Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

149 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Tóth N. & V.-Balogh K. (2006) Meteorológiai és hidrológiai tényezők V.-Balogh K, Tóth N., Somogyi B.. Vörös L. (2006) Allochton oldott hatása a szerves szén frakciók koncentrációjának időbeli változásá- szervesanyagok biológiai hozzáférhetősége balatoni befolyókban. ra a Zala folyó torkolatában. Hidrológiai Közlöny 86: 130-132. Hidrológiai Közlöny 86: 133-135. V.-Balogh, K„ L. Vörös, N. Tóth & M. Bokros (2003) Changes of orga- Virág Á. (1998) A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft. Pp. 904. nie matter quality along the longitudinal axis of a large shallow lake Waiser, M. J. &. R. D. Robarts (2000) Changes in composition and (Lake Balaton). Hydrobiologia 506-509: 67-74. reactivity of allochthonous DOM in a prairie saline lake. Limnol. Oceanogr. 45: 763-774. Biologically available organic carbon load of Lake Balaton V.-Balogh, K. - Tóth, N. -Somogyi, B. - Vörös, L. Balaton Limnological Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, Tihany Abstract: The particulate (POC) and dissolved organic carbon (DOC) load as well as the biologically available proportion of dissolved organic carbon (BDOC) load were measured in Lake Balaton in 2005. The total organic carbon (TOC) and dissolved organic carbon (DOC) concentrations were measured at the mouth reach of the seven most important tributaries (River Zala, Lesence-nádasmező western outfall, Tapolca creek. Egervíz creek, Nyugati öv canal. Keleti bozót creek, Imremajori canal) of the lake. The BDOC concentration in the seven tributaries was determined experimentally (V.-Balogh et al., 2006). The annual carbon load was calculated based on the organic carbon concentrations and daily mean water discharge. The POC load of the lake, transported by the tributaries, was 600 t year"

1. The DOC load was 7000 t year"

1, 10 % (700 t year"

1) of which was the biologically available organic carbon (BDOC) load. Key words: Lake Balaton, tributaries, POC, DOC, BDOC load A Foltos-kerti-hullámtéröblözet állapotváltozása 61 év alatt Varga Katalin

