Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Schmidt József: Vízerőművek a Dráván

SCHMIDT J..: Vízerőművek a Dráván 25 • Magyarországon kormány-közeli pozíciókban vannak olyan zöld aktivisták, akik fanatikus ellenségei nemcsak a vízlépcsőknek, hanem mindenféle folyószabályozásnak. Prominenseik 1994-ben Ulm német városban egy nemzetközi zöld konferencián követelték a vízlépcsők építésének megtiltását, sőt a meglévők lebontását! Világmozgalmat hirdetnek a folyók vissza-kanyargósítására, a mocsárvilág feltámasztására! Ezek a Dráva tovább-lépcsőzésének legmarkánsabb, befolyásos ellenzői. A vízlépcső-ellenes aktivisták manipulációi - Az egész világon egyedülállónak, felbecsülhetetlen értékűnek, pótolhatatlannak, a vízlépcső által örökre halálra ítéltnek deklarált élőlények litániáját zsolozsmázzák állandóan, mintha nem létezne számos jó példa a sikeres, szakszerű renaturalizációra. - Évek óta százmilliókért monitoroznak, Írogatják a környezeti hatástanulmányok végeláthatatlan sorát, hogy a vízlépcsők természetkárosító hatását, katasztrofális fenyegetését igazolni próbálgassák, hogy a szükségszerű megépítésüket halogassák. Ezeknek a műveknek értékét az is jelzi, hogy a Bős-Nagymaros hágai perben mellőzték őket. - Kifejezetten a vízlépcső-építések megakadályozására nemzeti parkokat hoznak létre. Elhallgatják azt, hogy számos természetvédelmi parkban üzemel vízerőmű, és némelyik éppen a duzzasztás nyomán gazdagodó élettérnek köszönheti a létét. (Pl.: Naturpark Diemel, Europa-Reservat Ering am Inn, Tisza-tó stb) - Hazug adatokkal, az építők által vállalt vagy rájuk erőltetett infrastrukturális beruházások költségét beszámítva, ám a járulékos árvízvédelmi, hajózhatósági, talajvíz- és meder-stabilizálási, hajózási, szociális, stb hasznot mellőzve hirdetik, hogy a vízlépcső építésének költsége sohasem térül meg. Elhallgatják azt is, hogy az örökéletű vízerőművek építésére mindig akad hosszú távú befektető. - Az ismeretterjesztésből száműzték a vízépítés vonzó példáit, hiteles szakembereit. Csak a zöld retorikában jártas, de a vízerőben tájékozatlan propagandisták jutnak szóhoz, riasztó, közeli torzképek mutogatásával. A nemzetközi méretű, homályos indítékú és rejtélyes finanszírozású, konok gátellenes mozgalom hazai korifeusai hamis állításokkal, fenyegető katasztrófák jóslataival nálunk tömegeket tudnak manipulálni. A Bős-Nagymaros konfliktusban - mint trójai falóban - bejutottak a politikai hatalom berkeibe. És ott megkerülhetetlenek lettek. Politikusaink tartanak a média által is favorizált militáns aktivistákkal való konfrontációtól. Inkább homokba dugva fejüket, nem vesznek tudomást a szomszédos országok, az Unió - de az egész világ vízerőbarát fejlődéséről sem. Drága nékünk ez a „béke"! Holott a 2003. évi Kyoto-i Víz Világkonferencián 170 ország kormánya ismerte el tisztának, megújulónak és maximálisan kiaknázandónak a vízenergiát (Köztük hazánk is!) Ez megismétlődött Bonn-ban 2004-ben, a Megújuló Energiák Nemzetközi Konferenciáján 154 állam részéről. Itt is a vízerő felhasználását sürgették. Holott a gátellenes mozgalmárok gyakori hivatkozása ellenére az EU Víz Keretirányelve elfogadja a vízerőmüveket a fejlődés érdekében. Csupán körültekintő feltételeket szab. (4.fejezet (7) pont). Ezeknek