Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
1. szám - Dinka Mária–Ágoston-Szabó Edit–Berczik Árpád–Kutrucz Gyula: Vízjárás hatása a vízkémiai paraméterek térbeli alakulására a Fertőn
32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 1. SZ. 1994 Projection of the variables on the factor-plane (1x2) 1.0 1994 Projection of the cases on the factor-plane (1x2) 3? «> 04 <N i— o o ra u. -0.5 -0.5 0.0 0.5 Factor 1 :40.44% 1996 Projection of the variables on the factor-plane (1x2) 1.0 -7 -6-5-4-3 -2 -1 0 1 2 3 4 Factor 1:40.44% 1996 Projection of (he cases on the factor-plane (1x2) o> •t o m LL -0.5 -1.0 -0.5 0.0 0.5 Factor 1 : 37.40% -10 12 Factor 1: 37.40% 10. ábra: A kémiai jellemzők és a nádasban elhelyezkedő mintavételi helyek fökomponens analízise grafikus értelmezése Nádas 1994-ben az elektromos vezetőképesség, a pH és a CO, 2 koncentráció negatív korrelációban volt az első főkomponenssel és a 9, nyíltvízhez közeli és a többi mintavételi helytől elkülönülő mintavételi hely szétválasztásában volt fontos szerepe (10. ábra). A második fökomponens a Ca 2+ ionnal volt pozitív, a S0 4 2, Na\ K\ P0 4 3 és a hőmérséklettel pedig negatív korrelációban, és ez az egészséges nádasok elkülöníthetőségét tette lehetővé (2, 5). Az alacsony vízálláskor együtt csoportosuló pusztuló nádasok (3, 6, 7) elkülönülését a N0 3, P0 4 3", Mg 2 + és a hőmérséklet határozta meg (10. ábra). 1996-ban nagyon magas vízszint mellett a mintavételi helyek elkülönülését térbeli közelségük és nem a nádasok állapota határozta meg, mint ahogy 1994-ben. Az első csoport tagjai (9, 7 mintavételi hely; 10. ábra) földrajzilag egymáshoz és a nyíltvízhez is közel helyezkednek el. A második csoport tagjai (6, 5, 3 mintavételi hely) szintén egymáshoz közelebb helyezkednek el. (V. ábra). A 7 és 9 helyek szétválását a többi helytől Cl", Ca 2 +, HC0 3, K + és S0 4 2" koncentrációk határozták meg (10. ábra) Belső tavak és Bozi csatorna Az első főkomponenssel 1994-ben (11. ábra) a 4c és 3c mintavételi hely negatív korrelációban volt. A 3c mintavételi hely nagymértékben hasonló volt a 4c mintavételi helyhez, ezek egymáshoz közel és a Bozi csatornától távol helyezkednek el. A Bozi csatorna, nyíltvíztől távol eső részei (B8, B9) egy másik csoportot alkottak. Alacsony vízállás esetén ugyanazon mintavételi helyek erőteljesebben elkülönültek (11. ábra). 2002-ben az első főkomponens erős negatív korrelációban volt az elektromos vezetőképességgel, a pH-val, a hőmérséklettel és a Na +, K +, Mg 2 +, Cl", CO, 2, HCOj", S0 4 2" koncentrációkkal. Az első fökomponens ionerősséget (sótartalmat) jelölő tengelyként értelmezhető. Az első fökomponens sokkal több változóval volt kapcsolatban, mint a második fökomponens. Az első csoportot a 3c mintavételi hely képviseli, ahol a víz rendkívül sekély, a vezetőképesség, a pH és az ionkoncentrációk pedig a legmagasabbak voltak, és élesen elkülönült az öszszes többi mintavételi helytől. A második csoportot a Bozi csatorna nyíltvíztől távol eső részei (B8, B9), a harmadikat a belső tavak (41, 44) és a negyediket pedig a nádasban egymáshoz közeli 4c és 2c mintavételi helyek alkották. Diszkusszió A sekély Fertő vize, döntően sajátos vízjárásának hatására térben és időben szeszélyesen változó összetételű. Egyes elemek koncentrációja (pl. Ca 2 +) viszonylag kismértékben változik, míg a többiek (pl. Cl", S0 4 2", Na +, K +, Mg 2 +) koncentrációja a vízszintingadozástól és a víz-üledék kölcsönhatástól (Dinka 2001, Szabó & Dinka 2002), az üledékben zajló biológiai folyamatoktól (Armstrong és mtsai 1996a) jelentős mértékben függ. Magas vízállás idején (1996, 1997), a tó morfometriájának köszönhetően, a nádast és a nyíltvízhez közel eső belső tavakat folyamatosan és egyenletesen víz borítja, am7ely a nádas előretörésének kedvez.. Alacsony vízállás idején a vízfelszín folyamatossága megszakad, a víz a nádasból viszszahúzódik és a belső tavak nyíltvíztől való izoláltsága fokozódik. A nádas övben például az anaerob viszonyok kialakulása (Armstrong és mtsai. 1996a, b, Dinka 2001) jelentős mértékben függ a vízmélységtől.
