Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Cultivable aerobic halophilic bacterial communities from the water of Red lake (Sovata, Romania) Borsodi, A., Kiss, R. I.,

Cech, G., Vajna, B., Tóth, E. M., Márialigeti K. Abstract: Lake Red (Sovata, Romania) is one of the heliothermal saline lakes originated from the dissolution of salt rocks by streams. Its NaCl concentration may reach the 20 % w/v. In the present study aerobic halophilic eubacteria were cultivated from the water of the lake by using different media. Isolated strains were characterized according to their cell morphological, physiological and ecological tolerance tests and identified on the basis of their 16S rDNA sequence analysis. More than half of the strains were Gram negative rods and altogether 17 % of the strains were facultative anaerobic. Optimum NaCl concentrations for growth were between 5 and 15 % in case of the majority of the strains, so these isolates from Lake Red were moderately halophilic. 37 % of the strains were identified as members of genus Halomonas (H

. variabilis, H. taeanensis, H. salina, H. venusta, H. boliviensis). Other strains belonged to genera Marinobacter, Psychrobacter, Serratia, Morganella (y-Proteobacteria), Bacillus

, Exiguobacterium

, Planococcus (Low G+C Gram positive Bacteria), and Arthrobacter, Micrococcus, Microbacterium, Nesterenkonia (High G+C Gram positive Bacteria). Keywords: Sovata, Red lake, halophilic bacteria, 16S rDNA sequence analysis, species diversity Cianobaktériumok toxikusságának vizsgálata a sórák {Artemia salina L.) akut toxicitási teszt alkalmazásával Farkas Anna, Kovács W. Attila, Gácsi Mariann, Győri János, Martin L. Saker, Vehovszky Ágnes MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Klebeisberg Kuno út 3., H-8237. Tihany Kivonat A cianobaktériumok toxikusságának és toxikus jellegének becslésére napjainkban mind gyakrabban alkalmazott eljárás a sórák (Artemia salina L.) akut toxicitási teszt. A módszer alkalmazásával a Balatonból és Kis-Balatonból izolált Aphanizomenon flos-aquae vegyes tenyészet, a Cylindrospermopsis raciborskii ACT 9503, valamint az Anabaena spiroides ACT 9607 tenyészetek esetében észleltünk erőteljes toxikusságot. A kékalga tenyészetekből készült kivonatok 24 órás LC50 értéke sorrendben a következő volt: 4,5 mg ml"'; 5,2 mg ml"

1, valamint 4,6 mg ml ' (mg liofilizátum ml"

1 kezelési médium). Mérsékelt toxikusság mutatkozott még a Cylindrospermopsis raciborskii ACT 9504 (12,7 mg ml ') és az Anabaena aphanizomenoides ACT 9601 (10,3 mg ml"') törzsek esetén. A cianobaktérium tenyészetek toxikusságát tisztított toxinok (cylindrospermopsin, microcystin-LR) hatásával összevetve minősítettük. A toxikusság időlefutásának tanulmányozása az Anabaena spiroides ACT 9607 törzsnél neurotoxikus hatást valószínűsített. Az anatoxin-a(s) kimutatására alkalmazott in vitro acetilkolin észteráz gátlás vizsgálat e törzsnél 50 - 80 %-os enzimatikus gátlást mutatott, ill. mérsékelt hatást (35—40 %) még a Cylindrospermopsis raciborskii ACT 9504 és Anabaena aphanizomenoides ACT 9601 törzsek esetén, ami e cianobaktériumok anatoxin-a(s) típusú toxin termelését valószínűsíti. Kulcsszavak: cianobaktérium, toxicitás, Artemia, acetilkolin észteráz gátlás, anatoxin-a(s) A cianobaktériumok toxikusságának és toxikus jellegének becslésére a leggyakrabban alkalmazott szabvány eljárás az egérteszt, napjainkban azonban, főként etikai szempontok miatt mind elterjedtebb a sórák (Artemia salina L.) akut toxicitási teszt alkalmazása (Metcalf és mts., 2002; Beattie és mts., 2003; Lindsay és mts., 2006). Az egynapos sórák naupliákra kifejlesztett akut toxicitási tesztben a toxikus anyag 24 órás LC

