi igazgató által megbízott szakaszvédelem-vezető személyes felelősséggel irányítja és vezeti. E személyi felelősség tiszteletben tartása a védekezés sikerének a fundamentuma. Az árvíz- és belvízvédelmi műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolását a rendkívüli készültség bekövetkezéséig a vízügyi igazgató mellé kijelölt összekötők, a rendkívüli készültség idején pedig az árvíz- és belvízvédelmi területi bizottság látta el. (T.B.) Ma védelmi bizottságnak nevezik. A területi bizottság elnöke az igazgatóság székhelye szerint illetékes köztársasági megbízott (korábban a megyei tanács elnöke, később a megyei önkormányzat elnöke volt.) Alapvető hiányosság volt 1966-ban a jeges árvédekezés idején, hogy nem rendelt el a kormánybiztos rendkívüli készültséget, így jogszerűen nem működhetett volna a Területi Bizottság. Valóban (mint teljes-körű T.B.) nem is működött, inkább a korábbi gyakorlat szerint tekintettük a megyei tanács elnökét úgy, mint a Területi Bizottság elnökét. Ez ugyan nem befolyásolta a védekezés kimenetelét, de 9-én éjfél körül - amikor a problémák és feladatok zöme áttolódott a folyó alsó szakaszára, egyben Békés megye területére, éreztem ennek nyomasztó súlyát. Valószínű, ez is közrejátszott abban, hogy Békés megye vezetésének megítélése olyan kedvezőtlen lett. Ez is tanulság! Nagy tanulság!! A védelmi szervezet működésének nehézségeiről A védelemvezető rendkívüli helyzetben idő-rövidség vagy előre nem számítható helyzet miatt - nem mindig tud eleget tenni meghatározott kötelességeinek. Pl. a nagy jelentőségű döntéseket a Területi Bizottság (TB) hozza meg, de a védelemvezető javaslatára. Természetesen elvárás, hogy helyes ítéletű döntések szülessenek, amelyek viszont csak helyes ítéletű javaslatokra születhetnek. Ha ilyen időtávlatból gondoljuk át, hogy 9-én és 10-én hány és milyen nagy horderejű kérdésben kellett dönteni, az szinte meghaladja az emberi képesség határát. Anélkül, hogy dramatizálnám; bal parton Darvas, Csökmő, Újiráz, jobb parton Füzesgyarmat, Szeghalom, Körösladány volt igazán nagy veszélyben. (S ez nem feltételezés volt, hanem élő valóság). S e helységek kitelepítésére vonatkozó döntéseket feltétlenül meg kellett hozni - A Területi Bizottságot össze sem lehetett hívni ilyen körülmények között, ennyi idő alatt. A döntésekkel néha nemhogy órákat, de „tíz perceket" sem lehetett várni. - Teljesíthetetlen volt az Ár- és Belvízvédelmi Szabályzat azon a megkötése is, hogy gát átvágásról, kitelepítésekről - a védekezésért legfelsőbb szinten felelős - kormánybiztos dönthet. Most ez egyszerűen lehetetlen volt. (Rajta kívül álló okok miatt pl. ez történt 1966. február 9-én és 1970. június 15-én Szeghalomban.) - Árvédekezésben alapvető kötelessége a döntéshozónak, hogy végső esetben át kell vágatni a töltést a folyónak azon az oldalán, ahol a keletkező kár kisebb. A folyó két partján egy időben nem szakadhat át a töltés, írja elő a védelmi szabályzat. Felmérhetetlen döntési felelősség az ilyen, azért kormánybiztosi hatáskör. A mi esetünkben nem volt kormánybiztos a védekezés során, mert a köd miatt lehetetlen volt, hogy a helyszínre jöjjön. De idő sem volt rá, mert oly gyorsan változtak az események. Nem lehet visszaadni azt a tehetetlenségből fakadó érzést, az ellehetetlenülés állapotának az esetét.. Szerencse a szerencsétlenségben Vitathatatlan az árvédekezés alatt is történhet olyan esemény, - például egy országhatáron túli töltésszakadás - amely enyhíthet a kritikus állapoton. (A más kára ilyenkor szerencse). Egy felelősséggel működő szervezet azonban nem erre készül, nem is gondolkozhat így. Saját védelmi rendszerének biztonságát kell növelni. Esetünkben vitathatatlan szerencse volt a bal parti töltésszakadás. (De ez volt 1965-ben a Dunánál is, amikor a szlovák oldalon szakadt.) Mi magunk is hangoztattuk, hogy „szerencsénk volt, hogy a bal parton szakadt". E mellett még az is szerencse volt, hogy a szakadás mögött erdő volt, amely az ott összeverődött jéggel csökkentette a kifolyó víz intenzitását, tömegét. Akadtak olyanok is, akik a kelleténél jobban kiemelték, hogy a szerencsének köszönhettük a védekezés végső kimenetelét. Azt azonban tárgyilagosan kell megítélni, hogy ez a szerencse nem „vakszerencse" volt, hanem inkább „hozzánk pártolt szerencse". Ugyanis 9-én a jobb parton — a naplóbejegyzések szerint is keményen védekeztünk mi is, de nagy segítségünkre, volt még a társigazgatóság is. Ezért róluk is essen szó. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság közreműködéséről Mint a Berettyó árvédekezéséért felelős védelem vezetőjének, most van első alkalmam a társigazgatóság példás segítségéről szólni, megkísérlem röviden pótolni. Különösen példaértékű volt közreműködésük annak tudatával, hogy egy-két nap múlva a Körösökön őket is nagy próbatétel elé állítja a természet. Ennek ellenére azon a két napon érdemben is nagy szerepük volt abban, hogy nem a jobb parti töltés szakadt el, amely esetben valóban katasztrófa következhetett volna be Füzesgyarmat, Szeghalom, Körösladány térségében. Ezért ismétlem, hogy nem csupán szerencsének, hanem a két igazgatóság tudatos védekezésének köszönhető, hogy nem a jobb parton szakadt át a töltés.. A hitelességért idézek a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság OVH-nak adott 1966. májusi jelentéséből: „A jobb oldali töltés 9 km szelvénye felett az eddig legnagyobb jeges árvízszint alakult ki." Február 9-én „A Békés me-