Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Longitudinal patterns of fish assemblages in the Mosoni-Danube Guti, G. Hungarian Danube Research Station, H-2131. Göd, Jávorka S. u. 14. Abstract:: Spatial distribution of fish assemblages were investigated along the Mosoni Danube, the largest (124 km long) side arm in the Hungarian section of the Danube. Relative abundance of fish was investigated by electric fishing boat according to standardised methods of CEN at 47 sampling sites. Length of sampling sites ranged from 590 m to 1500 m. Occurrence of 25 fish species was recorded during the survey covering almost 40% of the river. The bleak was the dominant species in the samples. The highest species richness was observed in the 15 km long lower river section. Relative abundance of rheophilic species versus limnophilic ones slightly decreased from upstream to downstream. The experiences of the survey indicated some insufficiencies of the ichthyological monitoring methods related to implementation of the WFD in Hungary: rudeness of standard sampling methods for large lowland rivers, lack of references for calculation of the EFI in the rivers of the Hungarian lowland ecoregion, etc. Keywords: Szigetköz floodplain, electric fishing, ichthyological monitoring, European Fish Index, Water Framework Directive, biodiversity Hidroakusztikus halállomány-mérések és kapcsolatuk a kopoltyúhálós hozamokkal a Major-tavon György Ágnes Irma

1'

2, Tátrai István

2, Bíró Péter

2, Pintér Zoltán Szilárd

3 'Pannon Egyetem, Limnológia Tanszék, 8200. Veszprém, Egyetem u. 10. 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany Klebelsberg K. u. 3. 3Szent István Egyetem, Halbiológiai- és Halgazdálkodási Tanszék, 2100. Gödöllő, Páter K. út 1. Kivonat: A természetes felszíni vizek trofikus állapotában javulás érhető el halállományuk szabályozásával (Tátrai és mtsai, 2005; Van de Bund és an Donk, 2002). Ehhez ismernünk kell az adott vízterület halközösségének faj összetételét, méretstruktúráját, egyedszámát és biomasszáját. 2005. és 2006. évek folyamán összehasonlító halállományméréseket végeztünk a Major-tavon (10 ha), a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer Ies ütemén. A tó nyíltvízi és parti élőhelyein szezonálisan, Simrad EK60 típusú, elliptikus, osztott hangsugarú hangradarral mértük a halállományok méretstruktúráját és mennyiségi viszonyait. Az akusztikusán fellelt halak méretfrekvenciáját, egyedszámát és biomasszáját Sonar 4 szoftverrel becsültük. Az akusztikus mérésekkel párhuzamosan multipaneles kopoltyúhálóval meghatároztuk a halközösségek faji összetételét, méreteloszlását, valamint a standardizált CPUE (Catch Per Unit Effort - egységnyi ráfordításra eső fogás) -egyedszámot és CPUE-biomasszát. Munkánk során regressziós kapcsolatot írtunk le az akusztikus egyedszám és biomassza, valamint a CPUE-egyedszám és -biomassza között. A kifogott halakról vett pikkelyminták évgyűrű-szerkezete alapján vizsgáltuk a domináns fajok korösszetételét és növekedését,. Kulcsszavak: Hidroakusztika, kopoltyúháló, CPUE, méreteloszlás, egyedszám, biomassza, Kis-Balaton. Bevezetés A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszert 1985-ben létesítették azzal a céllal, hogy a Zala folyó vizét tárolják, és annak minőségét javítsák. Irodalmi adatok és saját tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a halállományok szabályozásával a trofikus állapotban javulás érhető el (Tátrai és mtsai, 2005; Van de Bund és Van Donk, 2002). Ebből adódóan a KBVR I-ütem működtetésének célkitűzése kell, legyen a vízminőségi szempontokat is figyelembevevő halgazdálkodás kialakítása, a halállományok szabályozásával a megfelelő vízminőség elérése és annak folyamatos fenntartása. A kialakítandó és fenntartandó halfauna szerkezetet a meglévő természetes vízi halgazdálkodási paraméterekből, a tápláléklánc működésének vizsgálatával a korábbi, valamint a tározón végzendő kísérletek alapján célszerű meghatározni (György és mtsai, 2006; Tátrai és mtsai, 2000, 2003, 2005). A halállományok szerkezetének és mennyiségi viszonyainak vízminőség javító szándékkal történő kialakítása céljából mindenek előtt meg kell, hogy ismerjük a halállományok legfontosabb populáció-dinamikai paramétereit. Vizsgálatainkat 2005 óta folytatjuk a KVBR I-ütemén található Major-tóban, ahol a hidroakusztika alkalmazásával szezonálisan mértük a halközösségek méreteloszlását és mennyiségi viszonyait, valamint, multipaneles kopoltyúháló alkalmazásával, párhuzamos méréseket végezünk, melynek segítségével meghatározzuk a faji összetételt, valamint a CPUE (Catch per Unit Effort - egységnyi ráfordításra eső hozam) -egyedszám (CPUE

