Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

140 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. mennyisége maximális volt (0,290 mg L '), míg a szulfát­tartalom jelentősen lecsökkent. Ennek oka lehet, hogy oxi­gén hiányában a szulfátlégzés vált dominánssá, a szulfátre­dukáló baktériumok energianyerés céljából a megtermelt szerves anyag mellett (terminális elektron akceptorként) fo­gyasztották a vízben lévő szulfát-ionokat, miközben redu­káltabb kénvegyületek és széndioxid szabadult fel. Következtetések Az Óhalászi-Holt-Tisza legmélyebb függélyében végzett 15 méréssorozat eredményeit értékelve megállapítható, hogy a holtmeder keveredési típusa labilis dimiktikus, hajla­mot mutat a polimiktikus jellegre. Időjárástól függően kiala­kulhat a nyári direkt és a téli indirekt rétegzettség. Kora ta­vasszal a vízoszlop még keveredett állapotban van, a direkt rétegződés május elején kezdődik, júliusra stabillá válik, a­mi 4-5 hétig stagnál, majd októberre erodálódik. Nyári idő­szakban kialakul a hőmérsékleti és a kémiai váltóréteg. Ezt jelzik a klinográd típusú oxigéngörbék, az elektródpotenciál hirtelen esése, a szulfát-szulfid profil kialakulása, illetve a fajlagos elektromos vezetőképesség fenék felé történő je­lentős növekedése. Az összes telepszám (22°C-on) vertikális megoszlása az aerobitási viszonyokat követi. Az anaerob ClostridiumoV. és a peptonból kénhidrogént termelők mennyisége a 3,0-4,0 m-es anaerob zónában a legnagyobb. Ebben a mélységben nagy mennyiségben áll rendelkezésre könnyen bontható szerves anyag és szulfát is. Aktív anyagcseréjük következ­ményeként a felszabaduló oldott szulfidok, a szabad széndi­oxid és az ammónium-ion mennyisége a fenék felé haladva növekszik. A planktonikus baktériumszám és biomassza e­redmények elemzése során megállapítottuk, hogy sem a szám, sem a biomassza a mélységgel nem változik számot­tevően. Mérési adataink alapján bizonyossá vált, hogy 2-3 hetes jégfedettség nem elegendő a fordított rétegzettség lét­Seasonal fluctuations of the physico-chemical and microbiological parameters on the backwater Óhalászi-Holt­Tisza of the River Tisza Teszárné Nagy, M. - Csépes, E. - Végvári, P. - Márialigeti, K. - Dévai, Gy. Abstract: The backwater Óhalászi-Holt-Tisza of River Tisza is found on the area of the reservoir Kiskörei-tározó. The formation of thermocline, chemocline and an anaerobic hypolimnion can be expected or might be even typical of the backwater because of its characteristic morfological features. The evaluation of the physical, chemical and microbial data regarding the possible summer direct and the winter indirect stratification are presented for each component in detail. The simultaneous changes of the physical, chemical and microbial parametres occurring in the water column are comprehensively analysed. It had been proven that the direct stratification of the Óhalászi-Holt-Tisza - when weather is advantageous - starts to develop already early in May. Stable stratification builds up to July which can be stagnant over 4—5 weeks, then it fully erodes to October. In early spring and autumn the whole water column is aerobic. In the period of summer stratification a permanent anaerobic hypolimnion can develop for 4—5 weeks. Keywords: shallow water bodies, deep pond, thermoclin, chemoclin, stratification rejöttéhez, de 9-10 hetes tartós jégborítottság esetén már ki­alakul, amit a mért hőmérsékleti és kémiai grádiensek is je­leznek. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk a minták kémiai vizsgálatáért a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Laboratóriu­ma dolgozóinak. Irodalom Bárdosi E., Nagy S., Dévai Gy., Grigorszky /., Kiss B., Végvári P., Bancsi I. 2000: Az oxigénviszonyok változatossága holtmedrek példáján. Hidrológiai Közlöny. 80: 275-277. Gorzó Gy.. Reskóné Nagy M., Kupainé Pálfi K., 1998: A környezet a­nyagforgalmában résztvevő baktériumok. In: Némedi L. (szerk.) Környezetbakteriológia. KGI, Budapest, p. 83-86. Grigorszky, /., Nagy, S., Krienitz, L., K. Kiss, M., Hamvas, M., Tóth, A., Borics, G., Máthé, C, Kiss, B., Borbély, G., Dévai, G., Padi­sák, J. 2000: Seasonal succession of phytoplankton in a small oli­gotrophic oxbow and some consideration to the PEG model. Verh. Internat. Verein. Limnol. 27: 152—156. Hobbié, J.E., Daley, R.J., Jasper, S. 1977: Use of nuclepore filters for counting bacteria by fluorescence microscopy. Appl. Environ. Mic­robiol. 33: 1225-1228. Padisák, J., Reynolds, C.S. 2003: Shallow lakes: The absolute, the re­lative, the functional and the pragmatic. Hydrobiologia 506-509: 1-11. Padisák J., 2005: Altalános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Buda­pest, 310 pp. Sokai, R R., Rohlf, F.J. (eds) 1981: Biometry. Freeman, S. Francisco. Teszárné Nagy, M., K. Márialigeti, P. Végvári, E. Csépes, I. Bancsi, 2003: Stratificaton analysis of the Óhalász Ox-bow of the river Ti­sza (Kisköre Reservoir, Hungary). Hydrobiologia 506-509: 37-44. Teszárné Nagy M„ Márialigeti K., Végvári P., Csépes E., Bancsi I. 2005: A jég alatti rétegzettség vozsgálata az Óhalászi-Holt-Tiszán. Hidrológiai Közlöny 85: 144-146. Teszárné Nagy M., 2006: Az Óhalászi-Holt-Tisza (Kiskörei-tározó) ré­tegzettségének hidroökológiai jelentősége. Doktori (PhD) érteke­zés. Debreceni Egyetem, TTK, Környezettud. Doktori Isk., 131 pp.

Next

/
Thumbnails
Contents