Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

5. szám - Fiala Károly–Sipos György–Kiss Tímea–Lázár Miklós: Morfológiai változások és a vízvezető képesség a Tisza algyői és a Maros makói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán

FIALA K. - SIPOS GY. - KISS T. - LÁZÁR M.: Morfológiai változások 43 így vízvezető képessége is nagyobb lett (április 25: A = 1675 nr. május 5: A = 1714 m

2). A nagy apadási ütemmel jellemezhető időszakban a növekvő trendben szintén ingadozások figyelhetők meg, ám ezek mértéke napi szinten nem haladja meg a 3 %-ot, ami a mederaljzat kevésbé intenzív, ám folyamatos formálódására utal. A fajlagos munkavégző-képesség a leszálló ág alatt folyamatosan kisebb értékeket vett fel (április 24: ü) = 6,5 W/m

2, május 4: ra = 5,5 W /m

:) (3. ábra), ami a vízhozam és esés értékek lassú csökkenésével áll összefüggésben. A leszálló ágban tehát ellentétes folyamat játszódott le, mint amit a tetőzés idején tapasztaltunk, azaz a kisebb fajlagos munkavégző-képesség idején a szelvény vízvezető képessége nagyobb lett (9. ábra). 104 o^ 102 $ 100 N o •CO > 2. 98 96 94 > ro 9 92 90 o T— CN 00 CN CO o CO o CN I-CN CO o o CN o 00 o m CN O CN O CN O CN O 00 o CO o CO o CO o o o TJo o m o m o m o O O O O O O O O o o o o o o o o dátum o o o o o o o o o o o o o o A 2000-es árvíz kapcsán a Maros makói szelvényében egyes helyzetekben hasonló, máskor az algyőitől eltérő tendenciákat figyeltünk meg. Az érdesség és mélység értékek tekintetében is kiemelkedő előárhullám felszálló ágában a tiszai fő-árhullámhoz hasonlóan szelvényterület növekedést tapasztaltunk. Ennek mértéke azonban mindössze 2 % volt. Az elő-árhullám tetőpontján jelentkezett a mérési időszak legnagyobb szelvényterülete (március 16: rövid tetőzés, A = 565 m

2, 10. ábra). A következő felszálló ágban a zátonyvándorlás megindulásával a nagyobb vízhozamok és fajlagos munkavégző képesség ellenére a szelvényterület ingadozó, de egyértelműen csökkenő tendenciát mutatott. Amikor a folyó a fő-árhullám idején elérte legnagyobb fajlagos munkavégző-képességét (ü)=17,8 W/m

2) a szelvényterület 5 %-kal volt kisebb, mint az elő-árhullám hasonló időszakában (co = 12,9 W/m

2). Mindez valamelyest ellentmond az Algyőnél tapasztalt folyamatoknak, bár ott az első árhullám munkáját nem lehetett kellő részletességgel felmérni. co m CN cn r— T— co Tco m CN CD co co o CD o CN CN o V— CN CN o r— CN o o CN co o esi esi CN c\i co co co cd iri iri irí ih ib co o o O o o o o o o o o o o o o o o o ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ó ö ö ö ö ö ö ö ö o o O o o o o o o o o o o o o o o o dátum 10. ábra: Az algyői szelvény területének változása a 2000. évi árhullám alatt (a legelső felmérés értékét tekintettük 100 %-nak). 7. ábra: Az algyői szelvény területének változása a 2000. évi árhullám alatt (a legelső felmérés értékét tekintettük 100 %-nak).