Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Schmidt József: Vízerőművek a Dráván

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 1. SZ. már tilos. A láncszerű együttműködés ezt a korlátot ki­tolta 500 m 3/s fölé. A lánc mentén folyamatos az adatgyűjtés és az infor­máció-csere a folyó vízhozamáról, a várható árvizek mértékéről, a rendkívüli eseményekről stb. A rendszer bonyolultságát jelzi az is, hogy a három ország a Dráván a saját rendszer-irányítójával operál, e­zek viszont a saját országos teherelosztóiktól kapják a menetrendjüket, szekundér beavatkozási feladataikat, és ezeket osztják ki az egyes lépcsőkre, egyeztetik a szom­szédos országokkal. A Dráva hasznosítása csak részleges A Dráva belépcsőzése során elsődleges cél az áram­termelés volt. Tiszta, megújuló, környezetbarát hazai és távlatban igen olcsó villamos energia termelése - követ­ve a fogyasztás ingadozásait. A duzzasztott víz erős gátak közt tartása egyben meg­oldást ad a természetes állapotban elkerülhetetlen, pusz­tító árvizek veszélyének elhárítására is. Az esetleges tározó tavak megnövekedett, nyugodt vízfelülete élénk vízisport tevékenységet tesz lehetővé. A folyó mente üdülőkörzetté fejlődik. Ezt a csendes, ár­talmatlan erőművek jelenléte nem zavarja. De a folyó számos civilizációs szolgáltatásának lehe­tőségenines kihasználva. A vízlépcsőkhöz nem épült hajózsilip, ezért a belép­csőzött szakaszon a teherhajózás nem lehetséges, noha a duzzasztás kellő vízmélységet és szélességet biztosíta­na az uszályok számára. A II. világháború előtt Villach­tól lefelé jelentős faúsztató, sószállító tutajozás folyt, a­mit az elsőként megépült Fala erőmű egy csúszdával tett lehetővé. Persze, a tutajozás egyirányú teherforgalmat je­lent. Manapság azonban a Dráva-mente nem igényel tö­meges áruszállítást. Nincs igazán benne a kereskedelem fő sodrában. Hiszen az Al-Duna teherforgalma sem kel­lően élénk. A főirány inkább a közelebbi Adria felé ve­zet. A konténeres fuvarozás lehetne az országutakat elö­zönlő kamion-forgalom alternatívája. Ám olcsósága elle­nére sem tud megküzdeni az olaj elherdálása révén vi­rágzó gördülő fuvarozással, melynek pályái vele párhu­zamosan haladnak. Ez a mellőzöttség így is marad, mert hajózsilipek, kikötők, terminálok építése óriási beruházá­sokat igényelne. Jelenleg a teherhajók Barcsig úszhatnak föl. Nem épültek eddig a tározók mellé szivattyús-táro­zós vízerőmüvek, ahol ezt a terep esetleg lehetővé tenné. Ez irányban Szlovéniában már elindult szervezés. A duzzasztás mezőgazdasági hasznosítása öntözés ré­vén a hegyvidéken nem számottevő. A halászat sem je­lentős, bár a tározótavak és az itt-ott megépült hallép­csők kedvező körülményeket teremtenek. A közúti átkelés lehetősége a gáton ritkán van ki­használva. Vagy van híd a közelben, vagy nincs igény. Persze növelné a beruházási, fenntartási költségeket. A Draukraft drávamenti kerékpárútja A Draukraft, azaz az osztrák Drávai Vízerőmű Vál­lalat nemcsak áramot termel, hanem példamutatóan fej­leszti, védi és karbantartja a természeti környezetet a víz­ben, és a víz mentén. A korábban kikövezett, betonozott partfalakat renaturalizálja. Szoros