Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
5. szám - Scheuer Gyula: A budai termálkarszt Hármashatár-hegy vonulat északkeleti lejtőinek pleisztocén mészkő paleo-hévforrásai és összehasonlításuk a maiakkal
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 5. SZ. 3. A paleo-hévforrások és lerakódásaik A Budai-hegység Hármashatár-hegyi vonulata, amely északnyugat-délkeleti csapásirányban rendeződő karsztos kőzetekből álló különböző magasságra kiemelt egységeinek külső oldalán a Solymári a Duna völgyére néző lejtőin, ahol már oligocén vízzáró agyagos képződmények fordulnak elő, megjelennek a forrásvízi mészkövek, amelyek e területen feltörő paleo-hévforrásokból váltak ki. A földtani vizsgálatok szerint a paleo-hévforrások a Csúcshegy és a Mátyáshegy között kb. 6,5 km hosszban léptek a felszínre bizonyítva azt, hogy a budaitermálkarszton belül ez a terület is jelentős megcsapolója volt a rendszernek (8. ábra). Solymár-völgyi mcs/ko»cl» Duhh—völgyi inrs/Uovi-k qdTI EE3D eeP Ö 9 Duna maij'civetl s/inljc <sA 8. ábra A hármashatár-hegyi vonulatnak forrásvízi mészkő előfordulásai a mai települési magasságaikkal a paleo és recens karsztvíz szintek feltüntetésével. (Megjegyzés: a számozás megegyezik az 1. ábrán közöltekkel) A forrásmészkövek alapján a vizsgált területen belül hét paleo-hévforrás tört fel. A hét paleo-hévforrás közül kettő a Solymári-völgy torkolati szakaszán, öt pedig közvetlenül az egykori Duna völgy peremi részein lépett a felszínre. Ezek vizsgálatát megnehezíti, hogy a lejtőkön, ahol a forrásmészkövek előfordulnak, dinamikus emelkedés és lepusztulás mellett jelentős üledékképződés is történt (lősz, lejtőüledékek). így ezeknek a folyamatoknak a következtében a forrás mészkövekre rendszerint fiatalabb üledékek halmozódtak fel, ezért közvetlenül csak korlátozottan vizsgálhatok. A peremi elhelyezkedésükből eredően a felszínmozgások miatt nagyobb mészkőtömbök szakadtak ki és csúsztak le a lejtőkön. Ilyen lecsúszott tömbök, mészkőblokkok több helyen is megfigyelhetők a felszínen. Továbbá a vizsgált területen belül a lefolyó csapadékvizek számos hosszabb-rövidebb mély vízmosást hoztak létre. Jelentős mennyiségű hordalékanyagukat a Duna völgy peremi részein halmozták fel keveredve a dunai anyaggal. Ilyen hosszabb és jelentősebb vízmosás alakult ki a Csúcs-hegy, Vihar-hegy, Testvér-hegy, Tábor-hegy alatti lejtőkön. Ezek közül kettőt emelnék ki, amelyek a vizsgált forrásvízi mészkő előfordulások környezetében vannak: ilyenek pl. Csúcs-hegy dűlői és a Farkastorki árok, amely közvetlenül a termálrendszer egyik megcsapolóját képviselő Árpád-forrásnál éri el a Duna völgyét. A területen belül a Hármashatár-hegyi vonulat fő csapásirányával megegyezően azt követve helyezkednek el az egykori paleo-hévforrásokat jelző mészkövek. A mészkő előfordulások legészakibb tagjai a Csúcs-hegy (452 m) karbonátos kőzet kibukkanások alatt a Solymári völgy irányába mai lejtős területen képződtek. Horusitzky H. (1939) két előfordulást jelez térképén (1:10000 ma), és ezeket korábban már Csúcs-hegy dűlői előfordulásokként részletesen ismertettem. (Scheuer Gy. 2006). A következő paleo-hévforrás csoport a Tábor-hegy (396 m) alatti lejtőkön tört fel, amelyeket térképek Farkastorok-i városrész megnevezéssel jelölnek. Ezen a részen a vizsgálatok négy előfordulást mutattak ki. Ezért paleo-vízföldtanilag állítható, hogy a vonulatnak e szakasza volt a térség legjelentősebb megcsapolója függetlenül attól, hogy ezeknél milyen nagyságú és vastagságú forrásmészkövek keletkeztek. A vizsgált térség záró mészköve pedig a Mátyás-hegy (301 m) keleti oldalán feltörő paleo-hévforrásokból képződött és ezt az irodalom Kiscelli forrásvizi mészkőként tartja számon, amely már a 19. sz. második felétől kezdve a kutatások tárgya volt, mert e kőzetet több bányában fejtették kedvező feltételeket biztosítva a megfigyeléseknek (Szabó J. 1858). 3.1. Solymár-völgyi paleo-hévforrások és mészkő előfordulások A Solymári völgy fejlődése - bevágódása során a Budai-termálkarszt északi részén belül több esetben a pleisztocén második felétől (1,1 millió évtől) kezdve tárt fel olyan karsztos mészkőtesteket, amelyek egy-egy adott időszakban forráskilépési helyekké váltak. A völgyhöz kapcsolódó paleo-hévforrásokat és mészüledékeiket már tájékoztató jelleggel ismertettem (2006), de ebben nem foglalkoztam a termálkarszt fejlődése szempontjából betöltött szerepükkel. Paleo-karsztvízföldtani szempontból alapvető és lényegi eltérés mutatható ki a völgy két oldala között. Míg a bal parti részen, azaz a pilisi területen a Péter-hegytől délre 1,1-0,5 mill évek között igen jelentős paleo-forrástevékenység mutatható ki- szakaszos, nagykiterjedésű tavi mészképződéssel, addig ez a forrás tevékenység a Solymári-völgy jobb oldalán, a Budai-hegységhez tartozó Hármashatárhegyi vonulat lejtőin hiányoznak. így a Hármashatárhegyi vonulatnak e szakasza még nem vett részt a rendszer megcsapolásában a pleisztocénen belül 1,10,5 millió évek között. A vizsgálataim szerint a Solymári-völgy budai oldala a rendszer megcsapolásában csak 0,5 mill évtől kezdve kapcsolódott be amikor a Csúcs-hegy dűlői Vadóc utcai paleo-hévforrások megkezdték működésüket, és jelentős kiterjedésű paleo-hévforrástó keletkezett a solymárivölgyben, annak jobb partja mentén. Az itt keletkezett mészkő mai magassága 175-155 mtszf között van. így ma már kiemelt és kibillent helyzetben van. Horusitzky H. (1939) egy forrásvizi mészkövet feltárt kút rétegsorát közli, és ennek alapján szerkesztettem meg a 9.ábrán közölt szelvényt. Miután a forrásmészkő előfordulás környezetében a felszínen nem ismeretes karbonátos kőzet joggal feltételezhető, hogy a kiscelli agyag környezetből kiemelkedő karsztból származik a források hévize is. A mészkő előfordulás nagyságából és vastagságából arra lehet következtetni, hogy a Solymári-völgynek ez a torkolati szakasza széles sík terület volt a karbonátos anyag kiválásának időszakában, amely kedvező lehetőséget biztosított nagyobb kiterjedésű forrásmészkő keletkezéséhez. Továbbá valószínűsíthető még, hogy a mészkőkeletkezés időszakában, a Solymári-völgy bevágódása is átmenetileg szünetelt, mert ez is hozzájárulhatott a nagyobb mészkőtest zavartalan felhalmozódásához.
