Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

111 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Megoldást jelenthet, ha nem a természetes tavakkal szembeni elvárásokat tekintjük követelménynek, hanem az erősen módosított víztestekkel szembenieket, mivel makro­fita alapján - a tavat egyetlen víztestnek tekintve - nem le­het besorolni. Megoldás lehet az is, hogy kétfelé választjuk, és a Ny-i, úszólápi részt a vizes élőhelyekhez (wetland) so­roljuk, a szabályozott tórészt pedig az erősen módosítottak­hoz. Ez utóbbi gyakorlatilag teljes egészében beavatkozá­sok hatása alatt áll: a fenék megkotorva, a szigetek egy ré­sze zagysziget, a többi körbekotort hajdani nádas maradvá­nya, a part mesterséges, körben elvágva a t±k természetes parti növényövektől és jórészt kultúrtájjá alakítva. Elméleti megfontolások alapján a Velencei-tóban a nyílt víz felől a vízmélység csökkenésével megjelenő mocsári növények zónájáig legalább egy, de inkább kettő hínárzóná­nak is kellene lenni. A tó legnagyobb részén azonban hínár­zóna egyáltalán nem alakult ki az utóbbi két évben. A kotrá­sok óta ritkábbak a hínáros évek, mint azt megelőzően (van­nak hínárosabb és kevésbé hínáros évek - v.o.: Borbás, 1891., cited in Pomogyi, 2005, 2005a). A vízmélység vál­tozása önmagában nem elegendő ok a hinarasok hiányának. A kotrások elvileg a kemény mederfenékig történtek, így a tó legnagyobb részén a vízmélység 1 és 2 m közötti, ami megfelel a makrofitonok életfeltételeinek. A kotrások hatására azonban jelentős változás követke­zett be a fényklímában. Egyrészt az agyagréteg megbontá­sával agyagkolloidok kerültek a vízbe, másrészt a nagyobb méretű nyíltvíz-területeken a szél hatására nőtt a lebegőa­nyag koncentrációja is (ÖkoTech, 2005). Ezek hatására a megkotort területeken jelentősen csökkent a számottevő hí­nárállományok kialakulásának valószínűsége. A terepfelmérések alapján azonban az is megállapítható, hogy a Velencei-tó potenciálisan hinaras-tó (a nádasok nyílt víz felőli szegélyében szinte mindenütt előfordultak híná­rok), így nincs kizárva újabb térhódításuk. A referencia-ál­lapot pontosításához azonban be kell szerezni a kotrásokhoz készített vegetáció-térképet. A Velencei-tó a makrofitonok szemszögéből nézve erő­sen módosítottnak tekinthető. Ennek döntő szempontja, hogy a referencia-állapotban feltételezhető zonáció-szerke­zet a jelenlegi tóban sehol sem maradt ép, legalább a ma­gassásos zonációig. Amennyiben azonban a javaslatot, hogy bontsuk két víztestre a tavat, a döntéshozók elfogadják, a Ny-i, úszólápi részre a természetes víztestekre vonatkozó minősítést lehet alkalmazni. Összefoglalás A Velencei-tavon az 1960-as éveket megelőzően a sza­bályozási tevékenységek alapvetően a tavon kívülre, a víz­gyűjtőre, ill. a befolyóra és a levezető csatornára irányultak, és csak kisebb mértékben érintették a partot. Az 1962-1987 közötti 25 év azonban elsősorban magára a növényzetre irá­nyult: a tóban kialakult nádasok egy részének kikotrására, a parti mocsaras területek feltöltésére, hínárirtásra, ill. két szi­get építésére. Ennek következménye, hogy a tó természetes zonáció-szerkezete jelentősen sérült, azért makrofita-szem­szögből nézve a Velencei-tó erősen módosított víztestnek tekinthető. Kivétel ez alól a Ny-i - úszólápi - rész, ezért azt javasoljuk, hogy a tavat bontsuk két víztestre: a Ny-i-t ter­mészetesként, a K-t pedig erősen módosítottként kezelve. Irodalom Balogh M. (1983.): A Velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai, és hatásuk a tó vízminőségére. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Bp. pp. 110. BME VKKT (2005. és 2006): A Fenntartható vízgazdálkodás tudomá­nyos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére. 1. téma: Az ökológiai minősítés kérdései. Összefogla­lójelentés a 2004- és 2005-ben végzett munkáról. Kéziratok, Bp. Karászi K. szerk. (1984): A Velencei-tó rekreációja. Vízügyi Műszaki gazd. tájékoztató. 149. sz. Bp. pp. 145. OPI (1988.): Magyarország úszólápkatasztere II. A Velencei-tó úszó­lápvilága. Részjelentés, témafelelős: Balogh M. Kézirat, Bp. pp. 49. ÖkoTech Kft. (2005.): A Velencei-tó - Vértes kiemelt üdülőkörzetre vonatkozó középtávú kutatási program kidolgozása, valamint az 1980-tól készített környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kutatások szintetizáló értékelésének összeállítása. Részjelentés. Kézirat. Bp. pp. 159. Pomogyi P. (2005): Az EU Víz keretirányelvnek megfelelő módszertan kidolgozása a Balaton makrofita állapotának meghatározására. Szakértői tanulmány. Kézirat. Khely, pp. 35. Pomogyi P. (2005a): Makrofitonok felmérése a Velencei-tavon az EU­VKI szempontjainak megfelelően. A KDTKÖFE Kömyv. Mérőál­lomása megb. készült tanulmány. Kézirat. Keszthely, pp. 49. Pomogyi P. (szerk., 2006): Képes segédanyag a VKI szerinti víztest-tí­pusok makrofita szempontú jellemzéséhez, biológiai állapotának gyors értékeléséhez. A VKK-BME „A felszíni vizek állapotának ér­tékelése" c. programban. CD-ROM, Keszthely, 2006. június Lake Velence - from the aspect of the surveying of macrovegetation by EU-WFD qualifying Pomogyi, P. - Kiss, G. - Reskóné Nagy, M. Abstract: Implementation of the EU-WFD supposed a new approach the question of the ecological qualifying of waters. A preliminary analysis of the status of macrovegetation of Lake Velence was carried out according to the recent level of the methodology. Description of the reference status however needs further research in the archives. According to the results of the field surveys we suggest to divide Lake Velence in two water bodies: the Western, the floating marsh belonging to the natural WBs, while that of the Eastern, de recreation-area to the HMWBs. Keywords: Lake Velence, macrovegetation, EU-WFD

Next

/
Thumbnails
Contents