Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

47 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . %-a bentikus, 90 %-a kisméretű volt. Az elektromos halászhajó alkalmazásakor ugyanakkor nagyobb arányban gyűjtöttünk méretesebb halakat, és 6 halfajt (Salmo trutta, Rutilus pigus, Ctenopharyngodon idella, Vimba vimba, Anguilla anguilla, Lota lotá) csak ezzel az eszközzel mutattunk ki. A vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a különböző kialakítású és teljesítményű halászgépek méret- (5. ábra) és fajszelektivitása között jelentős eltérések lehetnek, ami nem elhanyagolandó tényező egy-egy folyószakasz halállományának értékelésekor. gyakoriság n=1000ind. O 100 200 300 400 500 600 700 800 900 • EL 65 halászhajó • EL 63 halászgép Ls(mm) 5. ábra. A felmérésekhez használt elektromos halászhajó és egy kézi elektróddal felszerelt 5 kW teljesítményű halászgép méretszelektivitásának összehasonlítása. A gyűjtött mintákban általában a küsz dominanciája volt megfigyelhető: az összes kifogott hal 82 %-a küsz volt, illetve a helyszínek 87 %-ánál a küsz volt a domináns faj. A faj gyakoriságát feltehetően túlzottan reprezentáló eredmény részben az elektromos halászhajó fajszelektivitásával magyarázható. A küsz többnyire a felszínhez közeli vízrétegekben tartózkodik a nappali időszakban, ezért a bentikus fajoknál nagyobb hatékonysággal gyűjthető az elektromos halászgépekkel. Egyes halfajok eloszlásában egyértelmű trend állapítható meg a Mosoni-Duna hossztengelye mentén, viszont a fajok relatív abundanciája alapján végzett hierarchikus osztályozással nem különült el a felső, középső és alsó folyószakasz. A víztestek közötti különbségeknél lényegesen jelentősebbek ugyanakkor a mintavételi helyszínek közötti lokális elérések, ezért a víztestenként egy-egy 500-1000 m hoszszú mintavételi helyszín felmérésével, mint ahogy azt például az első országos VKI szempontú ökológiai felmérés keretében alkalmazott mintavételi protokoll (ECOSURV Consortium 2005a) javasolja a nagy és nagyon nagy folyók vizsgálatához, a halállomány csak olyan mértékű, bizonytalansággal jellemezhető, ami szakmailag kifogásolható. A mintánkénti fajszám rarefaction elemzése szerint egy-egy 500-1000 m hosszú meder-szakasz felmérésével az összes észlelt faj kevesebb mint 30%-a mutatható ki a Mosoni-Dunán, viszont 8 szakasz felmérésével már a fajok 75 %-a volt megfigyelhető, többek között azok a ritkább faunaelemek is, amelyek az ökológiai állapot értékelésénél nem elhanyagolható jelentőségűek. A mintavételi helyszínek halegyüttesei között tapasztalt lokális különbségeknek megfelelően az EFI értéke is számottevő mértékben ingadozott a gyenge és a közepes minősítésű tartományon belül. A halbiológiai felmérések eredményei nem mutattak rá olyan hatásokra, amelyek pontszerű antropogén terhelésekkel magyarázhatóak. A gyenge minősítésű helyszínek aránya az alvíz irányába növekedett a Mosoni-Duna mentén. Számos térségben megfigyelhető volt, hogy a nagyobb esésű, gyorsabban áramló mederszakaszon a reofíl fajok előfordulásának pozitív hatása, a lassú áramlású mederszakaszokon a reofil fajok hiányának és a fitofil ívó fajok nagyobb sűrűségének negatív hatása érvényesül az EFI lokális értékében. A medermorfológia közvetetten megmutatkozó hatásai is jelzik, hogy az EFI számításához referenciaként használt 15. számú európai vízfolyás-típus nem alkalmas a Mosoni-Duna ökológiai potenciáljának értékeléséhez, de jelenleg nincs jobb alternatíva az elemző