N) ill. -biomassza (CPUE

B) hozamokat. Anyag és módszerek A vizsgálatokat az izolált, közel ovális alakú, sekély (0,91,4 m), körülbelül 10 hektáros, kizárólag horgászati célra használt Major-tó parti és ún. nyíltvízi élőhelyein végeztük, 2005-2006. április-október hónapok között, évente 3 alkalommal. A hidroakusztikus felvételek során a kopoltyúhálók körül mértük a halállományok pillanatnyi méretstruktúráját, egyedszámát, biomasszáját és azok dinamikáit. Egy-egy méréssorozat során 3-6-szor kerültük meg a hálókat. A méréseket elektromotorral hajtott gumicsónakra telepített, kimondottan sekély tavakra (z

mi

n>0.5 m) kifejlesztett, SIMRAD EK 60 (SIMRAD Co., Norvégia) típusú, 4 egyenlő részre osztott, úgynevezett split-beam hangsugarú szonárral végeztük 120 kHz frekvencián (hullámszélesség 11 kHz, hangsebesség 1485 m/s, abszorpció, 2,46 db/km), vízszintes üzemmódban. A céltárgy méretének és pozíciójának elemzéséhez a jeladó-vevő az érzékelt „echo-sürűséget" elektromos energiává alakítja át, és azt az ún. echogramon jeleníti meg. Az ultrahang szondát egy számítógép vezéreli, amely a mérési jeleket folyamatosan tárolja. A visszhang (echo) küszöbértékét -50 dB-re állítottuk be úgy, hogy a nagy valószínűséggel mérhető céltárgy (TS - target strength) minimális mérete 4-5 cm (teljes hossz), azaz un. „halméret" legyen. Ez a méret megfelel az egynyaras (0+ korú) halegyedek nyár végi testhosszának. Az akusztikusán fellelt halak méreteloszlása és az egyes méretcsoportokhoz tartozó egyedszám meghatározása a SIMRAD szonárhoz kapcsolt szoftverrel (Sonar4, 5, 9, 3), SED (Single Echo Detection) módszerrel történt, mindazon egyedi jelek sűrűsége alapján, amelyek visszhangja az elfogadott zajszint küszöbértéke (-50 dB) fölött volt (

Balk és Lindem, 2003). A biomasszát az egyes méretcsoportok egyedszáma, valamint a teljes hossz (TL) vs tömeg (W) regressziók alapján becsültük. A halállományok faji összetételének meghatározásához, valamint a CPUE-hozamok becsléséhez multipaneles kopoltyúhálós halászatot végeztünk a tóban, a délelőtti órákban. Egy kopoltyúháló 35 m hosszú, 1 m széles, változó lyukbőségű (11-50 mm, csomótól-csomóig mérve) volt és összesen 7 panelből állt. Két kopoltyúháló összekapcsolva alkotott egy szettet. A hálókat a tó hosszanti tengelyével