a vízerőmüvek jól megfelelnek. Holott az USA-ban az Energy Policy Act of 2005 szorgalmazza többek közt az atomerő és a vízerő alkalmazását. Elhárítja az engedélyezések elől a korábban kierőszakolt ellenséges akadályokat. Adókedvezményekkel és pénzbeli támogatásokkal segíti a beruházókat a környezetvédelem és a biztonság érdekében. Föl kellene ébredniük felelős állami vezetőinknek ebből a hazánkat a józanabb népek közt nevetséges különccé degradáló vízlépcső-ellenes rögeszméből! Pusztul-e a Dráva-mente? A vízlépcsőt építő és üzemeltető vállalatok a környezetvédők akcióinak leszerelésére, de immár az engedélyező hatóságok előírásai alapján is környezet-tudatosabban járnak el. Arra törekszenek, hogy a tájnak az építkezés alatt elkerülhetetlenül előállott sebeit mihamarább begyógyítsák. Az elveszett vizes élőhelyek pótlására nedves, pocsolyás, nádas biotopot teremtenek a vízen és vízparton. A tározókba mesterséges szigeteket ültetnek a gazdag madárvilág pihenő- és költőhelye gyanánt. A folyó völgyében helyreállhat a zöld folyosó a honos állatés növényvilág élő kölcsönhatásának színteréül. E célból biológusokat, ökológusokat is alkalmaznak, akik a katasztrófa-vádakra sikerekkel tudnak válaszolni. A partfalakat ma már nem betonozzák ki, de valami módon meg kell erősíteni a rendszeres napi vízszint-ingadozás miatt. Erre a kőszórás elviselhető megoldás. Az élettér növelésére hallépcsőkkel kerülhetők meg a gátak. Kedvező a helyzet az erőmű üzemvíz-csatornás megoldásában, amikor a régi meder élővilága eredetiben fennmaradhat Ide a szükséges ökológiai vízmennyiséget és az időszakonkénti elárasztást a szigorú vízjogi, környezetvédelmi engedélyek írják elő. Az eredeti állapot visszaállításának makacs követelése irreális demagógia. Hiszen a folyók eredetileg kiszámíthatatlan pusztító zabolátlanságát már évszázadok óta igyekszik mederben tartani a part menti népesség. A folyó éppen a szabályozatlan „természetes" állapotában pusztítja folyamatosan a partjait, azok élővilágát, és építi zátonyait, szeszélyes kanyarulatait (meanderezik). A Bős-i vízlépcső-építésen felvonuló félrevezetett tüntetők egy teve képe alatt ágáltak: „Nem akarunk sivatagot!" Nos, a Csallóköz állapota javult, a Szigetköz vízellátása is sokkal jobb lehetne Az elsivatagosodás a vízépítés áldásaitól megfosztott Duna-Tisza-közi homokhátságot veszélyezteti. A tájékoztatás helyzete a Dráva vízlépcsőiről A világszerte jól szervezett vízerőmű-ellenes mozgalom sajnálatos módon uralja a tömegtájékoztatási médiát. Harsány, demagóg akciózásuk, hivatali, vállalati kötöttségek nélküli szabad mozgásterük rokonszenvre talál a műsorszerkesztők körében. Ennek folytán a vízerőhasznosítás ügyében csaknem kizárólag negatív alapállású közlemények jutnak el az érdeklődő közönséghez. Különösen egyoldalú a tájékoztatás, ha az ellenzők politikai, kormányzati támogatást is élveznek. Ehhez képest a vízerőművek építésének pártolói alig, vagy egyáltalában nem jutnak megfelelő súllyal az ismeretterjesztő műsorokba. A kiválóan működő öncenzúra hatékonyan kiszorít minden vízerőművel, hajózó csatornával, mesterséges tóval kapcsolatos — lényegében a földrajzi alapismeretek körébe is tartozó ismertetést, híradást. Bármennyire érdekes lenne is, nem kívánatos a kurzus számára.