5

0 értékét határozzuk meg. A teszt alapján az a minta minősül toxikusnak, amelynél a 24 órás LC50 érték 20 mg ml"

1 alatt adódik (Metcalf és mts., 2002). A bemutatásra kerülő vizsgálataink célja a Balatonból az évek során izolált cianobaktérium törzsek toxicitásának elemzése volt, valamint a 2006 évben észlelt balatoni és kisbalatoni tömegprodukció esetleges toxicitásának kiszűrése. Anyag és módszer 1. táblázat. A Kis-Balatonból, valamint a Balatonból izolált algatörzsek Bevezetes A felszíni vizek eutrofizálódásának egyik legfeltűnőbb jelensége a fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok tömeges elszaporodása (Carmichael, 1997; Codd és mts., 1999; Pitois és mts., 2001). A cianobaktérium tömegprodukciókról ma már ismert, hogy az esetek mintegy 25 %-át toxintermelő törzsek okozzák, súlyos és tömeges elhullást okozva, mind a mezőgazdaságilag fontos haszonállatok, mind vadon élő állatok között. Kivételes esetekben a cianobaktérium mérgezések az emberek súlyos megbetegedését és halálát is előidézték (Byth 1980; Bourke és mtsai, 1983, Hawkins és mts., 1985; Carmichael, 1997; Codd és mts., 2005), ami világszerte a cianobaktériumok toxicitásának átfogó kutatását indokolta. A Balaton területén a cianobakteriális tömegprodukcióval kapcsolatos első közlést Sebestyén Olga tette 1934-ben (Hortobágyi, 1962), melyet követően 1966-ig viszonylag kis területre terjedő, ill. szórt megjelenésű vízvirágzásról vannak feljegyzések (Hortobágyi, 1962; Tamás, 1965). Az első fokozott mértékű Aphanizomenon flos-aquae(L.) Ralfs tömegprodukciót 1966 szeptemberében észlelték a Keszthelyi-öbölben (Hortobágyi és Kárpáti, 1967). A hetvenes évek közepétől a fonalas N

2-kötő cianobaktériumok (Aphanizomenon és Anabaena fajok) okozta nyári vízvirágzások, vízszíneződések rendszeressé váltak a tó nyugati, évekkel később a keleti felében is (Vörös és mtsai, 1983; Gorzó, 1985; Gorzó és Kiss, 1985; Padisák és mtsai, 1984). Ezt a folyamatot tetézte 1979-ben megjelent Cylindrospermopsis raciborskii cianobaktérium (Oláh és mts., 1981) amelynek inváziója során 1994 nyarán a tó vize szinte ennek a fajnak a tisztatenyészetévé változott (Présing és mts., 1996). Az esetek mind gyakoribb előfordulása, indokolttá tette tehát a Balaton esetében is a tömegprodukciót okozó plankton fajok toxicitásának vizsgálatát (Vörös, 1995; Hiripi és mts., 1998; Kiss és mts., 2002). Törzs Cianobaktérium faj ACT 9502 Cylindrospermopsis raciborskii ACT 9503 Cylindrospermopsis raciborskii ACT 9504 Cvlindrospermopsis raciborskii ACT 9505 Cylindrospermopsis raciborskii ACT 9510 Anabaena compacta ACT 9601 Anabaena aphanizomenoides ACT 9605 Aphanizomenon flos-aquae vegyes Aphanizomenon flos-aquae ACT 9607 Anabaena spiroides ACT 9608 Aphanizomenon issatschenkoi ACT 9609 Aphanizomenon gracile A sórák toxicitási teszttel mindeddig a Kis-Balatonból, ill. a Balatonból izolált 3 Anabaena, 4 Aphanizomenon, és 4 Cylindrospermopsis raciborskii törzs (/. táblázat), valamint 4 balatoni és 3 kis-balatoni lokális algavirágzás során gyűjtött szeszton toxikusságát vizsgáltuk (2. táblázat).