Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . A kagylók által visszabocsátott algák és az egyéb kibocsátott anyagon felszaporodott algák mennyisége pozitívan korrelált a kagyló közeléből származó szediment széntartalmával (Pearson: r = 0,655; p < 0,01), épp úgy, mint a Balaton-vízben lévő algák denzitása a kagylók által kibocsátott algamennyiséggel (Balogh és Muskó, 2006). A kagylószövet szén és nitrogén koncentrációja májusról júliusra csökkent, majd szeptember-októberre növekedett, míg a fenéküledékben ezen komponensek mennyisége szezonálisan nem különbözött jelentősen (4. ábra). A kagyló közeléből származó szediment mindenkor jelentősebb mennyiségű szenet és nitrogént tartalmazott, mint a fenéküledék (4. ábra). 1. ábra. A vándorkagyló denzitása [ind m'

2 kőfelület[ (a) és biomasszája {g/m

2 száraz tömeg héjjal] (b) a 2003-2005 közti periódusban, mederfenék közeli (m) és a vízfelszín közelében lévő köveken (v). 120000 100000 80000 40000 20000 K|SöjT|A K)ajT|A|K MSj. Jű. 2. ábra. A vándorkagyló denzitása [ind m~ kőfelület] (a) és biomasszája [g/m

2 száraz tömeg héjjal] (b) 2005-ben, Keszthelyen (K), Szigligeten (Sz), Tihanyban (T) és Balatonalmádiban (A). 3. ábra. A vándorkagyló populációösszetétele a 2005-ben (x: hossz [mm], y: az adott mérettartományba tartozó állatok mennyisége %-ban kifejezve májusban (a), júliusban (b), szeptemberben (c) és októberben (d) 4. ábra. A vándorkagyló szövetének C, /V- koncentrációja [mg C,N/mg minta] (a); a fenéküledék (s) és a kagyló közeléből (sm) származó szediment szénkoncentrációja [mg C/mg minta/ (b); a fenéküledék és a kagyló közeléből származó szediment nitrogénkoncentrációja [mg N/mg minta/ (c). A boxplot szemlélteti a szélső értékeket, a kvartiliseket és a mediánt. 5. ábra. Az 5%-nál nagyobb relatív abundanciával előforduló algák. (a) algafajok a Balatonban: sy acu: Synedra acus., rh min: Rhodomonas minuta, rh abb: Rhoicosspenia abberviata., pl lym: Planktolyngbya limnetica, ni spp: Nitzschia spp, na spp: Navicula spp., na hvc: Navicula hungaríca, mo min: Monoraphidium minimum, mi cys: Microcystis sp., di vul: Diatoma vulgare, cy spo: Cyano spóra, cy rac: Cylindrospermopsis raciborskii, cy bel: Cymbella sp., co pia: Cocconeis placentula, ch fia: Chrysoflagellata, ce: Centrales, cc par: Chrysochromulina parva, ap kle: Aphanizomenon klehbanii, ap iss: Aphanizomenon issatchenkoii, ap flo: Aphanizomenon flos-aquae; (b) a kagyló által kibocsátott és a kibocsátott anyagon felszaporodott algafajok: sy acu: Synedra acus., rh min: Rhodomonas minuta, rh abb: Rhoicosspenia abberviata., na spp: Navicula spp., na hvc: Navicula hungaríca, mo min: Monoraphidium minimum, mo con: Monoraphidium contortum, me ten: Merismopedia tenuissima, er qua: Crucigenia quadrata, co pia: Cocconeis placentula, ch fia: Chrysoflagellata, ce: Centrales, cc par: Chrysochromulina parva, ac min: Achnantes minutissimum. 0,9 0.8 s c 0,7 E 0.6 (0,b o> 0.4 f/1 0.3 Z. 02 o 0.1 6. ábra. A különböző mérettartományú (kis méretű: 1,3 cm; közepes méretű: 1,7 cm; nagy méretű: 2,3 cm) kagylók szövetének és héjának nitrogén-, szén- és kénkoncentrációja. A Balatonban 75 algafajt detektáltunk a felmérés során. A mintákban 5%-nál nagyobb relatív abundanciával előforduló fajokat és azok mennyiségét mutatja az 5. ábra. A kagyló a laboratóriumban 44 algafajt bocsátott vissza. Voltak köztük olyan fajok is (Achnanthidium minutissimum, Carteria sp., Cymbella sp., Merismopedia tenuissima, Monoraphidium dybovskyii, Tabellaria sp.), amelyek a mintavételkor a Balaton-vizben nem voltak megtalálhatók. Ezek részben kovaalgák, melyeket a kagyló feltehetően a bevonatból vett fel. Legjelentősebb mennyiségben a Balatonban nagy mennyiségben jelen lévő, kis méretű Chrysoflagellata és Centrales fajok valamint a Rhodomonas minuta és a Chrysochromulina parva, többségében r-stratégista fajok szaporodtak el a kagyló által kibocsátott anyagon. A kis mérettel kapcsolatosan hasonlót tapasztalt Ten Winkel és Davids (1982) is.