Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

109 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Összefoglalás Megállapítottuk, hogy a vizsgált halak a Major tóban fajonként szegregálódnak, élőhely hasznosításuk eltérő, aktivitásuk táplálkozás-ökológiájuknak megfelelően eltér egymástól. A módszer megbízhatóságát nagyban befolyásolja a jeladó élettartama, az időjárás, a vízmélység, zavarosság és nem utolsó sorban az észlelési távolság. ATS módszer alkalmas kisebb, sekély vízterületek halállományi mozgás aktivitásának mérésére. Köszönetnyilvánítás Kutatásainkat az OTKA T 048758 sz. téma anyagi támogatásával végeztük. Irodalom György, Á. I., Tátrai, I., Bíró, P. és Pintér, Z. Sz. (2006). Összehasonlító halállománymérések a Kis-Balaton Tározó l-es ütemén. Hidrol. Közi., 86, (in press) Activity and food choice of piscivorous perch (Perca fluviatilis

) in a eutrophic shallow lake: a radio-telemetry study. Freshwater Biol., 47, 2370-2379. Jacobsen, L., Berg, S., Jepsen, N. and Scov, C. (2004). Does roach behaviour differ between shallow lakes of different environmental stage? J. Fish Biol., 65, 135-147. Jepsen, N., Beck, S., Skov, C. and Koed, A. (2001). Behaviour of pike (E.sox lucius L.) > 50 cm in a turbid reservoir and in a Clearwater lake. Ecol. Freshwater Fish, 10, 26-34. Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J. Paulovits, G., Pomogyi, P.(2000). The role of Kis-Balaton Water protection system in the control of water quality of Lake Balaton. Ecological Engineering 16: 73-78. Tátrai, I., Paulovits, G., Mátyás, K„ and Korponai, J. (2003). The role of fish communities in water quality management of large shallow lake. Int. Rev. Hydrobiol., 88, 498-507. Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J., Szabó, G., Pomogyi, P. and Héri, J. (2005). Response of nutrients, plankton communities and macrophytes to fish manipulation in a small eutrophic wetland lake. Int. Rev. Hydrobiol (in press) Jacobsen, L., Berg, S., Broberg, M., Jepsen, N. and Scov, C. (2002). Survey of moving activity of the fish population in Kis-Balaton Water protection Reservoir by radiotelemetry Pintér, Z. Sz.

1 - Tátrai, I.

2 - György Á. I.

3, 'Szent István University, MKK, 2100. Gödöllő, Páter Károly út. 1. 2 MTA BLKI, 8237. Tihany, Klebelsberg Kuno út. 3., 'University of Veszprém, MK KT 8200. Veszprém, Egyetem utca 10. Abstract: During summer 2005-2006, using new technic, radio-telemetry (ATS), fish swimming activity was measured firstly in Hungary in the shallow, eutrophic Major Lake- (10ha) as a part of he Kis-Balaton Water protection Reservoir I. In total 14 individuals of fish (4 pikes, 2 carps, 1 cat-fish, 3 breams, 5 Prussian carp) were marked with radio transmitters of the frequencies between 150.0-151,9 MHz. The strongest sign of each fish has been recorded as a GPS coordinate. The maximum detection distance: ranged between 100-150 m. Moving distance of the marked fish during 4 hours of examination has been analyzed using a digital map of the lake. The results showed, that ATS is suitable for measuring activity of different fish species in shallow lakes. The trustworthyness of the system is depending on the transmitters life-period, the weather,, the turbidity of the water, and the detection distance. Keywords: Radio telemetry, fish activity, Kis-Balaton Water Protection Reservoir, Major Lake A Velencei-tó az EU VKI szerinti makrofita felmérés tükrében Pomogyi Piroska

1, Kiss Gábor

2, Reskóné Nagy Mária

2 'NYUDU KÖVIZIG, 8360. Keszthely, Csík F. sétány 1. 2Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, H-8000. Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Kivonat:Az EU Víz Keretirányelvben (VKI) általános célként megfogalmazott jó ökológiai állapot/potenciál jellemzése újfajta megközelítésbe helyezi az ökológiai vízminősítés kérdéskörét. A kidolgozottság eddigi szintjének megfelelően, előzetesen elemeztük a Velencei-tó makrofitaállapotát. A referencia állapot pontosítása további irodalmi, levéltári/térképtári feltáró munkát igényel. A terepfelmérések eddigi eredményei alapján a tó két víztestre bontását javasoljuk: a Ny-i, úszólápi részt a természetesbe, a K-i - üdülőtó-részt - pedig az erősen módosítottba. Kulcsszavak: Velencei-tó, makrovegetáció, EU-VKI Bevezetés Az EU VKI hazai bevezetése szükségessé tette, hogy áttekintsük eddigi ismereteinket és megkíséreljük olyan egységes rendszerbe foglalni, aminek segítségével, a rendelkezésre álló nagyon rövid idő alatt és korlátozott anyagi erőforrások mellett olyan minősítési módszereket adaptáljunk vagy fejlesszünk ki, melyek hozzájárulnak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozásához. Ebben a munkában a makrofitonoknak is fontos szerepe van, mivel a VKI szerinti minősítés egyik fontos élőlénycsoportja. A minősítési eljárások tudományos megalapozását szolgáló kutatások a BMGE-n egy MTA-KvVM projekt keretében folytak. A jelenlegi tótipológia szerint a Velencei-tó önálló tótípust képvisel (BME VKKT, 2005, 2006). Számos kérdésben ugyanakkor még nincs végleges álláspont (erősen módosított víztestek, referencia állapot és potenciál, stb.), de maga a tó-tipológia is további pontosításra szorul. Fentiek miatt a Velencei-tó - mint kiemelt gazdasági jelentősséggel bíró felszíni víztestünk - esetében az új VKI szemléletnek megfelelő ökológiai állapot/potenciál meghatározása egyre sürgetőbb feladattá válik. Jelen tanulmányban a Velencei-tó makrofitonjaira vonatkozó ismeretanyagot foglaljuk össze az EU-VKI kritériumainak megfelelően, részben a vonatkozó szakirodalom áttekintése, részben pedig helyszíni felmérések alapján. A makrovegetáció szempontjából legfontosabb hidromorfológiai változások a Velencei-tavon A Velencei-tó hidromorfológiai viszonyai - eltekintve a római-kori gátépítés hatásától - a makrofitonok szempontjait kiemelve, a Déli Vasút és a lecsapoló csatorna megépítésével, az 1880-as években változtak meg az ember hatására végérvényesen. Ekkor a tó a Nádas-tó leválasztásával területének mintegy a felét elvesztette. További drasztikus beavatkozás az akkor kialakított Velencei-tóban mintegy 8 évtizedig nem történt. Az 1962 és 1987 közötti 25 év alatt azonban olyan nagyszabású beavatkozások - kotrások - történtek, melyek hatására a tó jelentősen megváltozott. A szabályozási munkák során a tó területe közel 1 km

2rel csökkent, jelentős mértékben nőtt a nyílt víz aránya a nádas területének rovására. A nádas területe összesen 5,2 km

2rel lett kisebb. A beavatkozások eredményeképpen összesen 9 millió m

3 iszapot kotortak ki, ennek ellenére a tóban lévő laza iszap mennyisége 2 millió m

3-re tehető. Jelenlegi partjának 33 %-a természetes védelmü, 2 %-a az ideiglenes jellegű kőszórás, és 65 %-on vannak állandó