Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Balatoni befolyók jellegzetes halfajainak morfometriai vizsgálata Bereczki Csaba 1, Takács Péter 2 'Debreceni Egyetem, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2MTA BLKI, 8237. Tihany, Klebeisberg Kuno u. 3. Kivonat: A 2006. év tavaszán és nyarán végzett halbiológiai kutatások során a Balatonba befolyó kisvízfolyások jellegzetes halfajainak morfometriai vizsgálatára is sor került. Morfometriai vizsgálatainkhoz 23 testméretet vettünk fel, melyekből testarányokat képeztünk, majd diszkriminancia-analízisse! vizsgáltuk az állományok közötti különbségeket. E mellett az állományok testhossz-testtömeg összefüggéseit is megvizsgáltuk. Balaton környéki kisvízfolyások, halállományok, morfometria, testhossz-testtömeg összefüggés. Kulcsszavak: Bevezetés A hazai kisvízfolyásaink minőségének halfauna alapján történő értékelésével (Takács és mtsai. 2005a), ill. hazai kisvízfolyások faunisztikai felmérésével (Takács és mtsai. 2004, 2005b) az utóbbi években kezdtünk el intenzíven foglalkozni. 2006 tavaszán és nyarán a Balatonba befolyó kisvízfolyásokon dolgoztunk. A kutatások célja a halfaunisztikai adatok bővítése mellett a jellegzetesen és tömegesen előforduló halfajok állományainak morfometriai felmérése, ill. e fajok egyedei testhossz-testtömeg összefüggésének vizsgálata volt. Elemeztük, hogy a vizsgált fajok különböző patakokban élő állományai között vannak-e morfometriai különbségek, ill. van-e eltérés az egyes állományok testhossz- testtömeg viszonyaiban Anyag és módszer A testhossz-testtömeg összefüggésének és a morfometriai vizsgálatait domolykón [Leuciscus cephalus (Linnaeus, 1758)], bodorkán [Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)] és fenékjáró küllőn [Gobio gobio gobio (Linnaeus, 1758)] végeztük. A fajok részletes jellemzései Harka és Sallai (2004) munkájában találhatók. Mintáinkat 10 vízfolyás 15 szakaszáról származnak. A halászatokat elektromos halászgéppel végeztük. Kifejlett egyedeket gyüjtöttünk úgy, hogy minden mérettartomány reprezentálva legyen. A vizsgálandó egyedeket fagyasztással tartósítottuk. A morfometriai vizsgálatok során mért testméreteket az 1. ábrán mutatjuk be. A mért adatokból testarányokat képeztünk. így az egyedek eltérő testméreteiből adódó különbségek nem befolyásolták a statisztikai analízist. sek a testarányok, a pontok az egyedek. A bodorka esetében számottevő különbséget nem találtunk. A fenékjáró küllő esetében (2. ábra) 5 állomány morfometriai adatait vetettük össze. Az eredmények alapján elmondható, hogy a Büdösgáti-víz Kötésénél található szakaszának állománya nagymértékben hasonlít a Tetves-patak Visz mellet található szakaszának állományához. A három északi oldalon található befolyó állományai már nagyobb mértékben különböznek egymástól. A vizsgált paraméterek alapján legnagyobb mértékben a Tapolca raposkai szakaszáról származó állománya különült el a többitől. Tapol ca. Tapolca | BQd&gáli-viz. Kötcse 2. ábra, A küllő állományainak morfometriai jellemzői } Bumót-p., | Ábrahámheg : Mi asiT t / HÍTÍ SL' POOLC . 1. ábra, A felvett testméretek (Berinkey 1966 és Bíró 1993 alapján) Eredmények Morfometria A testarányokat diszkriminancia-analízissel elemeztük (Gaál 2004, Podani 1997, Vargha 2000). Az ábrákon a körök az egyes állományok izodenzitás körei, az egyene3. ábra, A domolykó állományainak morfometriai jellemzői Domolykó estében is 5 mintahelyről származó állományok morfometriai viszonyait vetettük össze (3. ábra). Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy az egymáshoz közel fekvő és közvetlen összeköttetésben álló Tapolcából és a Világos-patakból származó állományok nagymértékben hasonlítanak egymáshoz.
