Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés - Rung Andrásné: A hidrológia alapkérdései

63 Rung Andrásné: A A Szerző adathordozón megjelenített kiadása, Szeged, 2006. Képszerkesztő: Brlás Pál, szakmai lektor: Vágás István. (B5. formátum, 88 oldal, 88 ábra, 10 irod. hivatkozás). A könyv eredetileg szak-középiskolai tankönyvnek készült. A kiadási nehézségek és a felhasználói igények következtében a Szerző a könyv szövegét kibővítette, és ez által alkalmassá tette használatát azon érdeklődők számára is, akik a hidrológia tudományának gyakorlati és elméleti kérdéseit kezdő- (alap-) fokon kívánják megismerni. A vízért és a víz ellen folytatott világméretű harc tennivalóinak jelentős része a vízgazdálkodás feladata. Össze kell hangolni a természet vízháztartását a társadalom szükségleteivel. Ez akkor lesz megfelelő, ha tervszerű és tudományosan megalapozott, és egyaránt érvényesül műszaki, gazdasági és igazgatási területen. Úgy kell tehát alakítanunk környezetünket, hogy képesek legyünk biztonságosan elhárítani a vizek kártételeit, de ugyanakkor élhessünk a hasznosítás minden formájával. Gondolni kell arra is, hogy ne következzen be olyan visszafordíthatatlan változás, amely csökkentené a jövő generációk vízgazdálkodási lehetőségeit. Ahhoz, hogy erre a szép munkára felkészüljünk, alapul szükséges a hidrológia megtanulása - fogalmazza meg bevezetőjét a könyv szerzője, a hidrológia tantárgyának több évtizeden át szegedi szakközépiskolai mérnök-tanára. A könyv tárgykörét fejezeteinek címe az alábbiakban határozza meg: 1. A hidrológia tárgya, felosztása, feladata 2. Hidrometeorológiai ismeretek 2.1. A hidrometeorológiai állomás kialakítása 2.2. A hőmérséklet 2.3. A légnyomás 2.4. A szél (a levegő mozgása) 2.5. Napsugárzás és borultság 2.6. A levegő nedvességtartalma és a párolgás 2.7. A csapadék 2.7.1. Csapadékképződés 2.7.2. A csapadék jellemzői és mérése 2.8. Meteorológiai adatok feldolgozása 2.9. Magyarországi csapadékmaximum függvények 3. A víz természetes körforgása 3.1. A körfolyamat elemei 3.1.1. A tározódás 3.1.2. A beszivárgás 3.1.3. A lefolyás 3.2. Az összegyülekezés 3.3. A racionális vízhozam-számítás 4. Vízkészlet-gazdálkodás 4.1. A vízkészlet és változása. A vízháztartási egyenlet 4.2. A vízkészlet és a vízfogyasztás 4.3. A vízmérleg 5. Szárazföldek felszín alatti és felszíni vizei 5.1. A felszín alatti vizek 5.1.1. A talajvíz és kitermelése 5.1.2. A rétegvíz és a kutak 5.1.3. A karsztvíz 5.1.4. A források 5.2. Felszíni vizek 5.2.1. A vízfolyások keletkezése és jellemzése 5.2.2. A vízfolyások alaktana és ábrázolásuk 5.2.3. A hordalék 5.2.4. A jég 5.2.5. Természetes és mesterséges állóvizek hidrológia alapkérdései 6. A felszíni és felszín alatti vizek minősége 7. Vízrajzi adatok mérése és feldolgozása 7.1. Vízállás mérés 7.1.1. Nem regisztráló vízmércék 7.1.2. Regisztráló (rajzoló) vízmércék 7.1.3. Távjelzés és távvezérlés 7.2. Mederfelvétel és keresztszelvény felvétel 7.3. Vízhozam-mérés 7.3.1. Köbözés 7.3.2. Hígulásos vízhozam-mérés 7.3.3. Vízhozam-mérés mérőműtárgyakkal 7.3.4. Közvetett vízhozam-mérés 7.4. Vízrajzi adatok feldolgozása 8. Felhasznált és ajánlott irodalom * * * A könyv a szakterületen ismert és megszokott fogalmak magyarázatának kibővítésével újszerű szemléletet, újszerű ismereteket is belevisz a tárgyalt anyagba: Ezekből elevenítünk fel a továbbiakban néhányat: a.) Számítógéppel egyesített akusztikus vízhozam-mérés Az ADCP = (Acoustic Doppler Current Profiler = Doppler elven működő akusztikus áramlásmérő) berendezés a vízhozam jellemzői meghatározásának 2006-ban legkorszerűbb, hazánkban most elterjedőben lévő eszköze. A mérés az átfolyási keresztszelvény, valamint az arra merőleges vízsebesség-összetevő meghatározásán alapul. Itt nem feltétlenül szükséges, hogy a keresztszelvény egyenes és a vízfolyás irányára merőleges legyen. A mérési módszer alapja a mozgócsónakos vízsebességmérés. Ennek keretében ultrahangos technikával meghatározza a berendezés a mérőfej alatti függély vízmélységét, és a műszer beállításától függő sűrűséggel kiosztott cellánként a vízsebesség nagyságát és irányát. A mért adatoknak a hajó haladási nyomvonala mentén számított szorzat-összege alapján automatikusan határozza meg a vízhozamot. A vízhozam mellett további tájékoztató eredmények határozhatók meg: - a mérési szelvény sebességeloszlása (előre meghatározott méretű cellák átlagos sebességének irány és nagyság adata), - a mérési keresztszelvény alakja és területe, középsebessége, középmélysége. A mérés eszközei: - ADCP berendezés a szükséges felfüggesztő konzollal, - adatgyűjtő számítógép a megfelelő adatfeldolgozó programmal, - összekötő kábelek, - a rendszer üzemeltetéséhez szükséges áramforrás. vízfelszín ADCP adó-vevő fej jeladó Az ADCP berendezés mérőfeje