Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
150 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . nak érdekében, hogy a felvételek és a poligon-térképek egymással fedésbe hozhatók legyenek. Vizsgálatainkhoz a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) digitalizált légi-felvételeit használtuk. A légi-fényképek olyan közvetlen információ-hordozók, amelyek alapján részletes térképezés lehetséges, s aminek esetünkben az erdők, gyepek, mocsarak, emberi használat alatt álló területek pontos elkülönítésében van jelentősége. Ugyanakkor nem hallgatható el, hogy az eljárásnak vannak hibái is, mint például a beárnyékolt foltok lehatárolásának nehézségei, a légifényképek georeferálásakor bekövetkező torzítás (Lukács et al. 2004). A légi-fényképek információ-tartalmának összevethetőségéhez új kategória-rendszert alkalmaztunk. A 2005. évi fényképeken felismerhető élőhely-típusokból kiindulva, s a terepi tapasztalatokra támaszkodva állapítottuk meg adott időpontban a területen azonosítható élőhely-foltokat, majd az Arc View 3.2 térképkezelő program segítségével lehatároltuk őket. Az eredmények értékelésénél az egyes osztályozási rendszereken belül az élőhely-kategóriákra vonatkozó területi adatok százalékos megoszlását vettük figyelembe. Az értékeléshez használt kategóriák a következők voltak: (1) erdő (ligeterdő), (2) szántóföld, (3) gyümölcsös, (4) gazdasági erdő (5) folyó, (6) holtmeder, (7) gát, (8) egyéb. Eredmények és értékelésük Az elmúlt 61 évből négy évet bemutató légi-felvétel elemzése után elmondható, hogy a hullámtér arculata, gazdasági hasznosításának módja jelentősen megváltozott (1-4. kép). A szántóföldek és a gazdasági erdők kiterjedésében történt a legjelentősebb változás (1. ábra). 100% 80% 60% 40% 20% 0% • erdő • gazdasági erdő • gyümölcsös • szántólöld • egyéb • holtmeder • folyó Év A Foltos-kerti-hullámtér öblözet 2005. évi légi-fényképe és a terepbejárások alapján készült élőhely-térkép jól tükrözi a jelenlegi állapotot (5. kép). Az Á-NÉR élőhely-osztályozási rendszer alapján a mintaterületen 28 különböző élőhely-foltot azonosítottunk, ezek területi részesedését a 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat. Az A-NER kategóriák szerinti terület-részesedési arányok a Foltos-kerti-hullámtér-öblözetben Az A-NER kategóriák jelölés-magyarázata az 5. kép alatt található A-NER kód db Terület (km 2) Al 3 17297,6 A3 4 21299,5 B1 3 3587,7 B1+B3 3 6364,8 B2 1 476,2 B3 2 2954,6 J3 7 8200,3 J4 17 481818,4 J6 2 1278,9 OIO 1 137484,9 012 2 2019,3 013 3 11331,4 03 1 2080,7 04 19 23515,3 Pl 4 14667,4 P2 3 33197,9 RÍ 4 134436,3 R2 7 271868 R3 2 167199,5 S2 16 509968,4 S6 1 36807,364 S7 4 13862,7 TI 9 128632,7 T2 2 15979,7 T8 1 5393,3 U7 2 1885,6 U8 1 351074,1 U9 3 34155,8 Összesen 127 2438838,1 1. ábra. A bontási arányok változása a Foltos-kertihullámtér-öblözetben 1944-től 2005-ig 1944-ben kistáblás mezőgazdasági müvelés folyt a területen. A hullámtér 29,3 %-át agrárterületek foglalták el, emellett 27,5 % volt a természetes erdők, és 10,7 % a gazdasági erdők borítása. A holtmeder ekkor szinte „eltűnt" az antropogén területek gyűrűjében. Jól látható a medret ketté osztó sziget és a körülötte feltöltődő mederrészlet, amely összeköttetést képez a szemközti partok között. 1995-re a terület arculata teljesen átformálódott. A szántók aránya 22,3 %-ra csökkent, a gazdasági erdők és a természetes erdők kiterjedése pedig közel 5 %-kal nőtt. Öt évvel később, 2000-re ezek az arányok tovább változtak. A gazdasági erdők térhódítása folytatódott. A szántóföldek területe tovább csökkent, jórészt ezek helyét vették át a gazdasági erdők. A ligeterdők esetében is csökkenés tapasztalható. A hullámtéren régebben nem volt jelentős szerepe a gyümölcsösöknek, de 2000-re szinte teljesen eltűntek a területről (0,1 %). A holtmedret kettéosztó mederrészlet a 2000, évi légifelvételen alig fedezhető fel, valószínűleg az ekkor levonult nagy árvíz és a lefolyást segítő kotrási munkálatok miatt. A hullámtér-öblözetben legnagyobb részesedése a nemes nyárasoknak (S2) és a puhafa-ligeterdőknek (J4) van. A puhafa-ligeterdők nagy része degradált állapotú, és a hullámtér-öblözet széli részeibe szorultak. Az élőhelyek területi részesedése és természetességi viszonyai a következőképpen alakulnak (2. ábra): természet-közeli élőhelyek 38 %, másodlagos élőhelyek 33 %, agrárterületek 6 %, faültetvények és származékerdők 23 %. • Természetkózeli élőhelyek • Másodlagos élőhelyek • Agrár területek • Faültehények és származék erdők 2. ábra. Az élőhelyek természetességi viszonyai a Foltoskerti-hullámtér-öblözetben Összefoglalás Az 1944-től 2005-ig tartó periódusban nagymérvű változások zajlottak le a területen. Az agrárterületek aránya 1944-ben volt a legnagyobb, 1995-re jelentős csökkenésük tapasztalható, ami kisebb mértékben folytatódott 2005-ig. Ezzel szemben a gazdasági erdők és a ligeterdők területi részesedése nőtt, bár ez utóbbiak térhódítása kisebb mérvű volt. A napjainkig megmaradt ligeterdők jó része degradált
