Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
4. szám - Varga István–Csoma Rózsa–Berecz Endre: Az árvízi kockázatról, tekintettel a Római-part árvízvédelmére
VARGA I. - CSOMA R. - BERECZ E.: Az árvízi kockázatról 45 Az „A" változat esetében: - a 40 év alatt legalább egyszeri elöntés maximális valószínűsége: ~ 0.45 % - a maximális elöntési valószínűséghez tartozó „kritikus vízállás": ~ 940 cm A „B" változat esetében: - a 40 év alatt legalább egyszeri elöntés maximális valószínűsége: ~ 0.4 % - a maximális elöntési valószínűséghez tartozó „kritikus vízállás": ~ 875 cm Mindkét változat esetében látható, hogy a gátak élettartama alatt legalább egyszeri tönkremenetel valószínűségének a maximuma közel megegyezik a - gát esetében hidrológiai veszélyeztetést jelentő - koronaszint meghágásának valószínűségével. (A minimális szerkezeti biztonság közel megegyezik a hidrológiai biztonsággal.) Vízgazdálkodási létesítményeknél irányelvként vehető figyelembe (Mistéth, 1972), hogy az élettartam alatt 60 %-nál nagyobb valószínűséggel előforduló események üzemi, a 10-60 % közöttiek ritka és 10 % alattiak rendkívüli eseményként kezelhetők. Az élettartam alatt 1 %-nál kisebb valószínűséggel előforduló események és következményeik figyelmen kívül hagyhatók. Ennek megfelelően az „A" és „B" változat esetében is a számszerűsíthető hidrológiai és szerkezeti veszélyeztetés - a rögzített feltételek mellett - elhanyagolható lenne. További bizonytalanságot jelenthetnek azonban a nem számszerűsített hatások, mint pl. a véletlen és szándékos rongálások, a közművek okozta veszélyeztetés és a jeges árvíz. Tekintettel arra, hogy a mobil-gáttal megvalósított árvízvédelem védekezés-jellegű, fontos jellemző, hogy az élettartam alatt várhatóan hány alkalommal haladja meg az árvízszint a küszöbszintet ill. hány alkalommal várható a szerkezetek felállítása. Ennek becsléséhez alkalmazható összefüggés: P N,n(H)= . .Pi n{\-Px(H)) Nn ; N >n\ n\(N -n)\ ahol Pn,„(H) - A H vízállás «-szeri meghaladásának valószínűsége egy N éves időtartam alatt; p/(H) - a H vízállás évi meghaladásának valószínűsége. Az „A" és „B" változatok küszöbszintje árvízszint általi meghaladásának számát a N = 40 éves élettartam alatt ill. az adott számú előforduláshoz tartozó - elméleti és gyakorlati - valószínűségeket tájékoztató jelleggel az 1. táblázat mutatja be figyelembe véve, hogy: „A" változatnál:pi(H küszö b- 860 cm) = 0.01 (felállítás már várhatóan a H ~ 830 cm-nél, p,(H=830) = 0.021) „B" változatnál: PI(H küszö b=730 cm) ~ 0.13 (felállítás már várhatóan a H ~ 700 cm-nél, p,(H=100) = 0.22) 1. táblázat A táblázat értékei mutatják, hogy az „A" változat esetében legnagyobb valószínűsége az 1-szeri küszöbszint meghaladásnak (27 %), ill. felállításnak (36.7 %), a „B" változat esetében a 4 vagy 5-szöri meghaladásnak (-21 % + 19 %), ill. a 8 vagy 9-szeri felállításnak (14.8 % + 14.6 %) van. 3.2. Árvízi kárérzékenység Az árvízi veszélyeztetés mellett a kockázat meghatározó tényezője az árvízi elöntésre vonatkozó kárérzékenység. Számos körülmény befolyásolja, mint pl. az árterület kiterjedése és topográfiája, a területhasználatok, az elöntés mélysége, időpontja és időtartama, az objektumok ellenálló képessége, stb. Az árvízi kárérzékenység legfontosabb elemeit a gazdasági és a humán jellegű, közvetlen és közvetett károk képezik. Számos szerző ill. tanulmány nem tesz különbséget e két, alapvetően eltérő jellegű kárjelleg között, az emberi élet károsodását is pénzalapon számszerűsítik. Jelen tanulmányban a pénzalapon számszerűsített közvetlen ill. közvetett károsodást és ennek megfelelően az árvízi kockázatot kizárólag gazdasági jelleggel értelmezzük. Tekintettel arra, hogy a közvetlen árvízkárok az elöntés következményei, a vízálláshoz hasonlóan véletlenszerűek. Jellemzésük egyik megközelítése a kár-vízállás, valamint az évi maximális vízállás-valószínűség kapcsolat meghatározásával, vagy - a vízállás mellőzésével - a kár-valószínűség kapcsolattal célszerű: D = D(H(p,)) A Római-part esetében a meglévő védvonal által mentesített terület Csillaghegy és Római-fürdő területe, részben lakótelepi, részben családi házas beépítettséggel. A jelenlegi védvonal nyomvonalán létesítendő „A" változat esetében a mentesített terület és várhatóan a kárérzékenysége sem változik. Ezért a továbbiakban csak a „B" változat következményeként adódó változásokat mutatjuk be. A Pók utcától a Pünkösdfürdő utcáig terjedően, a jelenlegi védvonal és a partéi közötti üdülőterületi besorolású hullámtér, amely a vízjárástól függően elöntésre kerülhet. Kárérzékenységének becsléséhez a hullámtéri területen lévő mintegy 150 ingatlan területi ill. felépítményi kiterjedése, besorolása ill. jellege, elöntést tűrő képessége, becsült vagyonértéke, valamint az egyes területrészeken lehetséges - az elöntések időtartamával, gyakoriságával is kapcsolatba hozható - elöntési mélységei szolgáltak alapul. (Forrás: PÁTRIA Consult, 2006) A mértékadó árvízszinthez tartozó, egyszeri elöntésből származó közvetlen árvízkárok becslésének jellemző értékeit 2006. évi árszinten a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat Jellemzők Területelöntés mélysége, ill. időtartama Összesen Jellemzők Alacsony Közepes Magas Összesen Földterület [ha] 9 21 34 64 Epítményterület [ha] 2.5 3.5 4.0 10 Vagyonérték [Mrd.Ft] 10 14 17 41 Árvízkár [MFt] 200 350 450 1 000 Az előző adatok figyelembe vételével a hullámtéri területen N évi időtartam alatt legalább egyszer várható, elöntésből származó közvetlen árvízkárok p N meghaladási valószínűségű H(p N) vízállás-D árvízkár kapcsolatát leíró összefüggés: D(H(p N))^.5(H(p N)-Hj >9 %-, «„=70077? H(p N)>H 0-,N=lZ... ahol D(H(p N)) [MFt] - adott N évenkénti p N meghaladási valószínűségű H(p N) vízállás okozta elöntés közvetlen kárértéke 2006. évi bázisáron. Vált. PN„f%],haW=40 év Vált. n = 1 n = 2 n = 3 n = 4 n = 5 n = 6 n = 7 n = 8 n = 9 „A" 27 (36.7) 5.5 (15.7) 1.0 (5.6) 0.08 (1.0) 0 (0.1) „B" 2.3 (0.05) 6.8 (0.3) 17 (1.4) 21 (3.4) 19 (5.7) 15.7 (9.0) 11.7 (12.6) 7.2 (14.8) 3.8 (14.6) A zárójel nélküli értékek a küszöbszint meghaladásának, a zárójeles értékek a gátszerkezet felállításnak a valószínűségére vonatkoznak.
