Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
1. szám - Dinka Mária–Ágoston-Szabó Edit–Berczik Árpád–Kutrucz Gyula: Vízjárás hatása a vízkémiai paraméterek térbeli alakulására a Fertőn
DINKA M., ÁGOSTON SZABÓ E., BERCZIK Á., KUTRUCZ GY.: A vízjárás hatása a Fertőn 33 Az Osztrák - Magyar Vízügyi Egyezménynek megfelelően a vízszintet 115,65 m Adria feletti szinten kívánatos tartani. Amikor a vízszint jelentős mértékben a 115,65 m szint fölé emelkedik, akkor a Hanság csatorna Fertőszéli zsilipjét megnyitják, amint ez 1996-ban és 1997-ben többször is megtörtént. Ezzel megelőzték a párolgás következtében mindenkor jelentkező koncentráció növekedés kialakulását (Dinka 1993, Dinka & Bérezik 1992). A különböző élőhelyek vízkémiai jellemzői közötti különbségek ezáltal nem, vagy csak kisebb mértékben alakultak ki. Jól felismerhető volt ez 1996-ban, a vizsgált mintavételi helyek (kivéve B8, B9), elektromos vezetőképesség adatai tükrében, amikor a vezetőképesség, évszaktól függetlenül 1650-1900 |xS/cm között változott. 2000/2001 telén a vízszintet ismét a zsilip kinyitásával csökkentették. Ezt az időszakot száraz, csapadékszegény évek (2001, 2002, 2003) követték. Ennek következtében a vízszint jelentős mértékben csökkent, és az élőhelyek között figyelemre méltó évszakos és térbeli különbségek alakultak ki. Nyáron pl. az elektromos vezetőképesség 1350 (B9) és 2700 |iS/cm (20) között változott, s a nyíltvíztől távol eső mintavételi helyek izolációja sokkal szembetűnőbb volt. Az 1994. és 2000. év főkomponens eredményeit összehasonlítva, a mintavételi helyek teljes átrendeződése volt 1994 Projection of the variables on the factor-plane (1x2) 1.0 -1.0 -0.5 0.0 0.5 1.0 Factor 1 : 51.07% 1994 Projection of the cases on the factor-plane (1x2) oo in ö CM ra u. -2 -5-4-3-2-10 1 2 Factor 1:51.07% 3 4 megfigyelhető, amelyet a vízkémiai jellemzők vízszint-ingadozás hatására bekövetkező változása okozott. 2002-ben a vízszint csökkenése a belső tavak és a nyíltvíztől távol eső mintavételi helyek vízének kémiai összetételére erősebben hatott. A belső tavak fizikai és kémiai tulajdonságai eltérnek egymástól, amely az élőlénytársulások összetétele is tükröz. (Andrikovics 1978, 1979, Padisák 1983, 1993, Buczkó 1989, Ráth, 1990). A megfigyelt kémiai különbségek jelzik a parttól való távolságot. A vízkémiai jellemzők hasonló tendenciájú különbségét, változását jelezte Takáts (1984), Takáts és mtrsai (1997). A Bozi csatorna mentén, amelyet rendkívül széles nádas vesz körül, a tó vizének jellemzői (pl. pH, elektromos vezetőképesség) a partvonaltól a nyíltvíz felé haladva egyértelműen növekedtek. A pH évszakosan is változott, a vegetációs periódus második felében voltak a magasabb értékek. Az elektromos vezetőképesség növekedése a nyíltvíz felé mindig jellemző volt. A vízkémiai jellemzők statisztikai analízise alapján szoros korreláció volt a K\ Na +, Mg 2 + és Cl", S0 4 2, HC0 3, pH, elektromos vezetőképesség között (1. táblázat). Hasonló kapcsolatot mutatott ki a K +, Na +, Mg 2 + és a vezetőképesség, pH, Cl , S0 4 2" között Riqual (2002) is. 2002 Projection of the variables on the factor-plane (1x2) 1.0 -1.0 -0.5 0.0 0.5 1.0 Factor 1 : 71.42% 2002 Projection of the cases on the factor-plane (1x2) 1 T— (N £ ü -1 2 -2 o ra u. -3 -5 -10 •4-2 0 2 Factor 1:71.42% 6 8 11. ábra: A kémiai jellemzők és a belső tavak, valamint a Bozi-csatorna mintavételi helyek főkomponens analízisének grafikus értelmezése A Fertő egyik természeti különlegessége nyílt vízének nádasok általi feltagoltsága, amely a morfológiai alapja annak, hogy a vízjárás hatására az egyes részvízterek vízkémiai paraméterei eltérően alakulnak, amint ezt a jelen tanulmány bemutatni igyekezett. Ez a jelenség ma, amikor a biológiai sokféleséget, ebben az élőhelyi és faji diverzitást már nemzetközi egyezmények színtjére is emelték, olyan kiemelkedő érték, amelyet a Fertő használatának, hasznosításának, kezelésének bármely vonatkozásában figyelembe kell venni.
