Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

13 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. A kisebb kagylók fécesze és pszeudofécesze 0,51 ± 0,09 %-ban tartalmazott nitrogént és 8,55 ± 1,28 %-ban szenet, a nagyméretű állatoké pedig 1,12 ± 0,4 %-ban és 16,8 ± 3,07 %-ban tartalmazta sorrendben ezeket az öszszetevőket. Széntartalom értékeink hasonlóak a Bodenitóban élő vándorkagylóval végzett laboratóriumi kísérletek során a féceszben mért széntartalomhoz (Walz, 1978). A kagylók méretével arányosan nőtt a kagylószövet C, N, S-tartalma, a fécesz, pszeudofécesz C, N-tartalma is ehhez hasonlóan alakult, a héj esetében azonban a méret növekedésével csökkent ezen komponensek koncentrációja (6. ábra). A kagyló mennyiségének 2005-re történő szignifikáns növekedése, azaz az igen intenzív regeneráció oka feltehetően az elhanyagolható éves vízszintingadozás, valamint az új, megtelepedésre alkalmas, csupasz felületek megjelenése. Abban az esetben, amikor a kagyló által visszabocsátott algák és a kibocsátott egyéb anyagon felszaporodott algák denzitása nagyobb volt, a kagylók szúrése pedig intenzívebb, a kagylók közeléből származó szediment széntartalma is jelentősebbnek mutatkozott és ekkor érte el a kagyló denzitása is a maximumot. Mindebből adódóan a kagyló ökoszisztémára gyakorolt hatása jelentősebbé válhatott 2005-re. Összességében elmondható, hogy a vándorkagyló intenzív fiitrációja révén a Balatonban jelentős mennyiségű algát távolít el a víztestből (Balogh és Muskó, 2006), melyek egy részét fécesz és pszeudofécesz formában visszabocsátja, a kiszűrt és tömörített detritusszal együtt, mely többek közt szénnel és nitrogénnel terheli az üledéket és módosítja az algaösszetételt. A kibocsátott fécesz és pszeudofécesz kémiai összetételét a kagyló mérete jelentősen befolyásolja. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk az alábbi pénzügyi támogatásokért: OTKA No. T 0321165, T 034813 and T042622, MTA Balaton Projektje, BALÖKO/NKFP. Irodalom Balogh Cs. és B. Muskó I. (2006): A vándorkagyló fiitrációja és környezetre gyakorolt hatása - Hidrol. Közi. 86: 10-12. Botts P. S., Patterson B. A. and Schloesser D. W. (1996): Zebra mussel effects on benthic invertebrates: physical or biotic? - J. N. Am. Benthol. Soc. 15: 179-184. Carpenter S. R., Kitchell J. F. and Hodson, J. R. (1985): Cascading trophic interactions and lake productivity. - Biosci. 35: 634-639. Cotner J. B„ Gardner W. S., Johnson J. R„ Sada R. H„ Cavaletto J. F. and Heath R. T. (1995): Effects of zebra mussels (Dreissena polymorphs on bacterioplankton: Evidence for both size-selective consumption and growth stimulation. J. Great Lakes Res. 21: 517-528. Entz G. és Sebestyén O. (1942): A Balaton élete. - Magy. Term. tud. Társ., Budapest, pp. 366. Griffiths R. W. (1993): Effects of zebra mussels (Dreissena polymorphic) on the benthic fauna of Lake St. Clair. In: T. F. Nalepa and D. W. Schloesser (eds.) Zebra mussels: Biology, Impacts, Control. Lewis Publishers, Boca Raton, FL, 415-437. Horgán M. J. and Mills E. L. (1997): Clearance rates and filtering activity of zebra mussel (Dreissena polymorpha

): Implications for freshwater lakes. - Can. J. Fish. Aquat. Sei. 54: 249-255. Lavrentyev P. J., Gardner W. S„ Longyuan Y. (2000): Effects of the zebra mussel on nitrogen dynamics and the microbial community at the sediment-water interface. - Aquat. Microb. Ecol. 21: 187-194 Muskó Ilona B. and Beáta Bakó (2005): The density and biomass of Dreissena polymorpha living on submerged macrophytes in Lake Balaton (Hungary). - Arch. Hydrobiol. 162: 229-251. Ricciardi A., Whoriskey F. G. and Rasmussen J. B. (1997): The role of the zebra mussel (Dreissena polymorpha) in structuring macroinvertebrate communities on hard substrata - Can. J. Fish. Aquat. Sei. 54: 2596-2608. Specziár A., Tölg L. and Bíró P. (1997): Feeding strategy and growth of cyprinds in the littoral zone of Lake Balaton. - J. Fish Biol. 51: 1109-1124. Stanczykowska A., Lawacz W., Mattice J., and Lewandowski K. (1976): Bivalves as a factor effecting circulation of matter in Lake Mikolajskie (Poland). - Limnologica (Berlin) 10: 347-352. Stewart T. W., Miner J. G. and Lowe R. L. (1998): Quantifying mechanisms for zebra mussel effects on benthic macroinvertebrates: organic matter production and shell generated habitat. - J. N. Am. Benthol. Soc. 17: 81-94. Ten Winkel E. H. and Davids C. (1982): Food selection by Dreissena polymorpha Pallas (Mollusca: Bivalvia). Freshwat. Biol. 12: 553-58 Walz N. (1978): The energy balance of the freshwater mussel Dreissena polymorpha PALLAS in laboratory experiments and in Lake Konstanz. - Arch. Hydrobiol./Suppl. 55: 83-1 The quantitative trend and the effect of zebra mussel on carbon and nitrogen flux in Lake Balaton (Hungary) Cs. Balogh, I. B. Muskó, Zs. Zámboné Dorna and J. Padisák Abstract:After the arid period between 2000 and 2003, the water level of Lake Balaton increased and offered new available habitats for the zebra mussel, which, after its invasion nearly 75 years ago, is a dominant macroinvertebrate in the littoral zone. Seasonal and spatial variations of the density and biomass of the zebra mussel and the relative abundance of the fitoplankton were monitored in 2005 at four different shoreline sections (Keszthely, Szigliget, Tihany and Balatonalmádi) four times from May till October, in two different depths (on the bottom and near the surface) of the rip-rap of Lake Balaton. The algal density and biomass ejected by the mussels in faeces and pseudofaeces and proliferated on the ejected substrates were determined and compared with the algae density and biomass of the lake water. We analyzed the C, N and S concentration of the sediment adjacent to the mussel clusters, and far from the druses as well as in the mussel tissue collected in the field. The C, N, S content of faeces, shell and tissue of different sized mussels were also analyzed in laboratory. By 2005 zebra mussels spread significantly so it might exert more serious ecological impact on the invaded part of the lake than earlier. The recent survey indicated that the presence of zebra mussel altered the composition of the algae. The algal concentration ejected by zebra mussels and proliferated on the ejected substrates positively correlated with that in the waterbody. When the mussel ejected more algae into the water the carbon and nitrogen concentration was higher in the sediment near the mussel clusters. The C, N, S concentration in the mussel tissue increases with increasing size of the mussel but we found the opposite relationship with that in the shell. Key words: zebra mussel, fitoplankton, density, sediment, mussel tissue, shell, CNS concentration