Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

103 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. téknek. Az EuAPP előfordulási gyakorisága jóval magasabb a folyók esetében (75 %) mint az állóvizeknél, ahol a mintavételi helyek csupán 28 %-nál voltak megfigyelhetőek. A teljes fitoplankton bimasszából való részesedésük átlaga a vizsgált két víztípus esetében azonos a volt, 2 %. Az EuAPP részesedés a teljes pikoalga bimasszából folyók esetében jóval magasabb (36 %) volt mint tavakban (11 %). A kolóniás formák a folyók esetében átlagosan a pikoplankton 5 %-át képezték, míg az állóvizekben átlagosan 25 % volt a részesedésük. Az előbbi esetben mindössze hat mintavételi helyen voltak megfigyelhetőek, míg a vizsgált állóvizek mintegy 50 %-nál előfordultak. y = -0.5977X + 1,6816 R = 0.3686 a folyóvizek • állóvizek y = -0.7007X + 0,8463 R

2 = 0,3741 val a világátlag fölött találhatóak (3. ábra). Ennek oka valószínűleg, a tavak morfológiájában keresendő, mivel az általunk vizsgált tavak többsége igen sekély (0.5-3 m) volt. A pikoplankton abundancia valószínűleg összefügg a vízmélységgel is, hiszen eredményeink szerint a pikoplankton abundancia sekély tavakban nagyobb mint a mély tavakban az utóbbiakban pedig nagyobb mint a tengerekben (BELL & KALFF, 2001). un 0® Log összbiomassza (pg a-klorofill/ltter) 2. ábra. A pikoplankton részesedése a fitoplankton biomassza függvényében átló- és folyóvizekben Eredményeink alapján megállapítható, hogy a folyóvizek pikoplankton szegénységét a pikocianobaktériumok alacsony abundanciája okozza. A pikoeukarióták abundancia értékei közel azonosak voltak a két víztípus esetében a pikocianobaktériumok abundanciája a folyóvizekben 2-3 nagyságrenddel alacsonyabb volt, mint az állóvizekben. Irodalmi adatok alapján jól ismert, hogy a folyók jellegzetes plankton szervezetei a kovamoszatok és a zöldalgák (Wehr & Descy, 1998). A folyóvizekre nemcsak a pikociano-baktériumok hanem a nagyobb méretű cianobaktériumok szegénysége is jellemző (Uherkovich, 1969, Reynolds 1988, Kiss 1994). A pikoplankton abundancia és a víz trofitási státusza közötti összefüggést leíró Bell és Kalff (2001) modellt összevetve a mi folyóvízi adatainkkal jól látható, hogy a folyóvizekből származó APP abundancia értékek egy nagyságrenddel a modell szerint várható érték alatt helyezkednek el. Ezzel szemben a sekély tavainkból származó adtok viszont jó Low abundance of picoplankton in rivers Mózes, A.

1 - Kiss, B.

2 - Vörös, L.

3 'Eötvös Loránd University Faculty of Science, PhD School, Experimental Plant Biology, Budapest 2BioAqua Pro Ltd., Debrecen. 'Balaton Limnological Research Institute of the HAS, Tihany Abstract: Little is known about the river picoplankton, therefore we took samples in August 2005 in parallel from 50 Hungarian rivers and 54 standing waters. The pico-fraction of phytoplankton was determined by epifluorescence microscopy. In the investigated water bodies the total picoplankton (APP) abundance had a wide range. It varied between one thousand and 14 million cells/ml. We found that there was a significant difference between the shallow lakes and the running waters concerning the picoplankton abundance. According to our results the picoplankton abundance was 20 times greater in the shallow lakes than in the examined lowland rivers having the same trophic state (total phytoplankton biomass). Our study confirms that the percentage contribution of the eukaryotes to the total picoplankton biomass was much higher in the rivers (an average of 36 %) than in the shallow lakes (an average of 11 %). The particularly low abundance of picoplankton in rivers was caused by the low abundance of picocyanobacteria. Key words: running waters, shallow lakes, picocyanobacteria, picoeukaryotes. folyó uzek sekély la\ek Bell&Kalff mély tavak (2001) Bell&Kalff tengerek (2001) 0 0,5 1 1,5 2 Log összbiomassza (pg a-klorofill/ liter) 3. ábra. Összefüggés a pikoplankton abundancia és a trofitás között folyókban, sekély tavakban, mély tavakban és tengerekben (regressziós egyenesek). Köszönetnyilvánítás: A munka az ECOSURV project (EuropeAid/114951/ D/SV/ 2002-000-180-04-01-02-02), a Zagyva-Tarna River Basin Management project (EuropeAid/117053/D/SV/HU) és az OTKA (T 42977) támogatásával készült. Irodalom Bell T. & Kalff J.. 2001: The contribution of picoplankton in marine and freshwater system of different trophic status and depth. Limnol. Oceanogr., 46: 1243-1248. Kiss, K. T. (1994): Trophic level and eutrophication of the River Danube in Hungary.VERH INTERNAT VEREIN LIMNOL 25:1688-16. Phlips, E. J., S. Badylak and T. C. Lynch, 1999: Blooms of cyanobacterium Synechococcus in Florida Bay, a subtropical inner-shelf lagoon.- Limnol. Oceanogr., 44: 1166-1175. Reynolds, C. S„ 1988: Potamoplankton: paradigms and prognoses. Algae and the Aquatic Environment, Ed. F.E.Round, Biopr Ltd, Bristol Sin, Y, R. L. Wetzel and I. C. Anderson, 2000: Seasonal variations of size-fractioned phytoplankton along the salinity gradient in the York River estuary, Virginia (USA).- Journal of Plankton Res. Vol. 22, no. 10, pp.1945-1960. Wehr, J. D. & J.-P. Descy, 1998: Use of phytoplankton in large river management.- J. Phycol. 34: 741-749. Uherkovich, G. (1969): Über die quantitativen Verhältnisse des Phytosestons der Donau, Drau und Theiss.- Act. Bot. Acad. Sei. Hung., 15: 183-200.