kapcsolatot tart a ter­mészetvédelmi hivatallal, ornitológusokkal, biológusok­kal, ökológusokkal. Közreműködésükkel pocsolyásokat, nádas zónákat, vizes élőhelyeket teremt. A madarak szá­mára a partokon, szigeteken pihenő- és költőhelyeket a­lakít ki. Az egykori átvágott holtágak újra élő vízzé vál­tak, és fürdőzési lehetőség mellett az erőművet megkerü­lő hallépcsőként is szolgálnak. A vízerő-hasznosító vállalatoknak nincs szégyelni- ta­kargatni valójuk. Az osztrák Donaukraft a Duna mentén, a Draukraft a Drávát követve kerékpárutat épített ki saját költségén, szorosan a víz mellett. Jórészt a töltéseken, el­kerülve a közúti forgalmat. Az élő folyóvízben gyönyör­ködni kívánók így közelebb jutnak a folyóhoz, ellenőriz­hetik az élővilág állapotát. Spittal-tói Völkermarkt­ig 120 km-es kerékpárút épült. Ottjártamkor (1999) ennyi volt kész, gondolom, azóta folytatódott. A vízmentén enyhe lejtésű, gyönyörű természeti kör­nyezetben vezető biztonságos útvonal gyermekes csalá­doknak is ajánlható. Az út át- átvezet az erőművek gátján is, így okosan propagálja a vízerő-hasznosítást. Érzékel­hetővé teszi a turisták számára, hogy a vízlépcső integrá­lódhat a természetbe, egyáltalán nem károsítja a környe­zetet, inkább gazdagítja. Az állandó személyzettel ren­delkező fokozatokban csoportok számára bemutatják az egész vízerőművet. A kerékpártúra során kitérők kínálkoznak múzeumok­hoz, kastélyokhoz, várromokhoz, vendéglőkhöz stb. Le­het élni fürdési, vitorlázási, szörfözési, hajókázási, tuta­jozási horgászási lehetőségekkel a másfélezer méteres csúcsok árnyékában. A cég turista-kiadványokkal is csá­bít az autóból való kiszállásra, a gazdag történelmű és kultúrájú, vonzó szépségű vidék megismerésére. Ausztriában vonat is kíséri a folyót. Az állomásokon a vasúttól kerékpár bérelhető olcsón. És a jármű bármelyik állomáson leadható. Magyar ellenkezés Novo Virje ellen 1955: Jugoszláv-magyar vízügyi egyezmény. 1963: Négy vízlépcső építendő a Dráva alsó szakaszán. 1985: MTA ad hoc biz.: Szükséges, a magyar közreműködés Dur­devac építésében. 1988: Egyezmény Durdevac megépítéséről. 1991: Budapesti Parlament: Szándéknyilatkozat a Duna-Dráva kö­zös nemzeti park létesítéséről - a vízlépcső ellen. 1996: A Duna-Dráva Nemzeti Park kialakítása csak a magyar olda­lon. 1998: A Határvízi Bizottság tárgyal a Dráva, Mura közös hasznosí­tásáról. 1999: A magyar kormány beszáll a környezeti hatásvizsgálatokba. Felméreti a jelen állapotot. 2001: Horvátország értesíti Magyarországot, hogy tervezi a Novo Virje erőművet. • Egy prominens magyar politikus közös építésű és ü­zemeltetésű gázturbinás erőmű létesítését ajánlja Horvát­országnak a Novo Virje vízerőmű helyett - Kyoto na­gyobb dicsőségére. Egy adriai gázvezeték építésébe is beszállna. • Egy környezetvédő szerepben tetszelgő dunakörös aktivista szerint Magyarország ne vegyen részt a vízerő­mű előzetes hatásvizsgálataiban, mert azt a látszatot kel­tené, mintha egyáltalában kétséges lenne a károkozás. • Diplomáciai nyomással, azaz az EU-ba való belépés megnehezítésével való zsarolással kívánják visszavonu­lásra bírni Horvátországot.

Next

/
Thumbnails
Contents