Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

141 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. A Zooplankton összetételének vizsgálata a Hordódi -Holt Tiszán Tóth Adrienn

1, Zsuga Katalin

2, Nagy Sándor Alex

1 'DE Hidrobiológia tanszék, 4032, Debrecen Egyetem tér 1.

2 VITUKI Kht. 1095. Budapest, Kvassay Jenő út 1. Kivonat: Munkánk a Tisza-tóban (Kiskörei-tározó) lévő szigorú védelem alatt álló Hordódi- Holt- Tiszán végzett Zooplankton- vizsgálat eredményeit mutatja be. Mintavétel a területen található főbb növényállományokból és nyíltvízből történt. 2004-ben a vegetáció hatását vizsgáltuk a közösség alakulására (július I4-én, szeptember 14-én, és október 20-án történtek mintavételek), 2005-ben (július 26-án) mintavételünket megismételtük. A zooplankton-állomány összetételére vonatkozó eredményeink a planktonikus és metafitikus szervezetek eltérő előfordulási arányát igazolták. A különböző növényállományokban jellemző összetételű metafiton fejlődik ki, amely fajgazdagabb, mint a nyíltvizes terület faunája. Az egyes növényállományok dominanciaviszonyai a nyíltvíztől és egymástól is különböznek. Összességében megállapítható, hogy a Hordódi- Holt- Tiszára a Zooplankton mozaikosság kialakításában több tényező mellett a makrovegetációnak meghatározó szerepe van. Kulcsszavak: holtmeder, Tisza-tó, Zooplankton (Rotatoria, Cladocera), mintavételi módszerek. Bevezetés A tavak litorális régiójának növényállományait elfogadottan a mikroszkopikus méretű szervezetek és a makroszkopikus vízi gerinctelenek esetében is a térbeli struktúra ío irányítójaként tartják számon. (Dvorak, 1970; Whiteside et al. 1978; Talbot et Ward 1987). Nem csupán a növényzet jelenléte vagy hiánya, ami befolyásolja a fauna kialakulását, hanem a társulás faj összetétele is. A növények változatos felszíneket biztosítanak a kolonizációhoz és a táplálkozáshoz, illetve emellett a kisebb szervezetek számára védelmet nyújtanak a ragadozókkal szemben. A lebontó folyamatok és a fotoszintézis eredményeként térbeli és időbeli változatosság figyelhető meg a növényállományok vízkémiájában is a vegetáció-periódus alatt (oxigén, pH, hőmérséklet). Ugyanakkor a növényzet kifejlődésével egyfajta védettség is kialakul a fizikai hatásokkal szemben (pl.: a szél hatására történő felkeveredés). A terület Zooplankton állományáról rendelkezésre álltak előzetes eredmények. (Tóth 2004). Munkánkban a zooplankton-közösség fajösszetételét 2004-ben és 2005-ben, a növénytársulások és a nyíltvizes területeken vett minták (Rotatoria, Cladocera) alapján jellemezzük. Euplanktonikus dominancia jellemző a nyíltvizes területekre, míg a növényzettel fedett részeken a metafitikus, tektonikus, bentikus szervezetek fordulnak elő nagy mennyiségben (Zsuga 2002). A Cladocera közösségek vegetációborítottság mértéke alapján megnyilvánuló fajösszetételbeli különbségeire vonatkozó irodalmi adatok azt igazolták (Whiteside et al. 1978,), hogy eltérés van a 100 %-os, 70-80 %-os és az 50 %-os növényborítottságú területek között, illetve különböző növényállományokban más-más a közösség összetétele (S. E. Bergström et al. 2000, Raspopov et al. 2002, Balayla & Moss 2003). Bár a kerekesférgek esetében is megállapítható, hogy a litorális régió rendkívül diverz és tömeges előfordulással jellemezhető, kevés irodalom foglalkozik e területek fajaival (Duggan 2001a, 2001b, Raspopov et al. 2002, Zsuga 2002, Arora et Mehra 2003, Bernot et al. 2004). Anyag és módszer Mintavételi területünk a Tisza-tó (Kiskörei-tározó), szigorú védelem alatt álló, Tisza-tavi madárrezervátum részéhez tartozó Hordódi-Holt-Tisza, mely 1862-ben a folyószabályozási munkálatok eredményeként jött létre (Mike 1991) A holtmeder jelentős vízszintingadozású tározói részben található. Vizének pótlása évenként a IX. öblítő csatorna és a Kerek-tó felől biztosított. Feltöltődésének előrehaladott állapotára utal a korábbi 5-8 méteres mederközépi vízmélység 3 méteresre csökkenése (Dévai et al. 2003, Lukács et al. 2004). A mintavételi helyek kijelölésénél figyelembe vettük a korábbi vegetáció-felmérések eredményeit (Dévai et al. 2003). Mintavételeinkre 2004. július 14-én, szeptember 14-én, és október 20-án, 2005-ben július 26- án került sor. A két évben eltérő mintavételi módszereket alkalmaztunk: 2004-ben merített és szivattyús mintákat vettünk, 2005-ben szivattyút és oszlopmintavevőt használtunk. Oszlopmintavevő jellemzése: 2 m magas 18 cm belső átmérőjű plexi cső, melyen 50 cm-enként lehetőség van a mintaegység kiengedésére. Ezáltal 10 1 vizet szűrünk át minden rétegből. Több irodalmi adat vonatkozik a növényállományok mintázására eltérő mintavételi módszerekkel, más - más űrtartalmú eszközökkel (DeVries & A. Stein 1991; Raspopov et al. 2002, Bernot et al. 2004, Masson et. al. 2004). Az oszlop-mintavevő és a mélységi szivattyús mintavételek a térbeli (rétegenkénti) variabilitás mintázását szolgálták. Mintáinkat 40 pm lyukbőségű planktonhálón szűrtük át, a helyszínen formalinnal 4-5%-os végkoncentrációra tartósítottuk. A feldolgozáskor számláló-kamrába kitöltött tömörített mintával dolgoztunk (Zsuga 2002). A kerekesférgek esetében a fajok identifikálásához szükséges rágók preparálását hypoval végeztük. A határozást a Rotatoria csoportnál Bancsi (1986, 1988); Koste (1978), Kutikova (1970), Wilhelm H. De Smet (1997) határozókönyvei és nevezéktana alapján végeztük. A Cladocera csoport esetében Gulyás (1974), Gulyás és Forró (1999) munkáit használtuk. A mintavételekkor a fizikokémiai paramétereket (vízmélység, vízhőmérséklet, légnyomás, pH, elektród- potenciál, vezetőképesség, oldott 0

