Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Dinka Mária–Ágoston-Szabó Edit–Berczik Árpád–Kutrucz Gyula: Vízjárás hatása a vízkémiai paraméterek térbeli alakulására a Fertőn

28 Vízjárás hatása a vízkémiai paraméterek térbeli alakulására a Fertőn Dinka Mária

1, Ágoston-Szabó Edit

1, Bérezik Árpád

1, Kutrucz Gyula

2 'MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, 2Édukövizig Hidrometeorológiai Állomás, 9421. Fertőrákos Kivonat: A Fertő, Magyarországon és Ausztriában elhelyezkedő, 309 km

2 kiterjedésű, szabályozott kifolyású, sekély sztyepp tó. A tó egész területének 54 %-át, a magyar tőrész (75 km

2) 85 %-át borítja nádas. A nádas övben számos, különböző méretű nádmentes vízterület („belső tó") található. A nyíltvizet a belső tavakkal, a nádas övben kialakított csatornahálózat köti össze. A nyíltvíz, a belső tavak és a csatornák vízkémiai paraméterei jelentős mértékben eltérnek egymástól, e mellett eltérő lehet még a nádasok vize is. Az eltérések jellegét és mértékét a nyíltvíztől való távolság és az egymást követő évek eltérő vízjárása határozza meg. A különböző jellegű vízterületek eltérő vízkémiai paramétereit három különböző (igen alacsony, közepes és igen magas) vízjárású év példáján mutatjuk be. A vízjárás különbözőségből fakadó eltéréseket a három különböző víztípus között, az adott év elektromos vezetőképesség, kation és anion koncentráció adatával érzékeltetjük. Eredményeink a Fertő vízjárástól függő instabilitását és a különféle élőhelyek viszonyainak egyedi változékonyságát bizonyítják. Kulcsszavak: Fertő, vízjárás, vízkémiai paraméterek, hosszú távú változások Ausztria Magyarország nádas Ausztria Magyarorszá Bevezetés Második legnagyobb tavunk, a Fertő, méltánytalanul kissé a háttérben van, noha e táj természeti, gazdasági, kulturális és rekreációs értéke sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. Természeti és kulturális értékeit az UNESCO már három évtizede elismerte, hiszen az Ember és a Bioszféra (MAB) Program keretében 1977-ben az osztrák, 1979-ben pedig a magyar tórészt bioszféra rezervátummá nyilvánította. 2001-ben a Fertő Táj a Világörökség státust is elnyerte. Az elmúlt fél évszázadban jelentős lépések történtek a Fertő magyar részére vonatkozó hidrológiai, hidrometeorológiai és biológiai feltárása terén, 1972 óta pedig az MTA Magyar Dunakutató Állomása folyamatos hidrobiológiái kutatási programot hajt végre, részben nemzetközi keretekben (Lászlóffy 1972, Antal és mtsai 1982, Dinka és mtsai 1994, Dinka 1999a, Dinka 1999b). Hidrobiológiái tekintetben a Fertő-kutatás egyik aktuális jelentősége, hogy a szélsőséges sekélység következtében (wetland típusú) vizes területnek is minősül, amely a kü1. ábra: Mintavételi helyek a Fertőn M-Meteorológiai állomás; Belső tavak: 41, 42, 44, 45 és 47. Egészséges nádas: 2, 5, 9; Pusztuló nádas: 3, 6, 7. Bozi-csatorna: B9, B8 és B1