Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
1. szám - Dinka Mária–Ágoston-Szabó Edit–Berczik Árpád–Kutrucz Gyula: Vízjárás hatása a vízkémiai paraméterek térbeli alakulására a Fertőn
DINKA M., ÁGOSTON SZABÓ E., BERCZIK Á., KUTRUCZ GY.: A vízjárás hatása a Fertőn 31 Statisztikai értékelés Korrelációs mátrix A K +, Na +, Mg 2 + erős korrelációt mutatott egymással és más változókkal is, mint pl. a Cl", S0 4 2", HCO3", pH, elektromos vezetőképesség (1. táblázat).Az elektromos vezetőképesség erős pozitív korrelációt mutatott a Cl", S0 4 2", HC0 3, CO3 2", K +, Na +, Mg 2 +, pH és hőmérséklettel. A hőmérséklet, mint ahogy az elektromos vezetőképesség is a legtöbb vizsgált kémiai paraméterrel pozitív korrelációban volt, kivétel a P0 4 3", NO,", Na +és a Ca A mintavételi helyek klasszifikációja hierarchikus klaszter analízissel Az 1996-ban és 2002-ben kapott adatokat az 1994-es adatokkal hasonlítottuk össze. 1996-ban, amikor a vízszint magas volt (6., 8. ábra), a víz kémiai összetétele kisebb mértékben változott, mint 2002-ben, alacsony vízszint idején (9. ábra). A mintavételi helyeken 1996-ban a víz ionösszetétele nem különbözött egymástól jelentős mértékben. Mindegyik évben (1994, 1996 és 2002) a mintavételi helyeket két főbb csoportba lehetett sorolni. Euclidean distances Nádas 1994-ben, amikor a vízjárás átlagos volt (2. ábra) de alacsonyabb, mint 1996-ban, az első hierarchikus csoportot csak a 9, nyíltvízhez közeli, de az összes többi mintavételi helytől távolabb elhelyezkedő mintavételi hely képviselte (6. ábra). A második csoport további két alcsoportra oszlik: az 5 és a 6, 7, 3, 2 mintavételi helyeket magába foglaló alcsoportok. Amikor a vízszint alacsony, a pusztuló nádasok: 6, 7, 3 mintavteli helyek egy csoportot alkotnak és elkülönülnek az egészséges nádasoktól. Ugyanazon mintavételi helyeket összehasonlítva, 1996ban, amikor a vízszint nagyon magas volt a mintavételi helyek csoportosulását (hasonlóságát) térbeli közelségük határozta meg és nem a nádasok állapota, mint ahogy 1994-ben. 1996-ban ezért az egymáshoz térbeiig közel elhelyezkedő, egészséges és pusztuló nádasok vize alkotott egy-egy hasonlósági csoportot (7. ábra). Az első csoportot a 9 és 7 hely képviseli, amelyek térbelileg a nyíltvízhez és egymáshoz is közel helyezkednek el. A második csoporthoz tartozó két alcsoport a 6, 5 és a 2, 3 mintavételi helyek, amelyek szintén térben egymáshoz közel vannak (/. ábra). 6. ábra: A nádas mintavételi helyek hasonlósága a víz kémiai jellemzői szerint (1994.) 7. ábra: A nádas mintavételi helyek hasonlósága a víz kémiai jellemzői szerint (1996.) 8. ábra: A mintavételi helyek hasonlósága a víz kémiai jellemzői szerint (1994.) A belső tavak és a Bozi csatorna 1994-ben, amikor a vízjárás átlagos volt, a mintavételi helyek csoportosulását térbeli közelségük határozta meg (8. ábra). A 3c mintavételi hely az első csoporthoz tartozó alcsoportban volt, és szoros kapcsolatban volt a 4c és 2c, térbelileg egymáshoz közeli, de a Bozi csatornától távol elhelyezkedő mintavételi helyekkel. A (41, 44) belső tavak, amelyek a Bozi csatornához közel helyezkednek el, az első csoportnak egy másik alcsoportjába sorolhatók. A második főcsoport a Bozi csatorna, nyíltvíztöl távol eső részeit foglalja magába (B8, B9). A mintavételi helyek figyelemre méltó szétválása 2002ben, alacsony vízállás idején volt megfigyelhető (9. ábra). 9. ábra: A mintavételi helyek hasonlósága a víz kémiai jellemzői szerint (2002.) Az első csoportot a rendkívül sekély vizű 3c mintavételi hely képviselte, ahol kiugróan a legnagyobb elektromos vezetőképességet, pH-t és ionkoncentrációkat mértük. A második csoport további két alcsoportra oszlik, az egyik a Bozi csatorna nyíltvíztől távol eső részeit (B8, B9), a másik pedig további két részre csoportosulva a belső tavakat (41, 42) és a nádasban földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő (4c, 2c) mintavételi helyeket foglalja magába. Főkomponens analízis (PCA) A főkomponens analízis segítségével feltárt főbb környezeti gradiensek az elektromos vezetőképesség, a pH és a velük korreláló változók voltak.
