Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Nagy László: Szivárgás a 2006. évi tiszai árvíz suvadásainál

^^ACT^^^iz^rá^á^^OOfhjí^tiszaj^ám^uvadásain^ 55 - a lesuvadt tömeget el kell távolítani és a helyén a mentett oldali támasztótestet alkalmas anyagból, kellően tömörítve helyre kell állítani, - a víz felőli oldalon vízzáró agyagéket és vízzáró testet kell építeni, mind a töltésen keresztül, mind a töltés alapozásánál fenyegető káros szivárgás megakadályozására (ez az első védelmi vonal), - a töltéstestben függőleges szivárgó beépítésével kell gondoskodni arról, hogy a mentett oldali támasztó testben káros szivárgás ne alakulhasson ki (ez a második védelmi vonal), - a mentett oldalon fenntartó sáv építése a töltésláb elázása ellen. A megmozdult és fellazult, feltehetőleg fel is ázott földtömegnél a talajcsere már az előző évek suvadásaiMintakeresztszelvény nak helyreállításánál is elfogadott eljárás volt, a vízoldali vízzáró agyag és a mentett oldali szivárgó építése a 2000 évi árvíznél vált gyakorlattá. A mentett oldalon fenntartó sáv építését a töltésláb elázása ellen a 2006 évi árvizeknél a suvadások környékének topográfiai adottságai igényelték. 4. Helyreállítás a suvadással tönkrement szakaszon Az előző fejezetben körvonalazott elveket kielégítő geometriai kialakítására kétféle változatot javasoltunk, attól függően, hogy tönkrement és a vízoldal felé eltolt tengellyel építendő új töltésről, vagy a tönkrement szakaszon kívüli, épen maradt töltésszakasznak a megerősítéséről van-e szó. A két változat nagyrészt csak a lesúvadt részek eltávolításában tér el egymástól. Hármas-Körös (hullámtér) 10.05. sz árvízvédelmi szakasz Hármas-Kőrös jobb part 0+510 - 0+610 és 0+710 - 0+770 tkm szelvények közötti helyreállítás a,so ngmi.«lwtSS "D-I - Mértékadó rvizwmt (MASZ) 65 « rtiSI talajcsere (kiterjed«» / a talaimecnanika függvényében) (viZhii ixmia I«J.O mogéntarülat 2. ábra. Egy tönkrement töltésszakasz helyreállításának vázlata Példaképpen az 2. ábrán mutatjuk be a suvadással tönkrement töltés helyreállítására a VIZITERV Kft. tervezőivel és a KÖTIKÖVIZIG szakembereivel együttműködésben kidolgozott megoldás vázlatát. A terv egyes részletei természetesen módosulhatnak a terep, a töltésgeometria függvényében. Különösen fontos a suvadással tönkrement töltéseken a megmozdult földtömeg kiterjedésének, a feltételezett csúszólap helyének, a mélységének a pontos feltárása. Ennek ismeretében lehet csak véglegesen meghatározni a töltés részleges elbontásának a mértékét, az eltávolítandó lecsúszott tömegnek és a helyére kerülő talajcserének a szükséges méretét. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy a csúszott tömeg eltávolítása és a csúszólap feltárása geotechnikai tervező ellenőrzésével történjék. A keresztszelvény kialakítása a suvadással tönkrement szakaszon A tönkrement töltés helyett a víz felé eltolva új töltés épült. Míg az új töltés el nem készül, a régi, ideiglenesen megtámasztott töltésre hárul a védelem feladata. Az új töltés tengelye célszerűen oly mértékben lett eltolva a víz felé a meglévő töltés tengelyéhez képest, hogy lehetőleg egyezzen meg az erősítendő szakaszoknak a szükséges koronaszint emelés miatt kiadódó új tengelyvonalával. Az új töltés fő geometriai jellemzői a következők: - a MASZ + lm szintig emelt, 5,0 m széles, kétoldali 5 % eséssel kialakított töltéskorona; - minimálisan 1:3-as hajlású vízoldali rézsű; - a vízoldali rézsű talppontjától a töltés tengelye felé kialakítandó, min. 1,5 m mély és 3,0 m fenékszélességű, a vízoldalon 1:l-es, a töltés felőli oldalon l:2-es rézsűjű vízzáró ék; - a vízzáró agyagék folytatásaként a vízoldalon épülő új vízzáró töltésrész. Ennek vastagsága minimálisan 1,82,0 méter legyen, hogy az évek során, az atmoszférikus hatásokra fellazuló mintegy 0,8 méter vastag rész alatt még maradjon vízzáró talaj; - a mentett oldalon a lesuvadt töltésrésznek és a régi töltés altalajába bemetszödő csúszólapon elmozdult és feltorlódott tömegnek a szükséges szélességben való eltávolítása után kialakítandó talajcsere-réteg, vastagsága 2,5 -3,0 m között

2 (a meglévő töltés koronaszintjétől számítva 7,5-8,0 m közötti mélységig) változik, pontos mérete a kikotrás alatt állapítható meg; - 1:4 hajlású rézsűvel határolt mentett oldali támasztótest, mely részben a régi töltésre, részben a talajcsere-rétegre épül; - a mentett oldali rézsű talppontja előtt kialakítandó, 10 m széles, a szélén 1; 1,5-es rézsűvel lezárt és kb. 0,8 m vastag, a töltés felé 5 %-osan emelkedő felszínű szemcsés anyagú feltöltés, fenntartási sáv; - vízoldali fenntartási sáv, 10 m szélességben, min. 0,5 m vastagságban, 5 % oldaleséssel. - a mentett oldali támasztótest védelme céljából építendő függőleges szivárgó az új töltés mentett oldali koronaélének vonalában. Indító szintje azonos a MASZ szinttel, mélységét pedig az szabja meg, hogy a szivárgó min. 0,5 %-os esésű kivezető csöve 0,1 m-rel torkoljon ki a rézsű vagy fenntartási sáv talppontja (a környező terepszint) felett és szabad kifolyás legyen biztosítva. A szivárgón min. 200 m-enként kell kivezetést biztosítani. A szivárgót úgy kell kialakítani, hogy működése későbbi árvizeknél ellenőrizhető legyen. A 2 Az eredeti terepszint alatt, és nem a mentett oldali ellennyomó medence terepszintje.