1, Tóthmérész Béla

1, Dévai György

2 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék, 4032. ebrecen, Egyetem tér 1. 2Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. ebrecen. Egyetem tér 1. Kivonat: A Foltos-kerti-hullámtéröblözetben egy olyan táj szintű, feltáró jellegű monitorvizsgálatot végeztünk, amelynek segítségével nyomon követhetjük az élővilág állapotváltozását, a sokféleség csökkenését a tájhasználat és a regionális gazdasági folyamatok függvényében. A rendelkezésünkre álló légifelvételek (1944, 1995, 2000, 2005) feldolgozását Arc View 3.2 program segítségével végeztük. A jelenlegi állapot bemutatásához a terepbejárások eredményeit használtuk fel. Az élőhelytípusok rögzítését az Altalános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (A-NÉR) előírásainak megfelelően végeztük. A légifelvételek információtartalmának összevethetőségéhez egy új kategória— rendszert alkottunk. Az eredmények értékelésénél az egyes osztályozási rendszereken belül az élőhely-kategóriákra vonatkozó területi adatok százalékos megoszlását vettük figyelembe. A hullámtéröblözet 1944-ben igen jelentős gazdasági területként jelenik meg. A hullámtér 29,3 %-át agrárterület és 10,7 %-át gazdasági erdő borította. 1995-re a szántók százalékos aránya 22,3 %-ra csökkent. Ezzel egyidejűleg a gazdasági erdő és a természetes erdő kiteijedése néhány százalékkal nőtt. A 2000-es légi fényképen a korábbinál kevesebb erdő látható, de a kivágott erdőterület egy része 2005-re újra erdővel borítottá vált. Jelenleg a borítási arányok a következőképpen alakulnak a területen: természetközeli élőhelyek 38 %, másodlagos élőhelyek 33 %, agrárterületek 6 %, faültetvények és származékerdők 23 %. Kulcsszavak: Felső-Tisza-vidék, Tisza-hullámtér, élőhely-térképezés, ArcView, A-NÉR. Bevezetés A Tisza és mellékfolyói hullámterén fekvő különböző korú és szukcessziós állapotú holtmedrek jelentős része az Európában ritka, természet-közeli állapotú vizes élőhelyek közé tartozik. Természeti rendszereink közül a legnagyobb veszteség antropogén hatások következtében vizes élőhelyeinket érte. A folyók szabályozása, mocsarak és lápok lecsapolása nem csak növény- és állatfajok kipusztulását okozta, hanem jelentős területen a táj szerkezetének, hangulatának gyökeres átalakulásával is járt. A hullámterekre mindjobban átterjedt területhasználatok miatt az itt található élőhelyek felaprózódtak, elszigetelődtek. Napjainkra még a hullámterek szük területein sem biztosított az élőhelyek folytonossága. Ezért a megmaradtakra fokozott figyelmet kell fordítani, különösen a természeti, táji és öko-gazdálkodási jelentőségű hullámterekre és holtmedrekre. E célok szem előtt tartásával végeztük munkánkat és készítettük ezt a dolgozatot. Táji szintű monitorozó vizsgálattal feltárható az élőhelyek állapotváltozása és a sokféleség csökkenése a tájhasználat és a regionális gazdasági folyamatok függvényében. Képet kaphatunk arról is, hogy milyen hatás éri a hullámterek élővilágát, és milyen módon változik ezek állapota és természet-közeli jellege. Első lépésként feladatunk egy pillanatnyi helyzetkép rögzítése volt az A-NÉR élőhely-osztályozási rendszer felhasználásával. Egy olyan élőhely-térképet készítettünk a területről, ami alkalmas annak a bemutatására, hogy milyen állapotban őrződtek meg a vizes élőhelyek a hullámtér-öblözetben. Második lépésként - a korábbi évek légi felvételeit felhasználva - ismétlődő térképezésekkel kívántuk szemléletesen bemutatni az élőhely-típusok átalakulását és az élőhely-foltok határának változását. Anyag és módszer A vizsgált terület a Jánd és Olcsvaapáti közigazgatási határába eső Foltos-kerti-hullámtéröblözet volt. A terület a Tiszai-Alföldhöz, mint nagytájhoz, a Felső-Tisza-vidékhez, mint középtájhoz és a Bereg-Szatmári-síksághoz, mint kistáj-csoporthoz tartozó Beregi-Tisza-hullámtér magyarországi szakaszán fekszik. A Foltos-kerti-hullámtéröblözet kiterjedése közel 235 ha. A hullámtéren található Foltos-kerti-Holt-Tisza a szabályozási munkálatokból visszamaradt körülbelül 1,5 km hosszú holtmeder, amelyet egy benne képződött sziget és a környékén egyre jobban feltöltődő mederdarab szinte két részre oszt. A terület természetvédelmi prioritású (Wittner et al. 2004). A hullámtér arculatát egyrészt a Tisza évenkénti elöntése, átöblítése alakítja, másrészt antropogén tényezők is nagy mértékben befolyásolják. A terepbejárások 2004 és 2005 nyarán történtek (2004. 07.09., és 08.03., ill. 2005.08.10. és 30. között). Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) felhasználásával (Fekete et al. 1997) a pillanatnyi helyzetet tükröző élőhely-térképet készítettünk a területről. Ennek során az élőhely-típusok rögzítése többnyire 20x20 m-es egységekben történt. A növények elnevezésénél Simon (2000) munkáját vettük alapul. Négy légifelvétel (1944, 1995, 2000, 2005) állt rendelkezésünkre. Segítségükkel nagyobb időléptékű áttekintést nyújthatunk a hullámtér eddigi sorsáról. A légi-fényképek koordinátázását az ERDAS 8.1 programmal végeztük, an-