Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés - Rung Andrásné: A hidrológia alapkérdései

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 1. SZ. A vízhozam megmérésének nem feltétele az egyenes vonalú áthaladás. Ennek ellenére törekedni kell arra, hogy mérést a folyásirányra merőleges irányú, egyenes szelvény mentén végezzük. Ki kell jelölni mindkét parton két-két, egymástól 5-10 m-re lévő kitűző-rúddal a keresztszelvény irányát, ezt követően a hajóvezetőnek úgy kell átvezetnie a hajót a folyón, hogy a közelebbi parton található kitüző-rudakat fedésben lássa. b.) A vízhozam-adatok feldolgozása A vízhozam-mérések eredményei azt mutatják, hogy ugyanabban a keresztszelvényben, ugyanazon vízállásnál nem azonos a vízfolyás vízhozama. Nagyobb esésű folyók felső szakaszán, ahol a mellékfolyók áradása-apadása alulról nem befolyásolja a főfolyó vízállásait, áradó időszakban ugyanannál a vízállásnál nagyobb a vízhozam, mint tetőző és apadó időszakban. Ennek az a magyarázata, hogy áradáskor megnő a vízfelszín lejtése, ezért nagyobb lesz az áradó víz sebessége, és így a vízhozama is. Tetőzéskor közepes a vízszín lejtése, apadó időszakban pedig tovább csökken. Apadáskor tehát a folyó medre egy ideig tározza a levonuló víztömeg egy részét, és csak lassabban vezeti tovább. Ha árhullámok levonulásakor a vízhozam-mérési adatokat időrendben kötjük össze, árvízi hurokvonalat kapunk. Az összetartozó vízhozamokat és vízállásokat jelképező pontokat időrendben összekötő hurok vonal az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ezt a forgási irányt „hagyományos" -nak is nevezhetjük, mert az árvízi hurokvonal első meghatározása során, a Tisza 1895. évi árhullámánál Tiszapüspökiben, illetve a Szolnok közeli Dinnyésháton még csak ilyenre találtak példát 1500 Q l'/sj „Hagyományos" árvízi hurokgörbe (Tiszapüspöki, 1895.) Ahol azonban a főfolyó kis esése miatt annak alsóbb szakaszain a mellékfolyók, vagy éppen a befogadó folyó vízállásai visszaduzzaszthatják, vagy süllyeszthetik a főfolyó vízfelszínét (mint pl. a Tisza Szolnok alatti szakaszain a Körösök, a Maros, vagy a Duna), az előbb leírt folyamat sorrendje megfordulhat. Itt áradó időszakban ugyanannál a vízállásnál kisebb a vízhozam, mint tetőző és apadó időszakban. Amikor a lejjebb betorkoló mellékfolyóknak vagy a főfolyót befogadó vízfolyásnak a főfolyóét megelőző árhulláma duzzasztást okoz, akkor a főfolyó hosszú szakaszán a vízállások a vízhozam megnövekedése nélkül emelkednek. A duzzasztó hatást követő vízszín-süllyedéskor fordított a helyzet: a vízállások a főfolyó vízhozamának növekedése ellenére is csökkenhetnek. A befogadó folyó és a mellékfolyók által befolyásolt folyón az árvízi hurokvonal az óramutató járásával azonos irányban forog. Ezt a „forgási" irányt, fordított"-nak nevezzük. Ahol azonban a főfolyó kis esése miatt annak alsóbb szakaszain a mellékfolyók, vagy éppen a befogadó folyó vízállásai visszaduzzaszthatják, vagy süllyeszthetik a főfolyó vízfelszínét (mint pl. a Tisza Szolnok alatti szakaszain a Körösök, a Maros, vagy a Duna), az előbb leírt folyamat sorrendje megfordulhat. Itt áradó időszakban ugyanannál a vízállásnál kisebb a vízhozam, mint tetőző és apadó időszakban. Amikor a lejjebb betorkoló mellékfolyóknak vagy a főfolyót befogadó vízfolyásnak a főfolyóét megelőző árhulláma duzzasztást okoz, akkor a főfolyó hosszú szakaszán a vízállások a vízhozam megnövekedése nélkül emelkednek. A duzzasztó hatást követő vízszín-süllyedéskor fordított a helyzet: a vízállások a főfolyó vízhozamának növekedése ellenére is csökkenhetnek. A befogadó folyó és a mellékfolyók által befolyásolt folyón az árvízi hurokvonal az óramutató járásával azonos irányban forog. Ezt a „forgási" irányt, fordított"-nak nevezzük. art]**» „Fordított" árvízi hurokgörbe (Tisza, Mindszent, 1970.) c.) A mércekapcsolat-történeti vonal 900 800 ^±700 <= 600 <u k 15 500 400 300 y o ) r r* ß y .1. I XUÍ^P 1 u • I / r *b 400 500 600 700 800 900 Swinokfar) 1. típusú mércekapcsolat-történeti vonal, Kisköre alsó - Szolnok, 1998. 700 & 300 1« / 10 JT*X 16. J • • / / • / XII« Zenta (cm) 1 1 300 400 500 600 700 3. típusú mércekapcsolat-történeti vonal, Szeged - Zenta, 1998.