Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés - Rung Andrásné: A hidrológia alapkérdései

wo 600 I B I 5 N 500 MI jm im wo wo 2. típusú mércekapcsolat-történeti vonal, Zenla - Titel, 1998. Árhullámok levonulása során két szomszédos - mellékfolyók hatásától nem zavart - folyószelvény vízállásainak az időben változó kapcsolatát a következő ábrákon láthatóan az egyidejű vízállásokat feltüntető mércekapcsolat-történeti vonalak fejezik ki. Az 1998. novemberi tiszai árhullám példaként bemutatott mércekapcsolat-történeti ábráiról látható, hogy ennek az árhullámnak a levonulását három eset-típus jellemezte, (amely eset-típusok minden tiszai árhullámot jellemeznek, azzal a különbséggel, hogy az egyes típusok előfordulásának határ-szelvényei esetenként változhatnak): A Tisza felső, középső, sőt, részben az alsó szakaszán Kisköre és Szolnok között, továbbá Csongrád és Szeged között - az óramutató járási irányát követő, 1. típusú mércekapcsolat-történeti vonalak alakultak ki 1998. novemberében. A Duna torkolatához közeli Tisza-szakaszon Zenta és Titel között - éppen a Duna visszahatásai miatt - az óramutató járási irányával ellentétes, 2. típusú mércekapcsolat-történeti vonal alakult ki. Szeged és Zenta között alakult át az /. mércekapcsolat-történeti típus 2. típusúvá, miközben egy átmeneti, semleges, 3. mércekapcsolat-történeti típusra is találunk példát. Megjegyzendő, hogy a Tisza eddigi nagy árhullámainál a kétfajta mércekapcsolat-történeti típust elválasztó átmeneti - semleges - folyószelvény leggyakrabban Tiszaug és Mindszent között szokott kialakulni a Duna és a Maros együttes, vagy egyedi hatásaira. A semleges szelvény egyúttal az árhullám időben legutolsó tetőzésének helye is. Az 1998. novemberi árhullám sem Titelnél. a Tisza torkolatában fejeződött be, hanem Szeged és Zenta között valamelyik folyószakaszon. Ez alatt és e felett az itteni tetőzésnél egyaránt korábban tetőzött a Tisza akkori árhulláma. (Egyébként - ez már a könyv elkészülte után a 2006. április-májusi Duna által vezérelt tiszai maximális árvíz során történt - április 22-én a Tisza Szolnok-Titel közötti szakaszán az órás eltérésekre nem tekintve, lényegében egyszerre tetőztek a vízállások, s ebben az értelemben az egész említett 300 km-nél hosszabb folyószakasz minden szelvénye közelítésben semleges szelvény volt. Órákra is pontosítva: a semleges szelvény kb. Szolnok fölé kerülhetett). A könyv kinyomtatva ugyan eddig még nem készült el, szerkesztőségünk közvetítésével mégis hozzáférhető. A könyvet igénylők az adathordozó, illetve a távközlés lehetőségének megteremtésével, a Szerzővel történt megbeszélés és megegyezés után annak anyagát megkaphatják. Remélhetőleg a hozzájutás újszerű lehetősége is az érdeklődők kezébe juttathatja a könyv szövegét és ábráit. Dr. Vágás István d.) A mérőbukók fő típusainak térbeli ábrái