Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Schmidt József: Vízerőművek a Dráván

27 A vízlépcsők vízhozam-adatai A Dráván lefelé haladva a vízerőmüvek adataiban szereplő vízhozam nem felel meg az ott jelentkező vízének. Ugyanis a listában szereplő m

3/s adatok nem a folyó vízhozamát jelentik, hanem a turbinák tervezési, névleges víznyelését. A folyók vízhozama az év folyamán erősen ingadozik. Az átlagos vízhozamnak is csak egy hányada áll rendelkezésre az év jó részében. Márpedig, a nagy villamos energiaátviteli hálózatok kialakulása előtt egy-egy vízerőműnek adott ipari és települési körzetet egyedül kellett ellátnia sziget-üzemben, ezért a teljesítményét a csaknem az egész év folyamán nyerhető vízhozamra méretezték, ehhez idomult a vételező körzet is. így az alkalmanként jelentkező többlet-energiát nem is lett volna kinek eladni. Azon néhány napra, amikor a vízhozam még az alultervezett mértéket sem érte el, szolgálatba álltak a biztonsági tartalékot képező motorok vagy dugattyús gőzgépek. A nagy hálózatok kialakulása után eltűntek a tartalék hőerőgépek, majd beindult, és most is folyamatban van a vízerő-telepek feljavítása az optimális vízerő-hasznosításra. egyre nagyobb vízhozammal. Meglepőnek tűnhet, de a folyó vízhozamának növekedése nem jelenti mindig a teljesítmény növekedését. Ugyanis a vízhozam növekedésével az alvíz szintje nő, a kihasználható esés csökken. Árvíz esetén a duzzasztó kapuk nyitva vannak, a felvíz és alvíz szintje közel egyenlő, az erőmű nem is tud dolgozni. Egy meghatározott vízhozamnál a teljesítménynek maximuma van. Ujabban már erre a vízhozamra és esésre méretezik a vízerőmüveket. És, a régi, alulméretezettek felújítása során is ez irányban történik a bővítés. Eltérő adatok a dokumentációkban A kimutatásokban, beszámolókban ugyanazon műszaki paraméterek más-más adatokkal fordulnak elő. A különböző forrásokból származó adatokat a mértékadó helyekkel való közvetlen kapcsolat híján nem sikerült egységesíteni. Ebben esetleg az Európai Unió egységesítő előírásai fognak rendet teremteni. Addig is: A teljesítményt tekintve a beépített gépek névleges adata lenne a mérvadó. De, előfordulhat a kiadott teljesítmény közlése, vagy éppen a vízlépcső esetleges vízkivételi helyeibe beépített kis teljesítményű gépek hozzáadása. Netán a több éves átlagteljesítmény adatát közlik. Egyes források megjelenése óta feljavítás, kibővítés következhetett be. A termelt energia adata (GWh/a = millió kilowattóra évente) lehet a tervezett érték, de általában a sokévi átlagot adják meg. Fiatal vízerőmüveknél ez az átlag jelentősen ingadozik. Itt is felmerül, hogy a ténylegesen megtermelt vagy a kiadott energia számít-e a közönségnek adott tájékozat óban. A hasznosított esés és a turbinák víznyelése aránylag fix, tervezési adat. Azonban a legtöbb vízerőmű egy-két évtized után jelentős korszerűsítést, esetleg újabb egységekkel való bővítést nyer. Rnnek oka a gépek elhasználódása, elavulása, és az a tény, hogy a vízerőmüvek energia-termelését a nagy együttműködő rendszerek kialakulása előtt lényegesen alultervezték. A feljavítással a kihasznált esés és a hasznosítható vízhozam is növekszik. Az is megtévesztő lehet, hogy a teljesítmény maximumot esetleg nem is az átlagos vízhozamra, hanem a csúcsra járatás végett annak akár duplájára méretezik. Kerekítések vagy a korrekció felületessége miatt néha egy cikken belül is előfordulnak eltérések akár pluszmínisz 10 százalékkal is. Információikat a vízerőmű vállalatok az interneten is megjelentetik. Ezek ritkán egyeznek a korábbi kiadványokban szereplő adatokkal. Remélhetőleg ezek a legújabb változatok, amelyeket rendszeresen karbantartanak, persze nem térnek ki minden számottevő részletre. Minden esetre ezek is csak növelik a különböző eredetű információk zűrzavarát. Megnyugtató, hogy azért a lényegbe vágó ismeretekben általában nincs ellentmondás. A kézirat lezárva: 2006. október 9-én. SCHMIDT JÓZSEF matematika-fizika szakos középiskolai tanár, oki. villamosmérnök, nyugalmazott szakközépiskolai igazgatóhelyettes. Energiapolitikai ismeretterjesztést müvei az energia-struktúra racionalizálásának, a folyami hajózás fejlesztésének érdekében. Elsősorban a hazai „gátellenes" téveszmék cáfolására, a vízerő-hasznosítás propagálására törekszik. Tevékenységét az ETE „Energiagazdaságért" emlékéremmel ismerte el. A Szenior Energetikus Klub aktív tagja. The chain of hydropower stations on the Dráva River Schmidt, J. Abstract: Croatia's plan to build her fourth power station on the Dráva River has prompted a review of the development of the water power potential of the river. Hungarian environmentalists - quoting allegedly harmful changes in the water level and flow regime, which affect adversely the Danube-Dráva National Park - oppose vehemently any such initiative. It is intended to demonstrate here how the people living along the river have made use thus far of the favourable opportunities and how canalisation has transformed the Dráva Valley to the benefit of Nature and Man alike. The logical conclusion is, that the lessons drawn from the experiences of civilised nations, the need of rational use of Nature's resources, yet also the UN- and EU declarations in support of the development of renewable energies, all advocate continuation of river canalisation, reducing unacceptable waste of mineral energy carriers and arresting at the same time the process of bed erosion. Key words: ater power development, river canalisation, the Dráva River.