Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. A talajvíz-megfigyelő kútcsoportok helyének kijelölésekor a jellemző vegetációtipusokat kerestük. A kútcsoporton belül 3 kutat egy közel egyenlő-oldalú háromszög csúcsain a 4.-et pedig a háromszögön belül, a geometriai középpont közelében helyeztük el. A háromszög egyik oldala (két kút) a patakmederre merőleges keresztszelvény mentén, a 3. csúcs pedig folyásirányban lett elhelyezve. Ez az elrendezés lehetőséget nyújt a keresztszelvény, illetve a vízfolyás menti talajvízáramlás vizsgálatára is, valamint evapotranszspiráció számítására (3. egyenlet, Major, 1974). , cS TAH A = i e F Ahol: A, az e időintervallum alatti függőleges vízforgalom, azaz párolgási, vagy beszivárgási intenzitás, c, a központi kútban észlelt vízállások különbségei ti és t

2 időpontokban, S, a tárolási kapacitás, T, a transzmisszibilitás, h

haz i-edik sarokpont meghatározott, vagy észlelt potenciál értéke, amelyekből AH számítható, F a diferencielem területe. A kútcsoportok elhelyezése: vágás terület (IJ kút), fiatal lucfenyves (IXB kútcsoport), egy nyitott és egy zárt fiatal égeres (IIB és HIB kútcsoportok), egy-egy idősebb égeres (IVJ és VJ kútcsoportok), lucfenyő-bükk fiatalos (VIIIB kútcsoport), ligetes erdőrész (VIIJ kútcsoport). Ezekből a kútcsoportokból az előbbi felsorolás szerinti első öt, 2005 második félévére számolt csapadékmentes időszakokra vonatkozó függőleges talajvízforgalom értékeit mutatja a 2. táblázat. 2. táblázat Ahogy az egyes klimatikus elemek (hőmérséklet, páratartalom), úgy az azok által befolyásolt talajvízszint és a belőle származó alapvizhozam is napi ritmust mutat. A hidegvíz-völgyi patakoknak is jellegzetes, napi szinten is változó vízjárásuk van. Egy 2006. júliusában végzett expedíciós mérés lehetőséget nyújtott a vízhozam és a talajvízjárás napi dinamikájának vizsgálatára is, amelyből ugyancsak számolható a növényzet vízfogyasztása. A kútcsoportokon belüli középső (a patakmenti zóna közepén elhelyezkedő) kút napon belüli változásának figyelemmel kisérése a Whiteféle (1932) evapotranszspiráció számító módszer alkalmazására adott lehetőséget (4. egyenlet). ET = y-(24-r + s) 4 ahol: y - az effektív porozitás 50 %-a; s-a naponkénti talajvíz-csökkenés; r - az éjszakai differenciális óránkénti visszatöltődés. Az egyes jellemző ökoszisztémákban lévő kútcsoportok adatai alapján a tarvágás, a fiatalabb és idősebb, a nyitott és a zárt erdőállományok párologtatása (3. táblázat). 3. táblázat Erdőtípus Amplitúdó ET (mm) (mm/nap) IJ2 (tarvágás) 10 0,54 IIB4 (nyitott középkorú égeres) 55 3,96 1I1B4 (zárt középkorú égeres) 30 1,8 IVJ4 (zárt idős égeres) 40 4,5 IXB2 (lucfenyő fiatalos) 60 4,08 Az egyes bukóknál mért vízállások változása, pedig a vízhozamra való transzformáció után Bond (2002) módszerét követve ugyancsak információt szolgáltat a patak menti zóna átlagos vízfogyasztásáról. Bond módszere szerint meghatározható a patak lefolyásából "hiányzó" vízmennyiség, melyet a patakmeder felé szivárgó vízből párologtatnak el a gyökereikkel mélyebbre hatoló fák. Feltételeztük, hogy a hajnali órákban mért vízhozam maximum az evapotranszspirációtól kevéssé befolyásolt. Ezekre a pontokra húzott burkológörbe és a vízhozam aktuális érteke között képeztünk különbséget, melyet egy napra összegezve kapjuk a napi elpárologtatott vízmennyiséget (4. táblázat). 4. táblázat Napi átlagos vízhozam (l/s) Amplitúdó (l/s) Fajlagos amplitúdó (%) ET (mm/fm) 1B 0,82 0,25 31 29,04 2B 0,64 0,225 35 24,04 3B 0,48 0,225 47 33,06 4B 0,29 0,15 52 20,86 5B 0,08 0,075 88 18,00 6B 0,12 0,075 61 33,59 7B 0,02 0,035 148 26,56 8B 0,12 0,025 20 15,23 Irodalom Bond, Barbara J. et al. (2002): The zone of vegetation influence on baseflow revealed by diel patterns of streamflow and vegetation water use in a headwater basin. Hydrol. Process. 16. Zsuffa, I.: Műszaki hidrológia. Budapest, 1997. Műegyetemi Kiadó Major Pál: Síkvidéki erdő hatásának vizsgálata a talajvízpárolgás és tényleges beszivárgás folyamataira. Hidrológiai KIözlöny, 1974. 6. sz, p. 282-283. A kutatást az OTKA F 046720 és az ERFARET támogatja. A kútcsoport neve IJ (A(mm/nap|) IIB HIB IVJ IXB Nyár 0,3 3,5 1,5 2,5 7,0 Osz 0,2 2,5 1,0 1,3 5,0 Riparian vegetation effect on riparian aquifer groundwater level and stream baseflow Gribovszki, Z. - Kalicz, P. - Kukléta K. - Lovász A. - Storcz Cs. -Tóth A. University of West Hungary, Faculty of Forestry, Institute of Geomatics and Civil Engineering, Department of Forest Opening up and Hydrology, H-9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4. Abstract: Vegetation has influence on groundwater level and groundwater sustained stream baseflow. Trees dominated riparian ecosystem has especially strong effect on these phenomena of hydrology in seasonal and also in diurnal timescale. The study site is Hidegvíz Valley experimental catchment. It is located in Sopron Hills at the eastern border of the Alps. Evapotranspiration values were determined from riparian zone groundwater level and from stream baseflow diurnal pattern also. Keywords: riparian vegetation, evapotranspiration, baseflow