Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
5. szám - Szalay Sándor–Lakatos Mónika: Éghajlatváltozás, éghajlati érzékenység
32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007 . 87. ÉVF. 5. SZ. A változás mindkét intervallumban, minden vizsgált állomásra 95 %-os megbízhatósági szinten szignifikáns (Lakatos et al., 2006). Az ábráról látható, hogy a változás jelentős, illetve szignifikáns mind az elmúlt 105 évre, de különösen az utolsó melegedési szakaszra, 1976-tól. A meleg éjszakák számának növekedése az emberek számára azért negatív hatású, mert meleg éjszakán nem tudják magukat kipihenni, a növények számára pedig azért, mert magasabb hőmérsékleten jelentősen magasabb a disszimiláció. 2. táblázat. A kibocsátás csökkentése és az alkalmazkodás jellemzőinek összehasonlítása (Füssel és Klein, 2006) Emisszió csökk. Alkalmazkodás Kedvezményezett globális egyes rendszerek A hatás skálája globális lokális/regionális Élettartam évszázadok év/évszázad Hatás biztos általában kevésbé Szennyező fizeti tipikusan igaz nem feltétlenül Finanszírozó kedv, csak kicsit majdnem teljesen Megfigyelése viszonylag nehezebb Érzékenység-vizsgálat Mind a globális, mind a hazai éghajlati vizsgálatok azt mutatják, hogy az éghajlat várható változása sok negatív hatással jár. Azért, hogy a fejlődés a továbbiakban is bizonyos határok között folytatható legyen (azaz fenntartható), ezen hatásokat a kibocsátás csökkentésével mérsékelni, illetve a természeti-gazdasági-társadalmi rendszer sérülékenységét a változásokhoz való alkalmazkodással csökkenteni kell. A két tevékenység hatásmechanizmusa jelentősen különbözik (2. táblázat). Úgy is mondhatjuk, hogy a kibocsátás mérséklése azért szükséges, hogy a változások azon határok között maradjanak, amelyekhez még alkalmazkodni tudunk. Az alkalmazkodás a gyorsabb, területileg lokalizált, a finanszírozóhoz jobban kötődő tevékenység.Egy kísérlet aszály-érzékenység térképezésére A fentiekből is következően, Wilhelmi és Wilhite (2002) nyomán Dél-Dunántúlra végeztünk aszály-érzékenységi vizsgálatot. Az amerikai szerzők cikkének alapötletét megtartva, de annál jóval több paramétert vettünk figyelembe (Szalai et al, 2007). A vizsgálatunk során a különböző talajparamétereket (vízgazdálkodás, termőréteg vastagsága stb.), a csapadék mennyiségét, a talajvízszintet, a földhasználatot és a domborzatmodellből a lejtőszöget és a lejtő kitettségét vettük figyelembe. Vizsgálatainkat az adatok nehéz hozzáférhetősége miatt voltunk kénytelenek kisebb térségre korlátozni. A számításokat több évtizedre végeztük el, és itt az évtizedek közötti változásokat mutatjuk be (7. ábra). Látható, hogy egyes területeken az aszályérzékenység romlik, más területeken javul, összességében azonban nagyobb területen tapasztalható romlás, mint javulás. 7. ábra. Az aszályérzékenység változása Dél-Dunántúlon 2000-re (jobb oldalt, Következtetések Mind a legújabb hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy a melegedés világszerte egyre gyorsuló tendenciát mutat, és az ezzel együtt járó, más éghajlati paramétereket érintő hatások is statisztikailag egyre jobban kimutathatóak lesznek. Ezzel együtt, amennyiben nem történik valamilyen hatásos, a kibocsátásokat és az alkalmazkodást javító tevékenység, a különböző természeti, gazdasági és társadalmi rendszerek érzékenysége, sérülékenysége romlani fog. A gazdaság és társadalom további fejlődése szempontjából alapvető, hogy ezeket a folyamatokat és tulajdonságokat (alkalmazkodás - alkalmazkodó képesség, kibocsátás csökkenés, érzékenység, sérülékenység, fenntarthatóság) egy komplex egészként kezeljük, a bennük végbemenő változásokat a többi tényezővel kompenzáljuk. az 1951-80-as időszakról 1961-90-re (bal oldalt) és 1971i (Szalai et al, 2007.) Irodalom Füssel, H-M., Klein, R. J. T., 2006: Climate change vulnerability assessments: an evolution of conceptual thinking. Climate Change, vol. 75, pp. 301-329 Lakatos, M., Szentimrey, T., Birszki, B., Kövér, Zs., Bihari, Z., Szalai, S., 2006: Climate indices calculations on homogenized daily data series, Sixth European Conference on Applied Climatology, Ljubljana, Slovenia, CD ROM Pachauri, R. K., Jallow, B.: Climate Change 2007: The physical science basis. Working Group I contribution to the IPCC Fourth Assessment Report. Nairobi, 6 February 2007. Szalai, S., Bella, Sz„ Németh, A., 2007: Drought Sensitivity Research in Hungary and Influence of Climate Change on Drought Sensitivity. Proceedings of the COST 719 Final Conference, Grenoble. Submitted for publication. Szalai, S., Bihari Z„ Lakatos M., Szentimrey T., 2005: Magyarország éghajlatának néhány jellemzője 1901-től napjainkig. OMSZ, 12 pp. Wilhelmi, O. V., Wilhite, D. A., 2002: Assessing Vulnerability to Agricultural Drought: A Nebraska Case Study, 2000. Natural Hazards, vol. 25, pp. 37-58