program által felkínált lehetőségek között. A 15. számú európai vízfolyástípusnak megfelelő folyók mederesése egy nagyságrenddel nagyobb, mint ami a Mosoni-Duna középső és alsó szakaszára jellemző. A medermorfológia lényeges eltérése miatt a Mosoni-Duna halállományának szerkezete alapvetően különbözik a referenciamodelltől, ezért az alkalmazott értékelés alul becsüli a folyó ökológiai potenciálját. Az emiitett okok miatt a 15. számú európai vízfolyás-típust nem célszerű referenciaként használni a magyarországi Duna-szakasz, valamint a hazai síkvidéki nagy és nagyon nagy folyók halállományának értékelésekor. Az ECOSURV projekt halbiológiai felmérésének értékelésében (ECOSURV Consortium 2005b) is jól megfigyelhető a nem megfelelő referenciamodell alkalmazásának torzító hatása a síkvidéki vízfolyások állapotának minősítésében. A Mosoni-Dunán megvalósított halbiológiai felmérés két fontos szakmai problémára hívta fel a figyelmet a VKI magyarországi bevezetésével kapcsolatban: 1) A síkvidéki nagy folyók halbiológiai felmérésére nem dolgoztak még ki általánosan elfogadható mintavételi eljárást. 2) Az EFI alkalmazásával történő korrekt adatértékeléshez a Mosoni-Dunára, illetve a Pannon ökorégió folyóirajellemző referencia-modelleket kell meghatározni. Irodalom CEN Document 2003, Water quality - Sampling of fish with electricity. CEN/TC 230, Ref. No. EN 14011:2003 E, 16 pp. Cowx, I.G., Wheatley, G.A., Hickley P. and Starkie A S. 1990, Evaluation of electric fishing equipment for stock assessment in large rivers and canals int he United Kingdom, p. 34-40. In: Cowx, I.G. (ed.) Development in Electric Fishing. Fishing News Books ECOSURV Consortium 2005a, Manual for sampling and determinations. Vers. Oct. 2005. Ministry of Envir. and Water, Hungary.67 pp. ECOSURV Consortium 2005b, BQE report fish. Version October 2005. Ministry of Environment and Water, Hungary. 40 pp. FAME Consortium 2004, Manual for application of the European Fish Index - EFI. Version 1.1, January 2005. 66 pp. Guti, G. 1993, Fisheries ecology of the Danube in the Szigetköz floodplain. Opuscula Zoologica, Budapest 26: 67-75. Guti, G. 1997, A szigetközi Duna-szakasz halfaunája. Halászat 90: 129-140. Guti, G. 1998, Changes in juvenile fish assemblages in two backwaters of the Szigetköz floodplain after river diversion by Gabcikovo Dam. Italian Journal of Zoology 65, Suppl.: 337-339. Guti, G. 2002, Changes of the fish communities in the Szigetköz floodplain of the Danube after river diversion by the Gabéikovo Dam. Verh. Internat. Verein. Limnol. 28: 840-844. Guti, G. 2006, Longitudinal patterns of fish assemblages in the Mosoni-Danube, Hungary. Proceedings Volume of the 36th Conference of the IAD p. 137-142. Hammer, R., Harper, D.A.T. and Ryan, P.D. 2001, PAST: Paleontological Statistics software package for education and data analysis. Paleontologia Electronica, 4/1: 1-9. Hullámvonal Kft. 2004, A Mosoni-Duna rehabilitációja. - Programterv Hullámvonal Kft. & Obszervátor Kft. Győr. 92 pp. Jancsó, K., és Tóth, J. 1987, A kisalföldi Duna-szakasz és a kapcsolódó mellékvizek halai és halászata. In: Dvihally, Zs. (ed.) A kisalföldi Duna-szakasz ökológiája: 162-192. VEAB Podani, J. 1993, SYN-TAX 5.0: Computer programs for multivariate data analysis in ecology and systematics. - Scientia, Budapest. Reynolds, J.B. 1996, Electrofishing. p. 157-181. In: B. R. Murphy & D. W. Willis (eds.) Fisheries Techniques. American Fisheries Society, Bethesda, Maryland, USA.