Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
70 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Eredmények Taxonok A vizsgált terület összes fitoplankton mintája alapján a következő listát kaptuk: Bacillariophyta - 74 taxon; Chlorophyta - 23 taxon; Pyrrophyta - 6 taxon; Euglenophyceae - 5 taxon; Chrysophyceae - 5 taxon; Cyanobacteria - 8 taxon. Összesen 122 taxon. Jellemző taxonként azokat határoztuk meg, amelyek legalább a minták 2/3-ában előfordultak a vizsgálataink során: Achnanthes lanceolata, A. minutissima, Ceratoneis arcus, Cymbella ventricosa, Diatoma tenuis, D. vulgare, D. vulgare v. ehrenbergii, Fragilaria capucina v. vaucheriae, Gomphonema olivaceum, Navicula atomus, N. minima, Nitzschia kützingiana, Rhoicosphaenia abbreviata, Synedra ulna. Az 1. táblázat mutatja a fitoplankton minták elemzése során kapott taxonszámokat azaz adott mintában, mennyi egymástól különböző algataxont sikerült meghatározni. Mennyiségi eredmények A legmagasabb fitoplankton egyedszámot a júniusi Tisza — Lonka-Dilove mintában figyeltük meg (1336670 ind./ dm ). A legalacsonyabbat viszont az őszi Fekete-Tiszából származó mintából sikerült meghatározni (63983 ind./dm 1). A fitoplankton mennyiségi változásait a Felső-Tisza mellékfolyóin és a Felső-Tiszában a 2.sz. táblázat mutatja be. Szaprobiológiai eredmények A fitoplankton eredmények alapján kiszámított szaprobitási index (S-index, S P B) (Pantle-Buck 1955) értékeket a 3.. táblázat foglalja össze. Diverzitás eredmények A fitoplankton vizsgálatok eredményei alapján kiszámított Shannon-féle (1949) diverzitás értékeket a 4. táblázat mutatja be. Hasonlósági vizsgálatok A hasonlósági elemzés eredményét az 1 ábrán látható dendrogram mutatja be. Az elemzés prezencia-abszencia viszonyokon alapul, a legtávolabbi szomszéd módszer elvén, Jaccard függvénnyel számolva. Az eredmények értékelése A fitoplankton vizsgálatok során az egyes mintákban külön-külön meghatározott taxonszám nem tekinthető magasnak, de gyorsfolyású vizek esetén, ahol amúgy is a tichoplanktonikus elemek és nem a valódi plankton a domináns ez szokásosnak tekinthető. A taxonok között igazi unikalitás nem fordult elő, de sok az igazi indikátor (Achnanthes fajok, Ceratoneis arcus) a kovaalgák (Bacillariophyceae) között. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok a közönséges kozmopolita faj is pl. Nitzschia és Navicula fajok. A fitoplankton vizsgálatok mennyiségi eredményei igen változó eredményeket mutatnak, de éppen ez ami jellemző az általunk is vizsgált vizekre, azok változékonysága és loticitása miatt. A mellékfolyókon nem figyelhető meg semmilyen trend az összesegyedszám változásait tekintve, de a tiszai minták esetében elmondható, hogy a Fekete-Tisza és a tiszabecsi mintavételipont kivételével az egyedszámok maximuma a júliusi mintákban figyelhető meg. Ez arra utal, hogy ekkor a legkedvezőbbek a tápanyag és fényviszonyok, azaz lassabb folyás jobb tápanyag ellátottság, jobb fényviszonyok jobb felhasználást jelentenek. A szaprobiológiai értékelések alapján (csak fitoplankton alapján) megállapítható, hogy a vizsgált vizek lebontható szervesanyaggal gyengén illetve közepesen terheltek. Ez a vízminőségi besorolások szerint I.-III. osztályú besorolást jelent. Általánosan elmondható, hogy a Felső-Tisza a viski mintavételi pontig alig terhelt, az alatt viszont közepes terhelésnek van kitéve, az eredmények szerint. A mellékfolyók közül a Tarac és a Nagyág tekinthető enyhén terheltnek, de a Borzsa és a Batár-patak már magasabb szervesanyag terhelést mutat. A fitoplankton diverzitás számítások eredményei kiegyensúlyozott képet mutatnak mind a mellékfolyók, mind pedig maga a Felső-Tisza. Ennek a magyarázata, hogy adott mintavételi pontokon éppen a változó körülmények az állandóak, tehát olyan taxonok és arányok fordulnak elő, ami azért maradhat fenn hosszabb távon, mert nincs esély arra, hogy bizonyos taxonok előtérbe kerüljenk, jobb életkörülményeket találjanak. A cluster-elemzés során kapott dendrogram megfeleltethető a mintavételi pontok eltérő jellegének és földrajzi elszórtságának. A Batár-patak látható teljes elkülönülése ennek szép példája, ez a patak ugyanis igen lassú folyású és kis vízhozamú, külső hatások által erősen befolyásolt patakocska. Összefoglalás A minták taxonómiai és mennyiségi elemzései alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált folyók igen erősen változhatnak az időjárási körülményektől függően, de éppen ez a változékonyság kölcsönöz neki egyféle állandóságot, mivel kiegyenlíti azokat a viszonyokat melyek a különböző algák számára ahhoz szükségesek, hogy egyoldalúan elszaporodjanak. A tápanyag kihasználtsága is ennek a függvénye, ezért nincsenek igazán kiugró mennyiségi eredmények sem. A minőségi vizsgálatok eredményei viszont megerősítik azt, amit az ember elsőre gondol a vizsgált vizekre tekintve, hogy gyorsfolyású, hegyvidéki jellegű, de nem igazán különleges vizekről van szó - különleges taxonok hiánya, sok a sodródó tichoplanktonikus elem a planktonban. A fitoplankton alapú vízminőségi besorolások, pedig azt mutatják, hogy a szervesanyag terhelés még mindig elég alacsony a vizsgált vizekben és a növényi tápanyagtartalom is alacsony vagy közepes szinten található. A cluster-elemzés eredményei a földrajzi elhelyezkedéssel vonhatók párhuzamba, de egy részletesebb elemzés illetve hosszab távú eredmények ismerete lehetséges, hogy más képet mutatna. Irodalom Kiss, K. T„ (1998): Introduction to phycology (Bevezetés az algológiába), ELTE Eötvös Kiadó, Vtermöhl, H., (1958): Zur Vervollkommug der quantitativen Phytoplankton-Methodik, Mitt. Int. Ver. Limnol. 9. 1-38 Pantle, R.. Buck, H., (1955): Die biologische Überwachung der Gewässer und die Darstellung der Ergebnisse, Gas und Wasserfach. 96. 604-607. Shannon, C. E., <£ Weaver, W. (1949). The mathematical theory of communication. Urbana IL: University of Illinois Press