2, 0

2 telítettség, zavarosság) 25 cm-es rétegenként mértük. 2005-ben számos vízkémiai paramétert határoztunk meg (Na, K, Ca, Mg, hidro-karbonát, karbonát, klorid, szulfát, oldott orto-foszfát, P, formált P, összes P, összes oldott P, nitrit, nitrát, ammónium, KOI PS, KOI CR, BOI

5, KjeldahlN, Klorofill-A, lúgosság, összes keménység, huminsav, összes lebegő anyag, szárazanyag, baktérium telep szám). Vizsgálati eredményeinknél azt is értékeltük, Mind a fizikai és a kémiai paramétereket használtuk kiértékeléseinkben, amelyek arra vonatkoztak, hogy van-e olyan fizikai és kémiai paraméter paraméter, ha van, akkor melyik az, amely szerepet játszik a Zooplankton - közösségek kialakításában. (Duggan et al. 2001, Declerck et al. 2005) A statisztikai kiértékelésekhez SPSS 11.05- ös és R statisztikai programot használtunk. A mintavételi módszerek közötti különbségeket páros t-teszttel határoztuk meg. A domináns fajok meghatározásához egy-egy mintavételi helyen PCA-1 (Főkomponens analízis) alkalmaztunk. A háttér-változók hatását a közösségek szerveződésére tpróbával ill. egy utas ANOVA- val teszteltük. Eredmények A 2004. 17. 14-ei mintavétel eredményeinek mintavételi módszerekre vonatkozó kiértékelését korábbi cikkünk tartalmazza (Tóth et al. 2005) A háttér-változókkal összevetve