Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

71 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. 2. táblázat. A mintavételi pontokon azonosított taxonok száma Mintavételi hely Rota toria Clado cera Cope poda Ostra coda Tiszatelki Holt-Tisza 6 1 juv Foltoskerti Holt-Tisza 43 3+juv juv van Ladányi Holt-Tisza 27 1 juv Lónyai Holt-Tisza 18 2+juv Meseszegi Holt-Tisza 20 juv Tuzséri Holt-Tisza 29 1 juv Nagyari Holt-Tisza 16 1 juv Nagy-Morotva 54 1 2+juv Marótzugi Holt-Tisza 18 4 1+juv van Összesen 83 7+juv 2+juv van 3..táblázat A Zooplankton összesegyedszámainak alakulása a mintavételi pontokon, havi és évszakos lebontásban (ind./10dm 3) ind./101 1 2 3 4 5 Tiszatelki Holt-Tisza 13778 Foltoskerti Holt-Tisza 4343 8482 3860 Ladányi Holt-Tisza 37913 26726 36102 45669 28999 Lónyai Holt-Tisza 3662 5693 Meseszegi Holt-Tisza 29149 23296 Tuzséri Holt-Tisza 17248 7887 25910 Nagyari Holt-Tisza 57860 13824 Rakamazi Nagy-Morotva 4450 3443 3841 8231 10814 Marótzugi Holt-Tisza 9982 15908 4433 Dendrogram using CASE Label Num Lónyai 7 Tiszatelki 9 Nagyari 1 Meseszegi 6 Mezőladányi 8 Tuzséri 5 Marótzugi 3 Foltoskerti 4 Rakamazi 2 Complete Linkage Rescaled Distance Cluster Combine 0 5 10 15 20 25 1. ábra: Hierarchikus cluster elemzés: prezencia-abszencia alapján (legtávolabbi szomszéd, Rogers és Tanimoto) Fitoplankton vizsgálatok a Felső-Tiszán és mellékfolyóin Imre Attila 8254. Kékkúti Ásványvíz Zrt. Kékkút Kivonat: 2004-ben a Felső-Tisza Alapítvány, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség valamint az uk­ajnai Kárpátontúli Környezetvédelmi és Természeti Erő forrásgazdálkodási Hivatal közösen vettek részt Magyar-Ukrán Kísérleti Tisza projectben. A project hidrobiológiái vizsgálatai között szerepelt a fitoplankton mennyiségi és minőségi vizsgálata. A mintavételek (3 al­kalommal 20-20 mintavétel) során 60 fitoplankton minta került megvételre. Mindhárom mintasor tartósított mintákból állt. Lugol-oldat volt a konzerválószer. A mintákból mennyiségi és minőségi elemzést is végeztünk. Jellemző volt a kovaalgák dominanciája mind egyed­szám mindpedig taxonszám tekintetében. Összesen 122 taxont sikerült meghatároznunk. A mintákban nem regisztráltunk különleges a területtől idegen taxonokat, viszont az megfigyelhető, hogy a fitoplanktonból leírt taxonok közül sok nem igazi planktonikus, hanem a bevonatból leválva kerül oda. Ezek akár jellemzőjévé is válhatnak a fitoplankton mintáknak, mint például az Achnanthes fajok (A. lan­ceolata, A. minutissima). Planktonikus előfordulásuk a különböző felületekről leszakadó telepekből, egyedekből adódik, melyek aztán a sodrásban hozzáadódnak az euplanktonikus elemekhez. így kerülhetnek akár domináns mennyiségben is majdnem minden általunk vizs­gált mintába. Az eredmények alapján szaprobitási, diverzitási indexeket számoltunk, következtettünk a vizsgált vizek trofitására, vala­mint cluster-analízist végeztünk a különböző mintavételi pontok összehasonlítása érdekében. Kulcsszavak: fitoplankton, Tisza, vízminőség, diverzitás, cluster-analízis. Bevezetés 2004-ben a Felső-Tisza Alapítvány, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügye­lőség valamint az ukrajnai Kárpátontúli Környezetvédelmi és Természeti Erőforrásgazdálkodási Hivatal közösen vet­tek részt Magyar-Ukrán Kísérleti Tisza projectben. A pro­ject hidrobiológiái vizsgálatai között szerepelt a fitoplank­ton mennyiségi és minőségi vizsgálata. Anyag és módszer A fitoplankton mintavétel a perifiton mintavételekkel e­gyező időpontokban és mintavételi területen történt. „A gyors folyású folyóvizek fitoplanktonja elsősorban ticho­planktonikus elemekből áll. Itt olyan mérvű az átkeveredés, hogy a teljes víztömeg homogénnek tekinthető és már e­gyetlen minta is reprezentatív (Kiss 1998)". A minták fel­színi merített, nem szűrt, eredeti töménységben Lugol-ol­dattal tartósított minták. A konzerválás során a tömény Lu­gol-oldatot addig adagoltuk, amíg a minta konyakszínűvé nem vált. A minták feldolgozása fénymikroszkóppal történt, hagyományos és Utermöhl-rendszerü (Utermöhl 1958) mik­roszkópokkal. A vizsgálatok során szemelőtt tartottuk azt az elvet, hogy a vizsgált és meghatározott algák száma, statisz­tikailag megbízható legyen. Tehát a maximálisan 10% rela­tív hiba elérése legalább 400 egyed megszámlálását tette szükségessé. A begyűjtött planktonmintákból meghatároztuk azok mi­nőségi és mennyiségi összetételét, majd ezek alapján az szintén S-index értékeket és a Shannon-féle diverzitást is. A különböző mintavételi pontokon vett minták hasonló­sági elemzését többváltozós statisztikai módszerekkel is el­végeztük. Az értékeléshez hierarchikus cluster-elemzést használtunk. Jelen esetben azonban csak a jelenlét-hiány vi­szonyokat vizsgáltuk bináris távolság függvény (legtávolab­bi szomszéd, Jaccard fügvény).

Next

/
Thumbnails
Contents